|
Híreink         Szakmai linkek Szaknévsor |
Mi a hőszigetelt szendvicspanel? Építési termék vagy építményszerkezet?2022. október 28. 07:00
Építési termék, épületszerkezet, építményszerkezet a rendeletek türkében? A 305/2011/EU rendelet (CPR rendelet) egyértelműen definiálja az építési termék fogalmát: 2. cikk (1): „építési termék”: bármely olyan termék vagy készlet, amelyet azért állítottak elő és hoztak forgalomba, hogy építményekbe vagy építmények részeibe állandó jelleggel beépítsék, és amelynek teljesítménye befolyásolja az építménynek az építményekkel kapcsolatos alapvető követelmények tekintetében nyújtott teljesítményét; A definíció alapján tehát az építési terméket az építménybe építik be, egy építményszerkezet, vagy egyes jogszabályokban épületszerkezet elemeként. A 275/2013 (VII.16) rendelet építményről és épületszerkezetről tesz említést. A kettő kapcsolatát, konkrétan a rendelet 3.§ (4) pontja határozza meg: „Ahol jogszabály olyan épületszerkezettel szemben állapít meg követelményt, amely önmagában nem egy építési termék vagy nem egy készlet elemeinek összeszerelésével jön létre, hanem több építési termékből, az építési helyszínen, az építési tevekénység során keletkezik, akkor a követelmény teljesítését a tervező az építészeti-műszaki dokumentációban az adott szakterület műszaki előírásai szerint igazolja.”
Építmények tűzvédelmi követelményei a jogszabály szerint Tűzvédelmi előírások szempontjából az 54/2014 (XII.5) OTSZ rendelet az építési termékről, építményről és építményszerkezet fogalmakat használja. Konkrét definíció csak az elsődleges építményszerkezet tekintetében van: 4.§.(1) „31. elsődleges építményszerkezet: az a szerkezeti elem, amely az épület egészének vagy egyes szintjeinek állékonyságát tűz esetén biztosítja, valamint a tűzterjedést gátló szerkezetek.” Ebben a definícióban szerepel az állékonyság, mely lényegében a tartószerkezeti funkcióval rendelkező építményszerkezetet jelöl. Magát az állékonyságot tűzvédelmi szempontból az alábbi definíció határozza meg: 4.§.(1) „121. szerkezeti állékonyság: a tűzszakasz, önálló építményrész, építmény elsődleges építményszerkezetének azon képessége, hogy a várható tűzhatás időtartama alatt a tűzzel egyidejű terhelésnek előírt ideig ellenáll, ideértve a csatlakozó tűzvédelmi építményszerkezetek és a beépített tűzvédelmi berendezések tartószerkezeteinek funkció-megőrzését is; a tartószerkezet a szerkezeti elemeket és azok kapcsolatait is magában foglalja,” Ennek értelmében egy hőszigetelt szendvicspanel csak az azzal a fogadószerkezettel együtt képes megfelelő állékonyságra, amelyhez elsődlegesen rögzítették. Ahol hőszigetelt szendvicspanel alkalmazása jöhet szóba, ott általában építményszerkezeti elemként kell a beépítés lehetőségét a tervezőnek megvizsgálnia. A meghatározásokat illetően az OTSZ 4.§-ban az alábbiak esetében jöhet szóba a szendvicspanel:
Építmények építész szemmel A 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (OTÉK) az építési termék fogalmát a biztonság és az energiatakarékosság témakörében említi. A tűzbiztonsággal, mint alapvető követelménnyel foglakozó részben építmény és épületszerkezet szerepel, mint fogalom. Érdekesség, hogy a külső térelhatároló szerkezetek, különösen az oldalfalak nincsenek a jogszabályban definiálva. Egyedül a függönyfalak és a tűzfalak tekintetében van egy rövid meghatározás. Utóbbiak esetében szintén a definíció részét képezi az állékonyság.
Térjünk át a beépítési megoldásokra A tűzvédelmi szempontból megfelelő műszaki megoldásokat a TvMI-k tartalmazzák. Ezek közül az 1, 11 és 12 számú TvMI- az, amely közvetlenül vagy közvetve a szendvicspanelekkel is foglalkozik. A TvMI 11.3 már a bevezetőjében tökéletesen „helyreteszi” az összefüggést az építési termék és az építményszerkezet között: 1.Fejezet, 1.1 pont: „Építmények különböző szerkezetei építési termékek (beleértve a készleteket is) alkalmazásával vagy építési termékek összeépítésével hozhatók létre… …A különböző építési termékek összeépítésével létrejövő szerkezeteket építményszerkezetnek nevezzük...” A szendvicspanel, mint építési termék kapcsán a TvMI a termékre vonatkozó harmonizált szabvány előírásait tekinti irányadónak.
Mindezek alapján mi várható el tűzvédelmi szempontból egy szendvicspaneltől, mint építési terméktől? A hőszigetelt szendvicspanel az MSZ EN14509:2014 harmonizált termékszabvány által definiált építési termék, mely önhordó, így tűzvédelmi szempontból önállóan nem rendelkezik állékonysági funkcióval. Ennek biztosítása a fogadószerkezet, illetve egyéb kiegészítő elemek és a panel együttes feladata. Az OTSZ alapvetően építményszerkezetekkel szemben állapít meg követelményt, amelyeket egy hőszigetelt szendvicspanel, mint építési termék nem minden szempontból tud szabványos vizsgálatok által igazolt módon teljesíteni. Építési termékként a panel tűzvédelmi teljesítményét a tesztek során egy a vizsgálóberendezés részét képező tartókeretre erősítik. A gyári illesztéseken túl az egyéb csatlakozásokat a vizsgálati szabvány előírásai szerint zárják (vagy nem zárják) le, takarólemezekkel és/vagy tűzgátló hőszigeteléssel. Emiatt sem a fogadószerkezet, sem a panelek ún. vágott végeinek lezárása nem képezi részét a termék deklarált tűzállósági teljesítményének. A panel építményszerkezettel kapcsolatos beépítési feltételeire a kiértékelés, melyet a vizsgáló laboratórium végez, az alábbi megoldásokat adhatja meg:
Érdekesség: Tetőpanelek és álmennyezeti panelek esetében mondhatni magától értetődő, hogy a tűzállóság a teherbírás függvénye is. Oldalfali, különösen válaszfali panelek esetében ilyen terhelés (hó, egyéb önsúly terhek) nem lép fel. Viszont a tűznek van egy, a légtér méretétől és zártságától függő nyomása, melyet a falpanelnek a tűzhatás során bírnia kell. Ennek tapasztalat szerinti javasolt mértéke egyéb számítási módszer hiányában 50kg/m2. A hőszigetelt panelek építményszerkezet részeként történő alkalmazásához szükséges beépítési feltételeket terjedelmi okokból a következő cikkben részletezem majd. Ide tartozik például a homlokzati tűzterjedés, de az egyéb épületszerkezeti csatlakozások, mint a lábazat, épületsarkok, fal-tető, fal-padló, fal-födém csatlakozás, de a födémáttörések is.
Kiss Attila, műszaki vezető Ezt a hírt eddig 1045 látogató olvasta. |
A kérdést, tervezők és kivitelezők gyakran szokták nekem, mint gyártónak feltenni, csak nem szó szerint ezekkel a szavakkal – írja szerzőnk. A két fogalom eltér egymástól, de van közöttük összefüggés. Tűzvédelmi szempontból pedig sok félreértést lehet elkerülni azzal, ha pontosan ismerjük a mögöttük lévő értelmezést.
