Híreink

Kérdések és válaszok az OTSZ-ről VII. - Hő- és füstlevezetés

2008. augusztus 15.

Azt hiszem, minden tervező kollégámmal együtt örülünk, hogy az eddig elszórtan található előírásokat a hatóság végre egységesen, közös rendeletben tette közzé. Néhány kérdésben azonban segítséget jelentene számunkra, ha megerősítenék, vagy kiegészítené az értelmezésünket – írja tervező olvasónk.Felhívjuk a kollégák figyelmét, hogy a 60/1992. (XI. 17.) AB határozat alapján az itt közöltek nem teljesítik a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvényben az állami irányítás egyéb eszközeire meghatározott feltételeket (így pld. nem minősül utasításnak, jogi iránymutatásnak) ezért jogilag kötelező hatálya nincs.


A 2008. május 22-én életbe lépett 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet:
„ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELMI KÖVETELMÉNYEI, ÉPÍTMÉNYEK TŰZVÉDELME, I/9. FEJEZET,
Hő- és füstelleni védelem” című fejezet néhány pontjával kapcsolatban kérem állásfoglalásukat.
 
1.)      A rendelet fenti fejezetében négy helyiségtípus hő- és füstelleni védelmével foglalkozik:
 
I.                     Egylégterű csarnokok és csarnok jellegű épületek
II.                   Lépcsőházak
III.                 Átriumok és menekülésre számításba vett közlekedők
IV.                 Talajszint alatti helyiségek
 
Helyes-e az a megközelítés, hogy egyéb előírás hiányában csak ezek azok a helyiségtípusok, ahol a hő- és füstelvezetésről gondoskodni kell?
 
Igen, ill. ott, ahol azt a tűzvédelmi szakhatóság előírja.
 
2.) Az egylégterű csarnokok és csarnok jellegű épületek meghatározásánál elírásnak gondolom a rendelet következő megfogalmazását:
„E cím tárgya a tűzesetek során keletkező hő- és füst elvezetése egylégterű csarnokokban és olyan épületek legfelső szintjén, ahol a mennyezet egyúttal tetőfödém vagy fedélhéjazat.”
Ebben a formában úgy tűnik, mintha egy lapos tetős lakó-, vagy irodaépület legfelső szintjén levő bármely helyiségében is a csarnokokra vonatkozó hő- és füstelvezetést kellene kialakítani.
 
Elfogadható-e az az értelmezés, hogy a csarnokokra vonatkoztatott, tehát a füstszakasz területététől független méretű hő- és füstelvezetést csak a 800 m2-nél nagyobb alapterületű és 3,6 m-t meghaladó számított belmagasságú helyiségeknél kell létesíteni, itt is kivéve az „50 MJ/m2-nél kisebb időleges tűzterhelésű helyiségekben és az ömlesztett tárolású mezőgazdasági terménytároló épületekben, továbbá az olyan csarnok épületeknél, ahol a fedélhéjalás hőszigetelés nélküli (hidegtető) és az olyan anyagból készül, amelynek a tűzzel szemben nincs számottevő ellenállása E<15, valamint az épületben álmennyezet vagy a teret felülről lezáró egyéb szerkezet nem kerül beépítésre”?
 
Hő- és füstelvezetést kell biztosítani a cím tárgya szerint 800 m2-nél nagyobb alapterületű olyan épületek esetén is, melyek legfelső szintjén a mennyezet egyúttal tetőfödém vagy fedélhéjazat.
 
A belmagasság számításánál figyelembe kell-e venni az esetleges álmennyezetet?
 
Nem. OTSZ 5. rész I/9. fejezet 1.10.: Számítási belmagasság (H): a padlószint és a tetőfödém vagy a fedélhéjazat legalacsonyabb és legmagasabb pontja közötti szakasz felezőpontja közötti távolság m-ben megadva.
 
3.) Érzésem szerint az I. rész 3.1. Általános követelmények című pontja nem csak a csarnok jellegű épületekre vonatkozik, hanem a teljes 9-es fejezetre, azaz például egy 50 MJ/m2-nél kisebb időleges tűzterhelésű talajszint alatti helyiség (alagsori WC) esetén nem kell hő- és füstelvezetést, valamint annak légpótlását biztosítani. A talajszint alatti helyiségnél a rendelet amúgy is csak a „C” és „D” besorolású helyiségekre ad százalékos értéket.
 
