Híreink

Egyre nagyobb viharok: magunk alatt vágjuk a fát

2023. február 07. 08:01

Az elmúlt hétvége során a sokszor 110 km/óra feletti szélben a tűzoltóság 2700 helyen avatkozott be, 438 épületben keletkezett kár. A szél faágakat tört le, fákat és villanypóznákat döntött ki, amelyek utakra, kerítésekre, házakra, autókra dőltek, ezeket kellett a tűzoltóknak eltávolítaniuk. Mire kell odafigyelnünk az előrejelzések során, mekkora szélsebesség veszélyes, és főleg: számíthatunk még ilyesmire?


„A Meteorológiai Világszervezet (WMO) által egységesített, így összehasonlítható, 10 méteres magasságban végzett felszínközeli szélmérések adatai alapján csökkenő átlagos szélsebesség figyelhető meg a melegedő klímában a Föld több pontján”, írta 2021-ben a Másfélfok nevű honlapon Péliné Németh Csilla, a Magyar Honvédség Geoinformációs Szolgálat (MH GEOSZ) Meteorológiai Támogató Osztályának osztályvezető-helyettese. Mindenkit ki kell ábrándítsunk, aki arra vár, hogy ez lesz a történet csattanója: érdekes módon a gyengülő szél ellenére egyre erősebb szélviharok várhatók, vagyis sokkal több, a hétvégihez hasonló eseményben lehet részünk. Érdemes a cikket elolvasni, hiszen rendkívül sok dologra rávilágít, de talán nem árulunk el nagy titkot, ha azt mondjuk: az okok az emberi tevékenység miatti klímaváltozásra vezethetők vissza.

De mit érdemes tudni a katasztrófavédelmi szempont alapján osztályozott szélerősségekről?

 

Mitől kell félni?

Egyáltalán nem mindegy, hogy hol tartózkodunk éppen, ha viharról van szó! Míg szárazföldön a 40-60 km/h-s szélerősség még csak kellemetlen, addig a nyílt vízen már rendkívül veszélyes.

Szárazföldön

  • 0-40 km/h: ún. „élénk szél”, szárazföldön még semmilyen veszélyt nem jelent.
  • 40-60 km/h: erős szél, megmozgatja a fák ágait, a kisebb gallyakat letörheti. Széllel szemben kissé nehézkes gyalogolni.
  • 60-80 km/h: viharos szél, amelyben már a nagyobb fák is hajladoznak.
  • 80-100 km/h: komolyabb vihar, amelyben a gyengébb tetőszerkezetek megsérülhetnek, a fák ágai letörnek, az utcán tartózkodni meglehetősen veszélyes.
  • 100+ km/h: rendkívül komoly, orkánszerű vihar, súlyos károkat okozhat a házak tetőszerkezetében, fákat dönthet ki, jelző-és reklámtáblákat, elektromos vezetékeket, oszlopokat károsíthat (az országban hétvégén sok helyen mértek ilyen értékeket).

Nyílt vízen

  • 0-40 km/h: ebben a tartományban a szélerősség nem jelent közvetlen veszélyt. Ahogy erősödik a szél a 40 km/h sebesség felé, úgy fodrozódik egyre jobban a víz, egyre nagyobbak lesznek a hullámok.
  • 40-60 km/h: erős szél, viszonylag nagy hullámokat kelt, fehér, „átbukó” tarajokkal (melyek szörfözéshez például kitűnőek). Ilyenkor a part közelében szabad csak fürdeni. Ahogy a szélerősség közeledik a 60 km/h felé, úgy válik egyre veszélyesebbé.
  • 60+ km/h: nyílt vízen ez viharos szélnek számít, a hullámok nagyra nőnek, a vízben tartózkodni életveszélyes, azonnal a partra kell menni!

 

Viharjelző rendszer – érdemes megismerni

Egy ilyen vihar még a szárazföldön is rendkívül nagy veszélyt jelenthet – nyílt vízen azonban a percek alatt hatalmasra korbácsolt hullámok miatt sokkal nagyobb a kockázat. A viharjelző rendszer megismerése ezért fontos része a balatoni és a többi (Fertő tó, Tisza tó, Velencei tó) tóparti mindennapoknak. A rendszer évente ápr. 1-től okt. 31-ig működik, és a tó körül felállított jelzőlámpák segítségével figyelmeztet. A háttérben a meteorológiai szolgálat figyeli az időjárási adatokat – ha az előrejelzések szerint vihar közeleg, „riadót fújnak”.

Ez két fokozatot jelent:

  • Az I. fokozat (45 villanás percenként) azt jelenti, hogy erősödik a szél, annyira, hogy csónakkal, vitorlással vagy szörffel már nem célszerű a part közelségét elhagyni. A fürdőzés legfeljebb 500 méterre a parttól, a bójákig lehetséges; fontos a gyermekek fokozott felügyelete.
  • A II. fokozat (90 villanás percenként) azt jelenti, hogy rövid időn belül vihar közeleg. Ekkor a vizet el kell hagyni!

 

Vissza

Ezt a hírt eddig 768 látogató olvasta.