Új rendelet az erdők tűz elleni védelméről - 4/2008. (VIII.1.) ÖM r. 2008. augusztus 22.  10 év után, a Magyar Közlöny 114. számában megjelent az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/2008. (VIII.1.) ÖM rendelet, amely 2008. augusztus 15. napjával hatályon kívül helyezte az erdők tűz elleni védelméről szóló 12/1997. (II. 26.) BM rendeletet. A két jogszabályt összehasonlító, a lényeges változásokat kiemelő összeállítást adjuk közre.
| 12/1997. (II. 26.) BM rendelet az erdők tűz elleni védelméről | 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet az erdők tűz elleni védelméről | Megjegyzések | | A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. §-a (6) bekezdésének c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, a földművelésügyi miniszterrel egyetértésben, a következőket rendelem el: 1. § (1) A rendelet hatálya kiterjed az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény (a továbbiakban: Etv.) hatálya alá tartozó erdőterületekre (a továbbiakban: erdő). 2) Az erdőkben az általános tűzvédelmi szabályokon, valamint az Etv.-nek a tűz elleni védelemre vonatkozó rendelkezésein túl az e rendeletben foglaltakat is alkalmazni kell. | A tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény 47. § (6) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az önkormányzati miniszter feladat- és hatásköréről szóló 132/2008. (V. 14.) Korm. rendelet 1. § c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva - a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 162/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. § g) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszterrel egyetértésben - a következőket rendelem el: 1. § A rendelet hatálya kiterjed az erdőről és az erdő védelméről szóló törvény (a továbbiakban: Evt.) hatálya alá tartozó erdőterületekre (a továbbiakban: erdő). Az erdőben az általános tűzvédelmi szabályokon, valamint az Evt.-nek a tűz elleni védelemre vonatkozó rendelkezésein túl az e rendeletben foglaltakat is alkalmazni kell. | Az 1. § rendelkezései – tartalmi tagolás kivételével – változatlanok. | | 2. § A fegyveres erők és rendvédelmi szervek kötelesek a kezelésükben nem lévő, de az általuk igénybe vett erdőben az erdőtűz megelőzésére a szükséges intézkedéseket megtenni, illetőleg a működésük közben keletkezett tűz eloltásáról haladéktalanul gondoskodni. | 2. § A Magyar Honvédség és a rendvédelmi szervek kötelesek a kezelésükben nem lévő, de az általuk igénybe vett erdőben az erdőtűz megelőzésére a szükséges intézkedéseket megtenni, illetve a működésük közben keletkezett tűz eloltásáról haladéktalanul gondoskodni. | Szöveg érdemben változatlan, (jogszabályváltozás folytán a kötelezettek megnevezése lett pontosítva). | | 3. § Az erdőgazdálkodó az erdőterületeket az e rendelet mellékletében meghatározott szempontok, valamint az illetékességgel rendelkező katasztrófavédelmi igazgatóság - fővárosban a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság -, illetve az Állami Erdészeti Szolgálat területi szervének szakvéleménye alapján tűzvédelmi szempontból besorolja, majd kezdeményezi az erdőterület besorolásának megfelelő nyilvántartásba vételét. Az erdőterületek tűzvédelmi besorolása: a) nagymértékben veszélyeztetett terület, ahol az állandó vagy ciklikus erdőtűz veszélye súlyosan fenyegeti az ökológiai egyensúlyt, a személyek és a vagyontárgyak biztonságát; b) közepesen veszélyeztetett terület, ahol az erdőtűz veszélye nem állandó, nem ciklikus, de ahol az erdőtűz jelentős veszélyt jelent az erdők ökoszisztémái számára; c) kismértékben veszélyeztetett terület minden más - az előző két besorolásba nem tartozó - erdőterület. | 3. § (1) A Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal (a továbbiakban: MgSzH) Központja (a továbbiakban: erdészeti hatóság) az erdőket erdőrészletenként az 1. mellékletben meghatározott szempontok alapján tűzvédelmi kategóriába sorolja és a besorolást hivatalos honlapján térképi és táblázatos formában közzéteszi. (2) Az erdészeti hatóság a tűzvédelmi besorolást a körzeti erdőtervek készítésekor felülvizsgálhatja. (3) Az erdészeti hatóság az erdőgazdálkodó kérelme alapján az erdőrészlet tűzvédelmi besorolását határozatban módosíthatja. 4. § Az erdők tűzvédelmi besorolása az alábbi kategóriákba történik: a) nagymértékben veszélyeztetett terület, b) közepesen veszélyeztetett terület, c) kismértékben veszélyeztetett terület. | Szöveg egyértelműsítve, hogy a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal végzi az erdők tűzvédelmi kategóriákba sorolását. Az új jogszabály szerint a katasztrófavédelmi igazgató-ságoknak és a Fővárosi Tűzoltóparancsnokságnak már nem kell – a besorolással kapcsolatban – szakvéleményt adniuk. Változás a besorolásnak honlapon való közzététele, a besorolás módosításának lehetősége az erdőgazdálkodó kérelme alapján. A korábbi jogszabály 3. § a)-c) pontjaiban meghatározott definíciót mellőzi az új jogszabály, figyelemmel arra, hogy a besorolás szempontjait a jogszabály 1. melléklete megfelelően rendezi. | | 3/B. § (1) A nagymértékben és a közepesen veszélyeztetett területek esetében az erdőgazdálkodó védelmi tervet készít. (2) A nagymértékben veszélyeztetett terület esetében a védelmi terv tartalmazza: a) a kérdéses terület vagy területrész jelenlegi helyzetének leírását, a megelőzést és a megfigyelést szolgáló rendszerekre és rendelkezésre álló tűzvédelmi eszközökre tekintettel, beleértve az erdőtűz elleni védelem módszereinek és technikáinak leírását is; b) beszámolót a megelőző öt év erdőtüzeiről, valamint ezen tüzek feltárt okainak leírását és elemzését; c) a tervidőszak végére elérendő célokat a főbb tűzkeletkezési okok megszüntetésére és csökkentésére, továbbá a megelőzési, megfigyelési és ellenőrző rendszerek javítására; d) a célok elérése érdekében tervezett intézkedések leírását; e) az erdők tűzvédelmét végző szervezetek és személyek adatait és részvételük koordinálásának módját. (3) A közepes mértékben veszélyeztetett terület esetében a védelmi terv a (2) bekezdés a), d), e) pontjaiban, valamint az ellenőrző rendszer leírásának kivételével a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott adatokat tartalmazza. (4) Az elkészített védelmi terveket módosítani kell, ha a tűzvédelmi helyzetre kiható változás következik be. (5) Az elkészített, illetve a módosított védelmi tervek a (2) bekezdés b), d) és e) pontjában meghatározott részeit az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság - a fővárosban a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság - hagyja jóvá. (6) A (2) bekezdés b) pontja szerinti beszámolót csak a rendelet hatálybalépését követő időszakra kell elkészíteni. | 5. § (1) Az egyes erdőrészletek erdőtűzvédelmi besorolásához szükséges szempontrendszert az 1. melléklet tartalmazza. (2) A megyék erdőtűz-veszélyeztetettségi besorolását a 2. melléklet tartalmazza. (3) Az erdészeti hatóság és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (a továbbiakban: OKF) együttműködve a közepes mértékben és a nagymértékben veszélyeztetett megyékre megyei védelmi tervet készít. A megyei védelmi tervet az erdészeti hatóság és az OKF a hivatalos honlapján közzéteszi. (4) A megyei védelmi terv tartalmazza a) a megye erdőinek leírását a megelőzést és a megfigyelést szolgáló rendszerekre és a rendelkezésre álló tűzvédelmi eszközökre tekintettel, beleértve az erdőtűz elleni védelem módszereinek és technikáinak általános leírását is, b) beszámolót a megelőző öt év erdőtüzeiről, valamint ezen tüzek okainak leírását és elemzését, c) a tízéves tervidőszak végére elérendő célokat a főbb tűzkeletkezési okok megszüntetésére és csökkentésére, továbbá a megelőzési, megfigyelési és ellenőrző rendszerek javítására, d) a célok elérése érdekében tervezett intézkedések leírását, e) az erdők tűzvédelmét végző szervezetek és személyek a feladat elvégzésével összefüggésben szükséges adatait, részvételük összehangolásának módját. (5) Védelmi tervet kell készítenie annak az erdőgazdálkodónak, akinek a kezelésében lévő erdőben a nagymértékben és a közepesen veszélyeztetett terület összesített mérete meghaladja a 100 hektárt. (6) A védelmi terv tartalmazza a) a kérdéses terület vagy területrész jelenlegi helyzetének leírását a megelőzést és a megfigyelést szolgáló rendszerekre és a rendelkezésre álló tűzvédelmi eszközökre tekintettel, beleértve az erdőtűz elleni védelem módszereinek és technikáinak leírását is, b) beszámolót a megelőző öt év erdőtüzeiről, valamint ezen tüzek feltárt okainak leírását és elemzését, c) a tízéves tervidőszak végére elérendő célokat a főbb tűzkeletkezési okok megszüntetésére és csökkentésére, továbbá a megelőzési, megfigyelési és ellenőrző rendszerek javítására, d) a célok elérése érdekében tervezett intézkedések leírását, e) az erdők tűzvédelmét végző szervezetek és személyek a feladat elvégzésével összefüggésben szükséges adatait, részvételük összehangolásának módját. (7) A védelmi tervet az erdőgazdálkodó megküldi a székhelye vagy lakóhelye szerint illetékes megyei katasztrófavédelmi igazgatósághoz. (8) Egyszerűsített védelmi tervet kell készítenie a) a 10 hektárt meghaladó nagymértékben veszélyeztetett, vagy b) a 20 hektárt meghaladó közepesen veszélyeztetett területet kezelő erdőgazdálkodónak. (9) Az egyszerűsített védelmi terv tartalmazza a) a veszélyeztetett terület leírását, b) a megelőző intézkedéséket, c) a tűz esetén értesítendő szervek elérhetőségét, d) a tűz esetén igénybe vehető eszközöket és azok elérhetőségét. (10) Az erdő fekvése szerint illetékes (a továbbiakban: területileg illetékes) MgSzH területi szerv és a területileg illetékes tűzoltóság az egyszerűsített védelmi terv meglétét ellenőrizheti. (11) Az elkészített védelmi tervet és egyszerűsített védelmi tervet módosítani kell, ha a tűzvédelmi helyzetre kiható változás következik be. | A korábbi jogszabály 3. § a)-c) pontjaiban meghatározott definíciót mellőzi az új jogszabály, figyelemmel arra, hogy a besorolás szempontjait a jogszabály 1. melléklete megfelelően rendezi. Az új jogszabály kibővült a 2. számú melléklettel, amely tartalmazza a megyék erdőtűz-veszélyeztetettségi besorolását. Lényeges változás, hogy az erdészeti hatóság és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazga-tóság (a továbbiakban: OKF) együttműködve készíti el – a közepes mértékben és a nagymértékben veszélyeztetett megyékre – a megyei védelmi tervet. Ehhez kapcsolódó szabályozás a védelmi tervnek az erdészeti hatóság és az OKF a hivatalos honlapján való közzététele. Az új jogszabály a fentieknek megfelelően felsorolja a megyei védelmi terv tartalmi elemeit. Az új jogszabály szerint csak annak az erdőgazdálkodónak kell védelmi tervet kell készítenie annak, akinek a kezelésében lévő erdőben a nagymértékben és a közepesen veszélyeztetett terület összesített mérete meghaladja a 100 hektárt. Mindkét jogszabály rögzíti a védelmi terv tartalmi elemeit. Változás, hogy míg a korábbi jogszabály szerint korábbi jogszabály szövege szerint a „védelmi tervek a (2) bekezdés b), d) és e) pontjában meghatározott részeit az illetékes katasztrófavédelmi igazgatóság - a fővárosban a Fővárosi Tűzoltó-parancsnokság”- hagyta jóvá, az új szerint a védelmi tervet az erdőgazdálkodó megküldi a székhelye vagy lakóhelye szerint illetékes megyei katasztró-favédelmi igazgatósághoz. A korábbi szabályozást differenciálja az egyszerűsített védelmi terv definiálása és ahhoz kapcsolódó rendelkezések, melynek meglétét Lényeges változás, hogy az erdő fekvése szerint illetékes (a továbbiakban: területileg illetékes) MgSzH területi szerv és a területileg illetékes tűzoltóság az egyszerűsített védelmi terv meglétét ellenőrizheti. | | A tűzesetek megelőzése 4. § (1) Az erdő és a vasútvonal erdő felőli vágánya között a terület kezelőjének legalább 10 méter, az erdő és a közút szilárd burkolatú széle között legalább 5 méter széles védősávot kell tartani. Ezen felül gőzmozdony üzemeltetése esetén az erdőgazdálkodó az erdő felőli szélső vasúti vágánnyal párhuzamos hosszirányban, a vágánytengelytől 30 m távolságra, továbbá ugyaneddig a távolságig a vasúti vágánytengelyre merőlegesen, a vasúti pálya felépítményének szélétől 300 méterenként, 3 méter széles keresztirányú, tűzvédő pásztát (ösvényt) köteles létesíteni és fenntartani. (2) A tűzvédő pásztán (ösvényen) és a védősávon lévő fákról az ágakat 2 méter magasságig - a fák kitermelésének kötelezettsége nélkül - el kell távolítani, valamint azokat a száraz avartól éghető aljnövényzettől, gallytól, cserjéktől tisztán kell tartani. (3) Erdősítéskor - ha a gőzmozdony üzemeltetésének megszüntetése a távlati tervben nem szerepel - a tűzvédő pásztára (ösvényre) nem szabad fát telepíteni (magot vetni, csemetét ültetni). (4) A vasút, illetve a közút és az erdő közötti tűztávolságon belül, valamint az út menti fásított árokparton a száraz növényrészeket és a hulladékot az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó szabályok szerint lehet elégetni. | A tűzesetek megelőzése 6. § (1) Az erdővel érintkező vagy azon áthaladó vasút és közút kezelője az erdő felőli oldalon köteles 2 méter széles védősávot kialakítani. (2) A védősávot éghető aljnövényzettől, gallytól, cserjéktől, fáktól tisztán kell tartani. (3) Erdősítéskor a tűzpásztára nem szabad fát telepíteni (magot vetni, csemetét ültetni). A tűzpászta minimálisan 3 méter széles, minden éghető anyagtól mentes, talajjal fedett terület, melynek folyamatos karbantartásáról, azaz gyomtól és egyéb éghető anyagtól mentes állapotban tartásáról az erdőgazdálkodó köteles gondoskodni. (4) A vasút, illetve a közút és az erdő közötti védősávon, valamint az út menti fásított árokparton a száraz növényrészeket és a hulladékot az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó szabályok szerint lehet elégetni. | Vasút és közút vonatkozásában a tűzesetek megelőzésének szabályainak pontosítására került sor. | | 5. § Az erdőgazdálkodó köteles a kijelölt, illetve kialakított tűzrakó hely környékéről az éghető anyagokat eltávolítani, és azt állandó jelleggel az éghető anyagoktól mentesen tartani. | 7. § Az erdőgazdálkodó köteles a kijelölt tűzrakó hely környékéről az éghető anyagokat eltávolítani, és azt állandó jelleggel az éghető anyagoktól mentesen tartani. | A korábbi jogszabályi rendelkezésekkel azonos rendelkezéseket tartalmaz az új jogszabály. | | 6. § Az erdőgazdálkodó köteles az erdőbe vezető utak, ösvények, nyiladékok bejáratánál, az autóspihenőknél, valamint a tűzrakó helyeken - jól látható módon - az erdőben történő tűzrakásra, a nyílt láng használatára, valamint a dohányzás szabályaira és a tűzjelzés módjára vonatkozó figyelmeztető, útbaigazító táblákat elhelyezni. | 8. § Az erdőgazdálkodó köteles az erdőbe vezető utak, ösvények, nyiladékok bejáratánál, az autóspihenőknél, valamint a tűzrakó helyeken - jól látható módon - az erdőben történő tűzrakásra, a nyílt láng használatára, a dohányzás szabályaira és a tűzjelzés módjára vonatkozó figyelmeztető, tájékoztató táblákat elhelyezni. | A korábbi jogszabályi rendelkezésekkel azonos rendelkezéseket tartalmaz az új jogszabály. | | Tűzveszélyes üzemi tevékenység 7. § (1) Védett természeti területen lévő erdőben - a kijelölt és kiépített tűzrakó hely kivételével - tűz gyújtásához a természetvédelmi hatóság engedélye is szükséges. (2) Vágástéri hulladékot az erdőben az Etv.-ben foglaltakon túl csak abban az esetben lehet égetéssel megsemmisíteni, ha annak felhasználására és hasznosítására más lehetőség nincs vagy az nem gazdaságos. (3) Védett természeti területen lévő erdőben kerülni kell a vágástéren történő hulladékégetést. (4) A vágástéri és egyéb fahulladék égetése az illetékes tűzoltósághoz történő bejelentést követően végezhető alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység. (5) Az égetést az erdőgazdálkodó által megbízott személy irányítása mellett, az erre a munkára vonatkozó tűzvédelmi oktatásban részesült személyek végezhetik szélcsendes időben. (6) Az égetést akkor lehet elkezdeni, ha a vágástéri hulladék a faállomány szélétől legalább ötven méterre halomba van rakva, és körülötte legalább két méter széles, frissen felszántott vagy felásott, éghető anyagoktól mentes tűzvédő sávot készítettek. (7) Az égetés helyszínén a tűz tovaterjedésének megakadályozására alkalmas, megfelelő mennyiségű tűzoltó eszközt kell készenlétbe helyezni. (8) Az égetést úgy kell abbahagyni vagy befejezni, hogy az esti sötétedésig elegendő idő álljon rendelkezésre a tűz biztonságos eloltásához. | Tűzveszélyes üzemi tevékenység 9. § (1) Védett természeti területen lévő erdőben - a kijelölt és a kiépített tűzrakó hely kivételével - tűz gyújtásához a természetvédelmi hatóság engedélye is szükséges. (2) Vágástéri hulladékot az erdőben az Evt.-ben foglaltakon túl csak abban az esetben lehet égetéssel megsemmisíteni, ha annak felhasználására és hasznosítására más lehetőség nincs vagy az nem gazdaságos. (3) Védett természeti területen lévő erdőben kerülni kell a vágástéren történő vágástéri hulladékégetést. (4) A vágástéri és egyéb fahulladék égetése a területileg illetékes tűzoltósághoz történő bejelentést követően végezhető alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység. (5) Az égetést az erdőgazdálkodó által megbízott személy irányítása mellett, az erre a munkára vonatkozó tűzvédelmi oktatásban részesült személyek végezhetik szélcsendes időben. Az égetés helyszínén a tűz jelzésére alkalmas eszközt kell készenlétben tartani. (6) Az égetést akkor lehet elkezdeni, ha a vágástéri hulladék a faállomány szélétől legalább 30 méterre halomba van rakva, és körülötte legalább 2 méter széles, éghető anyagoktól mentes tűzvédő sávot alakítottak ki. (7) Az égetés helyszínén a tűz tovaterjedésének megakadályozására alkalmas, megfelelő mennyiségű tűzoltóeszközt kell készenlétbe helyezni. (8) Indokolt esetben a vágástéri hulladék összegyűjtés nélküli elégetésére, a tűzpászta tisztántartására ellenőrzött tüzet is alkalmazhat az erdőgazdálkodó. Az ellenőrzött tűz olyan folyamatosan ellenőrzött viszonyok között égő tűz, melynek célja a biomassza mennyiségének csökkentése a területen. (9) Az ellenőrzött tűz tervezett alkalmazását az erdőgazdálkodó köteles bejelenteni a területileg illetékes tűzoltóságnak, köteles továbbá az érintett területet bemutató térképet, az alkalmazandó égetési technikák leírását és a tűz biztosításához rendelkezésre álló saját eszközeinek listáját részére átadni. (10) Az ellenőrzött tűz irányítását legalább tűzoltó alaptanfolyami végzettséggel rendelkező személy végezheti. (11) Védett természeti területen ellenőrzött tűz csak a védett természeti területekre vonatkozó jogszabályok betartása mellett, a természetvédelmi hatóság engedélyével végezhető. | Új szabály a vágástéri hulladék összegyűjtés nélküli elégetésére, a tűzpászta tisztántartására ellenőrzött tüzek alkalma-zásának lehetősége. Ehhez kapcsolódik, hogy az ellenőrzött tűz tervezett alkalmazását az erdőgazdálkodó köteles bejelenteni a területileg illetékes tűzoltóságnak, köteles továbbá az érintett területet bemutató térképet, az alkalmazandó égetési technikák leírását és a tűz biztosításához rendelkezésre álló saját eszközeinek listáját részére átadni. Az ellenőrzött tűz irányítását legalább tűzoltó alaptanfolyami végzettséggel rendelkező személy végezheti. | | 8. § (1) Az erdőgazdálkodónak a mészégető, illetve faszénégető létesítésével kapcsolatosan előírt bejelentési kötelezettségére az Etv.-ben foglaltakat kell alkalmazni. (2) A faszén- és a mészégető üzemeltetője köteles a boksa, illetve a kemence környékét 15 méteres körzetben fától, cserjéktől, száraz növénytől tisztán tartani és a tűzoltáshoz szükséges anyagokról, eszközökről gondoskodni. A tűz teljes elhamvadásáig biztosítani kell a boksa (kemence) felügyeletét. | 10. § A faszén- és a mészégető üzemeltetője köteles a boksa és a kemence környékét 15 méteres körzetben fától, cserjéktől, száraz növénytől tisztán tartani és a tűzoltáshoz szükséges anyagokról, eszközökről gondoskodni. A tűz teljes elhamvadásáig biztosítani kell a boksa és a kemence felügyeletét. | A jelenleg hatályos az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény (továbbiakban: Etv.) 54. § (5) bekezdése már tartalmazza, hogy az erdőgazdálkodó az erdőterületen létesített mészégetőt, illetve faszénégetőt az erdészeti hatóságnak, továbbá az illetékes önkormányzati tűzoltóságnak köteles bejelenteni, ezért az új jogszabály a korábbi jogszabály 8. § (1) bekezdését mellőzte. A bejelentési kötelezettség az Etv. fenti szakasza alapján továbbra is fennáll. | | 9. § (1) Az erdőben létesített építmények használatára, fűtő- és tüzelőberendezéseinek üzemeltetésére, tűzvédelmére, az építményekben tartózkodó személyek magatartására vonatkozó szabályokat az erdőgazdálkodó, illetve az erdőgazdálkodóval egyetértésben az építmény használója írásban köteles megállapítani. (2) Az erdő területén az éghető folyadék tárolóhelyét, valamint a környezetét legalább 5 méteres körzetben gyomtalanítva, éghető anyagoktól mentesen kell tartani, és az egész területet legalább 4 méter széles, felszántott és felásott védősávval kell körülvenni. Bekerített tárolóhelynél a védősávot a kerítés külső oldalán kell létesíteni. (3) Éghető folyadékot az erdei tűzrakó helytől csak 50 méternél nagyobb távolságban lehet tárolni. | 11. § (1) Az erdőben létesített építmények használatára, fűtő- és tüzelőberendezéseinek üzemeltetésére, tűzvédelmére, az építményekben tartózkodó személyek magatartására vonatkozó szabályokat az erdőgazdálkodó, illetve az erdőgazdálkodóval egyetértésben az építmény használója külön jogszabály szerinti tűzvédelmi szabályzatban köteles megállapítani. (2) Az erdő területén az éghető folyadék tárolóhelyét, valamint a környezetét legalább 5 méteres körzetben gyomtalanítva, éghető anyagoktól mentesen kell tartani, és az egész területet további legalább 4 méter széles, felszántott és felásott védősávval kell körülvenni. Bekerített tárolóhelynél a védősávot a kerítés külső oldalán kell létesíteni. (3) Éghető folyadékot az erdei tűzrakó helytől csak 50 méternél nagyobb távolságban lehet tárolni. | Lényeges új szabály, hogy az itt meghatározott létesítmények, technológia, tűzvédelem vonatkozásában tűzvédelmi szabályzat megalkotása kötelező. | | Fokozott tűzveszély időszakára vonatkozó szabályok 10. § (1) Az erdőgazdálkodó a tűzgyújtási tilalom ideje alatt a tűzvédelmi szempontból nagymértékben veszélyeztetett területek esetében köteles: a) az erdőbe vezető utak, ösvények, nyiladékok bejáratánál és a tűzrakó helyeken az általános tűzgyújtási tilalomra figyelmeztető táblát elhelyezni; b) a tűzgyújtási tilalomra vonatkozó rendelkezések megtartását folyamatosan ellenőrizni; c) a veszélyeztetett helyekre a tűz jelzésére alkalmas eszközökkel felszerelt tűzvédelmi őröket (tűzjelző szolgálatot) állítani; d) az esetleges erdőtűz eloltására központi helyen megfelelő munkacsoport, felszerelés és jármű készenlétben tartásáról gondoskodni. (2) Az erdőgazdálkodó a tűzvédelmi szempontból kis mértékben és közepesen veszélyeztetett erdőterületek esetében az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban meghatározott kötelezettségeket teljesíti. | Fokozott tűzveszély időszakára vonatkozó szabályok 12. § (1) Az erdőgazdálkodó a tűzgyújtási tilalom ideje alatt a tűzvédelmi szempontból nagymértékben veszélyeztetett területek esetében köteles a) az erdőbe vezető utak, ösvények, nyiladékok bejáratánál és a tűzrakó helyeken az általános tűzgyújtási tilalomra figyelmeztető táblát elhelyezni, b) a tűzgyújtási tilalomra vonatkozó rendelkezések megtartását folyamatosan ellenőrizni, c) a veszélyeztetett helyekre a tűz jelzésére alkalmas eszközökkel felszerelt tűzvédelmi őröket (tűzjelző szolgálatot) állítani, d) az erdőtűz oltására megfelelő munkacsoport, felszerelés és jármű készenlétben tartásáról gondoskodni. (2) Az erdőgazdálkodó a tűzvédelmi szempontból kismértékben és közepesen veszélyeztetett területek esetében az (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott kötelezettségeket teljesíti. (3) A területileg illetékes tűzoltóság és a területileg illetékes MgSzH területi szerv a tűzgyújtási tilalom időszaka alatt rendszeresen ellenőrzi az ezen időszakra vonatkozó szabályok betartását. | A fokozott tűzveszély időszakára vonatkozó szabályoknál fontos változás, hogy a területileg illetékes tűzoltóság és a területileg illetékes MgSzH területi szerv a tűzgyújtási tilalom időszaka alatt rendszeresen ellenőrzi az ezen időszakra vonatkozó szabályok betartását. | | Tűzoltás 11. § (1) A lakott erdészházaknál és az üzemelő turistaházaknál gondoskodni kell az állandó tűzjelzési lehetőségről. (2) Az erdőgazdálkodó köteles az erdőben dolgozók riasztását megszervezni. (3) Az erdőgazdálkodó köteles az erdők védelme érdekében a tűzveszélynek fokozottan kitett erdőkben - az általa kijelölt erdészeti létesítményekben - legalább 30 személy részére az erdőtűz oltására alkalmas felszerelést készenlétben tartani. | Tűzoltás 13. § (1) A lakott erdészházaknál és az üzemelő turistaházaknál gondoskodni kell az állandó tűzjelzési lehetőségről. (2) Az erdőgazdálkodó köteles az erdőben dolgozók riasztását megszervezni. (3) A 100 hektárnál nagyobb, nagymértékben és közepesen veszélyeztetett terület erdőgazdálkodója köteles a) az általa kijelölt erdészeti létesítményekben legalább 30 személy részére az erdőtűz oltására alkalmas felszerelést készenlétben tartani, b) az erdőtűz oltására megfelelő munkacsoport, felszerelés és jármű készenlétben tartásáról gondoskodni. | Pontosításra került, hogy az erdőgazdálkodó mely esetben köteles meghatározott létszámra erdőtűz oltásához felszerelést biztosítani. Továbbá e körben az erdőgazdálkodó az erdőtűz oltására megfelelő munkacsoport, felszerelés és jármű készenlétben tartásáról gondoskodni. | | 12. § Az erdőgazdálkodó köteles intézkedni arról, hogy az erdőtűz után a területet 24 órán át őrizzék, és az égett terület szélén - ahol lehetséges - a talajt legalább 1 méter szélességben felszántsák. | 14. § Az erdőgazdálkodó köteles intézkedni arról, hogy az erdőtűz után a területet 24 órán át őrizzék, és az égett terület szélén - ahol lehetséges - a talajt legalább 1 méter szélességben felszántsák. | A korábbi jogszabályi rendelkezésekkel azonos rendelkezéseket tartalmaz az új jogszabály. | | Erdőtüzek elleni védelem információs rendszere 12/A. § Erdőterületet érintő tűzesetek esetén az Állami Erdészeti Szolgálat területi szervét és az illetékes tűzoltóságot kölcsönös tájékoztatási kötelezettség terheli. 12/B. § (1) Az Állami Erdészeti Szolgálat a rendelkezésre álló adatok alapján végzi: a) az országos erdőtűz veszélyeztetettségi térkép, valamint az éves erdőtűz elleni védelem javítását célzó tervek és programok elkészítését; b) az országos erdőtűz adattár vezetését. (2) Az országos erdőtűz veszélyeztetettségi térkép az erdőterületek tűzvédelmi besorolásának megfelelően tartalmazza az ország erdőterületeit. 12/C. § (1) Az országos erdőtűz adattár tartalmazza: a) az első riasztás dátumát és időpontját (év, hónap, nap, óra, perc), amikor a tűzoltóságot tájékoztatták a tűz észleléséről, b) az első beavatkozás dátumát és időpontját (év, hónap, nap, óra, perc), amikor az első tűzoltóegységek megérkeztek az erdőtűz helyszínére, c) a tűz eloltásának dátumát és időpontját (év, hónap, nap, óra, perc), amikor a tüzet teljesen eloltották és az utolsó tűzoltóegységek elhagyták az erdőtűz helyszínét, d) a tűz keletkezésének helyszínét (megye, önkormányzat), e) a teljes leégett területet (hektárban), f) a leégett terület megoszlását erdősült és erdősülés nélküli területeken (nagysága és százalékos megoszlása), g) a tűz tényleges vagy feltételezett keletkezésének okát (1. a tűz oka ismeretlen; 2. természetes ok; 3. kellő körültekintés ellenére bekövetkező tűz vagy emberi mulasztás; 4. szándékosan előidézett tüzek). (2) Az (1) bekezdés a)-d) és g) pontjában meghatározott adatokat a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 60 napon belül szolgáltatja az Állami Erdészeti Szolgálatnak. | Erdőtüzek elleni védelem információs rendszere 15. § Erdőterületet érintő tüzek esetén a területileg illetékes MgSzH területi szervet és a területi illetékes tűzoltóságot kölcsönös tájékoztatási kötelezettség terheli. 16. § Az erdészeti hatóság a rendelkezésre álló adatok alapján végzi a) az éves erdőtűz elleni védelem javítását célzó tervek és programok elkészítését, b) az országos erdőtűz adattár vezetését. 17. § (1) Az országos erdőtűz adattár tartalmazza: a) az első riasztás dátumát és időpontját (év, hónap, nap, óra, perc), amikor a tűzoltóságot tájékoztatták a tűz észleléséről, b) az első beavatkozás dátumát és időpontját (év, hónap, nap, óra, perc), amikor az első tűzoltóegységek megérkeztek az erdőtűz helyszínére, c) a tűz eloltásának dátumát és időpontját (év, hónap, nap, óra, perc), amikor a tüzet teljesen eloltották, és az utolsó tűzoltóegységek elhagyták az erdőtűz helyszínét, d) a tűz keletkezésének helyszínét (a település neve és KSH kódszáma), e) a tűz feltételezett kiindulási pontját, f) a teljes leégett területet (hektárban), g) a leégett terület megoszlásáthektárban a Közösségen belüli erdők és környezeti kölcsönhatások megfigyeléséről szóló 2152/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. november 7-i 1737/2006/EK bizottsági rendelet (a továbbiakban: 1737/2006/EK rendelet) előírásai alapján (erdő, egyéb fás terület, egyéb terület bontásban), h) a tűz tényleges vagy feltételezett keletkezésének okát az 1737/2006/EK rendelet előírásai alapján (1. ismeretlen; 2. természetes ok; 3. baleset vagy hanyagság, azaz emberi tevékenységgel kapcsolatos, de nem szándékos tűzokozás; 4. szándékosság, gyújtogatás), i) a tűz típusát, j) a tűz során károsodott vegetációtípusok területi megoszlását és az elégett biomassza mennyiségét, k) a károsodott erdőrészletek felsorolását, l) a károsodott erdőrészletekből leégett terület nagyságát, m) a károsodott erdőrészletekben a tűz intenzitását, n) a leégett terület alakját, o) a károsodott erdőrészletek faállomány szintű adatait, p) a tűzesettel kapcsolatos erdőfelügyeleti intézkedések rövid leírását, q) az 50 hektár feletti erdőtüzek esetén a leégett terület határát ábrázoló térképet. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok közül az a)-i) pontban meghatározottakat az OKF szolgáltatja a tűz keletkezése után 30 napon belül. (3) Ha a tűzoltóság a tűzoltásban nem vett részt, az erdészeti hatóság az erdőtüzet utólag jelzi a területileg illetékes tűzoltóságnak, és gondoskodik arról, hogy a tűzeset bevezetésre kerüljön az erdőtűz adattárba. | Erdőtüzek elleni védelem információs rendszerével kapcsolatosan egyik fontos változás, hogy az adatszolgáltatási kötelezettség lényegesen kibővült. Lényeges, hogy az OKF adatszolgáltatási kötelezettsége kibővült, másrészt a adatszolgáltatásra rendelkezésre álló határidő 60 napról 30 napra csökkent. | | 13. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 8. napon lép hatályba, ezzel egyidejűleg az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/1983. (III. 16.) BM-MÉM együttes rendelet hatályát veszti. | Záró rendelkezések 18. § (1) E rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba. (2) Hatályát veszti az erdők tűz elleni védelméről szóló 12/1997. (II. 26.) BM rendelet. E bekezdés hatályát veszti az e rendelet hatálybalépését követő napon. 19. § Az 5. § (5) bekezdése szerinti védelmi terv, és az 5. § (8) bekezdése szerinti egyszerűsített védelmi terv készítési kötelezettségének az erdőgazdálkodó 2008. december 31-ig köteles eleget tenni. 20. § Ez a rendelet a Közösségen belüli erdők és környezeti kölcsönhatások megfigyeléséről szóló 2152/2003/EK európai parlamenti és tanácsi rendelet végrehajtására vonatkozó részletes szabályok megállapításáról szóló, 2006. november 7-i 1737/2006/EK bizottsági rendelet 9. cikke és II. melléklete végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapítja meg. | Az új jogszabály – a 19. § kivételével – 2008. augusztus 15.-én lép hatályba. | | Melléklet a 12/1997. (II. 26.) BM rendelethez 1. Nagymértékben veszélyeztetett kategóriába sorolható erdők: a) hegyvidékek karszt-bokor erdei; valamint b) alföldi, síkvidéki erdők területein található ba) elegyes és elegyetlen fiatal és középkorú fenyvesek, bb) művelt területekkel vagy tanyával érintkező erdők, bc) lakott hely közelében lévő, sok személy által látogatott erdők, bd) közúti vagy vasút mellett fekvő erdők, be) a parkerdők, valamint a bf) folyamatban lévő felújítások, telepítések. 2. Közepesen veszélyeztetett erdőterületek: A nagymértékben veszélyeztetett kategóriába nem sorolt a) elegyes és elegyetlen fenyvesek, b) művelt területekkel vagy tanyával érintkező erdők, c) a lakott hely közelében lévő, sok személy által látogatott erdők, d) közúti vagy vasút mellett fekvő erdők, e) a parkerdők, valamint f) a folyamatban lévő felújítások, telepítések. | 1. melléklet a 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelethez Az erdőrészletek besorolásának alapját az erdőrészlet szinten elvégzett osztályozás képezi. 1. Nagymértékben veszélyeztetett kategóriába tartozó erdők: a) Erdeifenyő és feketefenyő elegyes és elegyetlen állományok b) Közönséges boróka állományok c) Lombos (tölgy, cser, akác - csak fenyő elegyes) erdőfelújítások és erdőtelepítések 5 méteres magasságig 2. Közepesen veszélyeztetett kategóriába tartozó erdők: a) A nagymértékben veszélyeztetett kategóriába nem sorolt egyéb fenyves fiatalosok b) Tölgy, cser állományok, karsztbokorerdők 5 méteres magasság felett c) A 2 évnél régebbi felújítandó üres vágásterületek | Az erdőrészletek besorolásának szempontjai megváltoztak. | | | 2. melléklet a 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelethez A megyék erdőtűz-veszélyeztetettségi besorolása a következő tényezők figyelembevételével történik - az egyes társulások biomassza-dinamikai és tűzökológiai viszonyai, - az adott településhatárhoz tartozó közepesen és nagymértékben veszélyeztetett terület aránya az összes erdőterülethez képest, - az adott megyében a közepesen és nagymértékben veszélyeztetett terület aránya az összes erdőterülethez képest, - az elmúlt évek tűzkár-statisztikai adatai, - a regionális szocio-ökonómiai viszonyok, - a geológiai, talajtani viszonyok, - az időjárási viszonyok. Nagymértékben veszélyeztetett megyék: - Bács-Kiskun megye, - Borsod-Abaúj-Zemplén megye. Közepes mértékben veszélyeztetett megyék: - Csongrád megye, - Heves megye, - Nógrád megye, - Veszprém megye, - Budapest (főváros) és csatoltan - a Pilis és a Budai-hegység fenyvesei, illetve a sűrű beépítés miatt - az alábbi települések: Budajenő, Budakalász, Budakeszi, Budaörs, Csobánka, Nagykovácsi, Perbál, Pilisborosjenő, Piliscsaba, Pilisszentiván, Pilisszentkereszt, Pilisszántó, Pilisvörösvár, Pomáz, Páty, Solymár, Szentendre, Üröm. | A megyék erdőtűz-veszélyeztetettségi besorolása érdekében az új jogszabály tartalmazza a 2. számú mellékletet, amely iránymutatást ad, hogy mely megyék vonatkozásában szükséges megyei védelmi terv elkészítése. | Vissza
Ezt a hírt eddig 3366 látogató olvasta. |