Helyes-e az a megközelítés, az 50 MJ/m2-nél kisebb időleges tűzterhelésű talajszint alatti helyiség esetén nem kell hő- és füstelvezetést kialakítani?
 
Ezt az előírást a cím szerinti esetben kell alkalmazni, vagyis egylégterű csarnokokban és olyan épületek legfelső szintjén, ahol a mennyezet egyúttal tetőfödém vagy fedélhéjazat. Amennyiben a mennyezet (zárt álmennyezet) nem tetőfödém vagy fedélhéjazat úgy e helyiségekre az I. cím hatálya nem terjed ki.
 
Talajszint alatti helyiségekre az OTSZ 5. rész I/9. fejezet IV. cím előírásait kell betartani.
 
4.) Hasonlóan az I. rész 3.3.4.1. és 3.3.4.2. pontját a hatásos nyílásfelület meghatározásáról is általános érvényűnek gondolom, bár csak az egylégterű csarnokok és csarnok jellegű épületek hő- és füstelvezetésről szóló részben található. E szerint a füstelvezető geometriai nyílásfelületét a szükséges hatásos nyílás felületből, annak beépítési szögéből és az átfolyási tényezőből lehet meghatározni a leírt összefüggések alapján. A hatásos nyílás felület a 800 m2-nél nagyobb alapterületű helyiségekben a füstszakasz méretétől függetlenül a méretezési csoport, a számítási belmagasság és a füstmentes levegőréteg magasság függvénye, a többi helyiségben az alapterület megadott egy, három, illetve öt százaléka. Az átfolyási tényezőt egyéb gyári adat hiányában az M4 melléklet alapján lehet figyelembe venni.
 
Elfogadható-e az állítás, hogy az M4 mellékletben levő átfolyási tényező értékek csak a nyithatóság szögétől függenek, tehát a függőleges falba épített ajtó és ablak esetén is alkalmazhatóak (itt természetesen a beépítés szöge miatt másfélszeres mérettel)?
 
Egylégterű csarnokok és csarnok jellegű épületek esetén a falba épített ajtó és ablak nem tekinthető hő- és füstelvezető berendezésnek, ha az MSZ EN 12101-2-es szabvány egyéb kritériumainak és az OTSZ előírásainak nem felelnek meg. Nem az átfolyási tényezőt kell figyelembe venni másfélszeres mérettel, hanem a hatásos nyílásfelületet.
 
5.) A levegő pótlásáról szóló, a 3.8.2. pont alatt szereplő mondat, miszerint „a levegő-bevezető nyílások geometriai keresztmetszete legalább kétszer akkora legyen, mint a legnagyobb hatásos nyílásfelülettel rendelkező füstszakasz hő- és füstelvezetőinek geometriai nyílásfelülete” azt hiszem elírás, itt szerintem a hatásos nyílásfelületnek kellene szerepelni. A levegő utánpótlás hatása független attól, hogy az elvezető nyílás geometriai méretét a beépítés szögétől, és az átfolyási tényezőtől függően a hatásos nyílásfelület hányszorosában határoztuk meg, ha ott el tud menni a füst, itt be tud jönni a levegő.
 
Használhatjuk-e a fenti megközelítést általánosan a hő- és füstelvezetés légpótlás kialakításánál?
 
Fenti követelményt a cím szerinti épületek esetében kell használni.
Átriumok és menekülésre számításba vett közlekedők esetén a légutánpótlás mértéke egyezzen meg a hő- és füstelvezető nyílásfelületének értékével (III. cím 10. pont).
(Nem elírás a geometriai felület, hisz az nagyobb mint a hatásos!)
 
6.) Általános érvényűnek gondolom a csarnok füstelvezetés 3.3.6.4. pontja alatt szereplő mondatot is: „Hő- és füstelvezetés számára csak elszívó (depresszív) vagy kiegyenlített jellegű rendszer alakítható ki.”
 
Igaz-e, hogy bármilyen hő- és füstelvezetést az alábbi három megoldás egyikével kell kialakítani: gravitációs elvezetés/gravitációs légpótlás, mesterséges elvezetés/gravitációs légpótlás, mesterséges elvezetés/mesterséges légpótlás (a gravitációs elvezetés/ mesterséges légpótlás nem lehetséges)?
 
Ezt a követelményt az egylégterű csarnokok és csarnok jellegű épületek esetében akkor kell használni, amennyiben gravitációs elven működő hő- és füstelvezető rendszer alkalmazására nincs mód (I.3.3.6.).
 
