|
Híreink         Szakmai linkek Szaknévsor |
Huszonöt éve írtuk – Égett a Dunaház teteje2023. március 02. 09:04
Céhek háza Az épület szabadon álló, vegyes rendeltetésű, középmagas (legfelső huzamos tartózkodásra szolgáló szint a hozzá tartozó járda szint felett 27,82 m). A Soroksári út beépített frontjától 55 m távolságra épült. Rendeltetése:
A benne folyó tevékenység szerint az épület a "D" tűzveszélyességi osztályba tartozik, az üzlettérben tartózkodók nagy száma, valamint a gépjárműparkoló miatt az épületet I-es tűzállósági fokozatnak megfelelően építették fel. Az épületet az ún. pesti oldal folyóparti központ szervizútján lehet megközelíteni, természetesen a Boráros tér úthálózatához kapcsolódik ez az útvonal. A megközelítés tulajdonképpen jónak minősíthető, bár a beavatkozást ha nem a Duna felőli oldalon van a főcsapás iránya, némileg nehezíti a villamos sínpálya.
Az épület tűzszakasz beosztása a következő: 1.) a negyedik pince (lakók parkolója) 2513 m2 2.) a harmadik pince (zömmel az üzletház, iroda parkolója) 2424 m2 3.) a második pince (üzletház, iroda parkolója) 2350 m2 4.) az üzletterület az első pincében, az üzletterület a fszt-en és az I. emelet 5074 m2 5.) az első pince raktár és személyzeti része a személyzeti bejárattal a fszt-en és a teherforgalmi helyiségek 1345 m2 6.) Dunaparti lakószárny 5015 m2 7.) Soroksári úti szárny az udvarkerttől a IV. emeletig 1744 m2 8.) Garzonlakás-blokk az V. emelettől felfelé 4145 m2 A különböző műszaki leírásokat áttanulmányozva megállapítható, hogy a tervezők megfelelően alakították ki a tűzszakaszokat, választották meg az épületszerkezetek tűzállósági határértékét, gondoskodtak a kiürítés biztosításáról, az oltóvíz ellátásáról.
Mi történhetett mégis? A tűzvizsgálat a műszaki dokumentumok, az események és a szakértői nyilatkozatok mozaikjainak összeillesztésével zajlott. A tűz első jelét az étteremben takarítók észlelték azzal, hogy a földszinti helyiségekben füstszag terjeng. Az elektromos szakértő megállapítása szerint a földszinti helyiségből két függőleges aknán keresztül történt a zsírgőzök elszívása. Az aknába tűzvédelmi okból csappantyú lett beépítve. A csappantyúkhoz vezető villamosvezetékek a csappantyúkba nem voltak bekötve. A klímagép aggregátor oldali vezérlő értéke, mely eredeti gyártó által szerelt vezeték, toldott volt. A villamostervek szabványosak és a kivitelezési munkák a terveknek megfelelően valósultak meg. Megállapította azonban az elektromos szakértő, hogy a villamos berendezések tervezésekor a tervező nem vette figyelembe a nyári időszaknál fellépő magas hőmérsékletet a tetőtérben. Számításai szerint a magasabb környezeti hőmérséklet miatt a meleg helyiségekre vonatkozó szabvány kellett volna alkalmazni. (MSZ 1600-6/1981.) A kábelnek az a része, amelyik a klímagép köré épített hang- és hőszigetelt gépházban helyezkedett el, a padlástéri résznél nagyobb mértékben üzemelt túlterhelés alatt. Vagyis a hőakkumulálódásra nem gondolt a tervező és nem volt figyelemmel arra sem, hogy a kábelek egymáshoz viszonylag közel voltak, így terhelhetőségük csökkent. Az épületben lakók zajhatásának csökkentése érdekében a klímagép, zsírelszívó rendszer és a befúvó rendszer közé hangszigetelt térrész, klímagépház, vagy szellőző gépház került kialakításra. Többek között 25 mm vastag Heraklith lemez is beépítésre került, mely faforgácsot is tartalmaz. Ez semmiféleképp sem nevezhető nem éghető anyagnak. Az elektromos szakértő összegzésképpen megállapította, hogy a klímagépben és a befúvó-rendszerben a villamostűz keletkezésének lehetősége kizárt, továbbá a tűz keletkezése a klímagép villamos vezérlő szekrényében is. Nem tudja viszont kizárni a padlástérben lévő "SZ" jelű elosztó szekrényt, aminek környezete (villamos) a legnagyobb tűzkárt szenvedte, mint keletkezési okot, illetve helyet. A vizsgálók minden egyéb okot kizártak, de a kiégés mértéke miatt a keletkezési okot egyértelműen bizonyítani nem tudták.
Kitörtek a lángok A tüzet a Dunaház diszpécser központjában szolgálatot teljesítő biztonsági őrök egyike jelezte 1997. augusztus 13-án 04.38 órakor. A jelzés szerint az épület padlásterében füstöt észleltek. A Fővárosi Tűzoltóparancsnokság Hírközpontja azonnal végrehajtotta a riasztást, melynek értelmében a IX./1-es gépjárműfecskendő vonult a helyszínre 6 fővel. 04.43 órakor a IX/1-es távolsági felderítés alapján a tüzet II-esre emelte. A Hírközpont II-es kiemelt riasztásra az alábbi szereket vonultatta:
Ha megnézzük a gépjárműfecskendők számát, akkor megállapítható, hogy a riasztás II-es kiemeltnél nagyobbra sikeredett. Ez annak tudható be, hogy a helyszínre érkező Tűzoltási Csoport-1, miután átvette a tűzoltás irányítását, megtartva a II-es fokozatot további fecskendőket kért a helyszínre, mivel a tetőtér megbontása nagyobb erőt (tűzoltói létszámot) igényelt. 05.00 órakor a tűz oltása 2 db "C" sugárral és 1 db emelőkosárról szerelt sugárral folyt. A tető 200 m2 területen égett, a lángok több helyen kitörtek. Az állomány légzőkészülékben dolgozott. Mint később kiderült, a 200 m2 felület rosszul lett "megsaccolva", az égő tetőszerkezet mérete lényegesen nagyobb volt.
Tetőbontás A tűzeset helyszínére 05.13 órakor érkeztem. A tűzoltásvezetővel közösen felderítést végezve megállapítottuk, hogy a vegyes rendeltetésű középmagas épület tetőszerkezete a Duna felőli oldalon mintegy 400 m2-nyi területen ég, a tűz több helyen kitört. 2 db alapvezetékről szerelt "C" sugárral, valamint 2 db emelősugárral légzőkészülékben a tűz oltása folyamatban van. A tűzoltásvezető által tett intézkedéseket jóváhagytam, a tűzoltás irányítását nem vettem át. De megbeszéltem a tűzoltásvezetővel, hogy vizsgálja meg a tetőn történő átjárhatóság lehetőségét és "rátartással" el kell végezni a tetőbontást, mert a tűz a szigetelő anyag és a tetőhéjazat között tovább fog terjedni. A tűzoltásvezető időközben tudomást szerzett arról, hogy a biztonsági őrök közül egy személy hiányzik, nem találják. Megszervezte a felkutatást.
A IX/25-ös gázszagot érzett, de a helyszínen lévő klímagépész megállapította, hogy a freongáz szabadult fel. A tűzoltásvezető utasítására a rajok az utómunkálatokat is egyelőre légzőben végezhetik. A későbbiek során intézkedés történt a rajok bevonultatására, illetve váltás biztosítására. Az utolsó egység (amelyik már váltásra jött, VIII/1 gépjárműfecskendő) a helyszínről 10.35 órakor vonult be.
Tapasztalatok A tűzoltásvezető helyesen ítélte meg, hogy a tetőtér megbontása miatt nem elegendő az ún. "sima II-es erő". Véleményem szerint azonban nem további fecskendőket kellett volna kérni, hanem bátran meg kellett volna emelni a riasztási fokozatot. Később kiderült a sugarak számából is, hogy ez indokolt lett volna. Közismert, hogy a tetőtéri tűzoltás, amennyiben a megfelelő biztonsági intézkedések mellett akarunk dolgozni, nagyobb erőigénnyel jár. A tűzoltásvezető azonnal intézkedett a gáz érzékelését követően a kiáramló gáz eredetének meghatározására, illetve a légzőkészülék használatára még az utómunkálatoknál is. Intézkedett az "eltűnt" biztonsági őr keresésére, azonban később kiderült, hogy nem a liftbe volt beszorulva, hanem elhagyta az épületet. Nagyobb gondot kellene fordítani a személyek kiválasztására, illetve tűzvédelmi oktatására, helyismeretére.
Erdei Mihály tű. alez.
Ezt a hírt eddig 930 látogató olvasta. |
Az 1997. augusztus 13-án Budapesten, a Boráros tér 1. sz. alatt keletkezett tűzeset azért is figyelemre méltó, mert a tűz nem sokkal az átadás után következett be. Megjelent a Védelem 1998/1 számában.