Igen, de a negyedik megoldás is megfelelő. A gravitációs elvezetés/mesterséges légpótlás is lehetséges.
 
7.) Gravitációs rendszerek esetén nem látom világosan a működtetés előírt módját.
 
Mikor kell a hő- és füstelvezetésnél és légpótlásnál gépi nyitó-, illetve zárószerkezetet alkalmazni és mikor elegendő a kézi nyitás, illetve zárás (lépcsőház, folyosó)?
 
Automatikus tűzjelző berendezés esetén az automatikus nyithatóságot biztosítani kell. Gravitációs rendszer esetén a tervező határozza meg hő- és füstelvezető és a légutánpótlást biztosító berendezések, építési termékek működésének módját, illetve a helyi sajátosságok figyelembevételével a tűzvédelmi szakhatóság előírhatja az automatikus működtetést.
A többszintes épületekben a lépcsőházak, továbbá az átriumok és menekülésre számításba vett közlekedők esetén elegendő a kézi nyitás. A tervező határozza meg hő- és füstelvezető és a légutánpótlást biztosító berendezések, építési termékek működésének módját, illetve a helyi sajátosságok figyelembevételével a tűzvédelmi szakhatóság előírhatja az automatikus működtetést.
 
 
8.) Többszintes (nem középmagas) épület lépcsőházában a rendelet nem rendelkezik a légpótlásról.
 
Elfogadható-e ilyen esetben légpótlásra a lépcsőházi ajtó, illetve szabadba nyíló ablak)?
 
Igen, a 7. kérdésnél leírtak figyelembevételével.
 
9.) A fejezet 3.4. pontja szerint: „A füstmentes lépcsőházba bevezetendő levegőmennyiséget a következők szerint kell számítani:
a) fel kell tételezni, hogy a füstmentes lépcsőház főbejáratának szintjén és még két másik szinten nyitott, a többi szinten csukottak az ajtók. A felső szinten a mértékadó nyílászárót kell figyelembe venni…”
 
Igaz-e, hogy ez összesen három ajtó figyelembevételét jelenti a légmennyiség számításánál, akkor is, ha egy szinten – egy előtéren keresztül – két ajtón is be lehet jutni a lépcsőházba?
 
Nem értelmezhető a kérdés. A 3.4. követelmény előtér nélkül kialakított túlnyomásos szellőztetésű füstmentes lépcsőházakra vonatkozik.
 
10.) Átriumok és menekülésre számításba vett közlekedők hő- és füstmentesítése:
„- A levegő-utánpótlást biztosító bevezető nyílások felső részét a padlószinttől maximum 1 m magasságban, lehetőség szerint a folyosók vagy a lépcsők ajtóinak a közelében kell elhelyezni.
- A füstelvezető nyílások alsó részét a padlószinttől legkevesebb 1,80 m magasságban, minden esetben a közlekedő felső harmadában kell elhelyezni.”
 
Elfogadható-e, hogy a zárt folyosón levő zsilipet, vagy szélfogót (két ajtó közötti, más helyiségkapcsolattal nem rendelkező rövid folyosószakaszt, ahol nem lehet az 1 m2 felülethez tartozó 7200 m3/h levegőt el- és bevezetni) nem kell külön füstelvezetéssel ellátni?
 
Igen, ha az a kiürítésre számításba vett közlekedési útvonalon kívülre esik, illetve ha a szélfogó közvetlenül a szabadba nyíló ajtóval rendelkezik. A zárt folyosón lévő zsilipek, alapterületétől függetlenül biztosítani kell hő- és füstelvezetésüket, amennyiben kiürítésre számításba vett útvonalon helyezkednek el.
 
Ha a folyosó egyik fala a külső térrel határos, elfogadhatóak-e füstelvezetésként az abban levő kézzel nyitható ablakok 1,80 m fölötti felülete , illetve légpótlásként a bejárati ajtók 1 m alatti felülete, ha azok méretükben megfelelnek az előírásnak?
 
Igen elfogadhatók, egyúttal tájékoztatom, hogy a III. 4. pont a 3. ponthoz tartozó előírásokat tartalmaz, kizárólag mesterséges hő- és füstelvezetésre értendő.

Vissza

Ezt a hírt eddig 3222 látogató olvasta.

Kapcsolódó információk: