Híreink

Kérdések és válaszok az OTSZ-ről VI. rész

2008. augusztus 12.

A nyárra való tekintet nélkül aktívan kérdeztek az új OTSZ alkalmazói, ebből adódóan jelentős mennyiségű kérdés halmozódott fel. Ebből most 27 kérdésre született választ közöljük.Felhívjuk a kollégák figyelmét, hogy a 60/1992. (XI. 17.) AB határozat alapján az itt közöltek nem teljesítik a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvényben az állami irányítás egyéb eszközeire meghatározott feltételeket (így pld. nem minősül utasításnak, jogi iránymutatásnak) ezért jogilag kötelező hatálya nincs.


1.,
Kérdés:
Az 5. rész I/4. fejezet 3. jelű táblázatában foglalt „Hő- és hangszigetelések általános helyen (amennyiben szerkezet külső síkján, burkolatként találhatók)” követelménynek meg kell-e, hogy feleljen az épületek homlokzati hőszigetelése?
 
Válasz:
Nem. A táblázatban foglalt követelmény az épületek külső homlokzati hőszigetelő rendszereire nem vonatkozik. Kizárólag abban az esetben alkalmazandó, amikor a szigetelőrendszer egy szerkezet (pl.: helyiség falszerkezete) külső síkján, burkolatként kerül beépítésre.
 
2.,
Kérdés:
Az 5. rész II. fejezet 3. jelű táblázatában foglalt biztonsági jelek elforgathatóak-e, illetve további tilalmakkal kiegészíthetőek-e?
 
Válasz:
Nem kifogásolható, ha a 3. táblázatban feltüntetett biztonsági jeleket a felhasználók biztonságát növelő, a tűzoltó készülék alkalmazhatóságát elősegítő további jelölésekkel egészítik ki, illetve ha álló kivitelben készítik el. Ebben az esetben is az információknak, piktogramoknak továbbra is vízszintesen, jól olvashatónak kell maradniuk.
 
3.,
Kérdés:
Az 5. rész II. fejezet 20.8. és 20.9. pontjaiban foglalt biztonsági jelek anyagára milyen követelmények vonatkoznak?
 
Válasz:
Az OTSZ a biztonsági jelek anyagával szemben nem támaszt követelményt, erre vonatkozó előírásokat a munkahelyen alkalmazandó biztonsági és egészségvédelmi jelzésekről szóló 2/1998. (I. 16.) MüM rendelet tartalmaz.
 
4.,
Kérdés:
Az 5. rész II. fejezet 20.8. és 20.9. pontokal kapcsolatban kérdezem, hogy tűzcsapszekrények amelyek tartalmazzák a tűzoltó készüléket is, hogyan alkalmazandó a két pont.
A biztonsági jel elég a szekrényen -eddig alkalmazott- szemmagasságban? Vagy itt is a 2-2,5 méter az irányadó? (a szekrény fölé?)
A megjelölést pedig kell e és ha igen, akkor hova kell tenni? Pl. a szekrény ajtajára belülre?
A (csak) falitűzcsap szekrények fölé is kell utánvilágító biztonsági jel?
 
Válasz:
A 20.8. pont szerinti biztonsági jelet a szekrény fölé 2-2,5 méter magasságban kell felszerelni. A 20.9. pont szerinti biztonsági jelet a tűzoltó készülék mellett kell elhelyezni. Pl.: a szekrény ajtaján.
A (csak) falitűzcsap szekrények fölé is kell biztonsági jel a 20.7. alapján.
 
5.,
Kérdés:
OTSZ 5. rész I/4. fejezet 4.4. Ipari és mezőgazdasági üzemi tűzszakaszok megengedett tűzszakasz méretei 11. táblázat. Jól értelmezem, hogy a mezőgazdaságiak közül ide csak kizárólag az üzemi funkció tartozik pl. valamilyen mg. termék feldolgozás, míg a mg. tárolók pl. gabonatároló a 4.5 pont 12. táblázatába tartozik, ha nem csarnokokról van szó?
 
Válasz:
Igen, helyes a jogértelmezés.
 
6.,
Kérdés:
OTSZ 5. rész I/4. fejezet 3.8.1 pont c.) a 800 m2 az épület teljes alapterületére vonatkozik, vagy ha több tűzszakaszból áll az épület akkor legalább 800 m2-nek kell lennie minimálisan a tűzszakaszok méretének ahhoz, hogy csarnok lehessen? Tehát épületre vagy tűzszakaszra vonatkozik a 800 m2?
 
Válasz:
Az épületre vonatkozik.
 
7.,
Kérdés:
Az OTSZ 5. rész I/2. fejezet alapfogalmainál szerepel a tetőtér alatti födém, azonban az I/4. fejezet tűzállósági fokozat követelményeit tartalmazó táblázatokban nem található.
Az I/4. fejezet 2.5. pontjában a könnyűszerkezetes épületekre kötelező vizsgálat van meghatározva, de a fogalommeghatározások között ilyen fogalom nem szerepel.
 
Válasz:
A követelmények között nem szereplő tetőtér alatti födém – amíg az OTSZ módosítás nem egyértelműsíti – emeletközi födémként kezelendő.
A kötelező vizsgálatra vonatkozó követelményekről az alábbi helyen található bővebb felvilágosítás:
www.katasztrofavedelem.hu oldal Tűzmegelőzés és piacfelügyelet → Szakmai tájékoztatók → Tájékoztató az építési termékre vonatkozó megfelelőségi igazolásokkal kapcsolatos jogi szabályozásról.doc
 
8.,
Kérdés:
OTSZ 5. rész I/7. fejezet 1.3.1 pont "Orvosi felügyelet"-ként elfogadható-e ha nővér, egészségügyi szakápoló van jelen, tart ügyeletet... stb. pl. éjszakánként az intézményben?
 
Válasz:
A nővér, egészségügyi szakápoló jelenléte nem orvosi felügyelet.
 
9.,
Kérdés:
Az építőanyagok és szerkezetek minősítéséről:
Rendben van, a nagyobb gyártók biztosan be fogják vizsgáltatni a termékeiket, így azokra lesznek paraméterek. Majd valamikor.
Mi lesz a meglévő szerkezetekkel, az azokba beépített anyagokkal? Gyártó már rég nincs. Pl. BOHN födém. Ki tud majd nyilatkozni pl. a vályogfalra, a csaposgerendás fafödémre, a borított gerenda födémre, a nagyméretű téglából épített boltozatra, a mezőgazdaságban széles körben használt modulbarakk kitöltő falaira, stb. A régi szerkezetek épületrekonstrukciók esetében nagyon sok helyen megmaradnak!
 
Válasz:
A hatályon kívül helyezett 2/2002. (I. 23.) BM rendelet 5. sz. melléklet I/3. fejezet függelékének táblázataiban szereplő értékek továbbra is használhatók, hiszen azok vizsgálati eredmények.
A meglévő szerkezetek megfelelőségét csak azok átalakítás körében vagyis az átalakítással érintett részein kell vizsgálni az átalakítás mértékében, vagyis ha a tűzvédelmet érintően megváltozott követelmények merülnek fel pl.: tűzszakasz-határként lesz figyelembe véve.
 
10.,
Kérdés:
OTSZ 5. rész I/4. fejezet 4.16.4 pontban mi minősül "középületnek", amelyben biztonsági világítást illetve menekülési útirányjelző rendszert kell létesíteni?
 
Válasz:
Az alkalmazandó fogalom: 1997. évi LXXVIII. törvény 2. § 9. Közhasználatú építmény:
az olyan építmény (építményrész), amely
- a település vagy településrész ellátását szolgáló funkciót tartalmaz, és
- használata nem korlátozott, illetve nem korlátozható (pl. alap-, közép-, felsőfokú oktatási, egészségvédelmi, gyógyító, szociális, kulturális, művelődési, sport, pénzügyi, kereskedelmi, biztosítási, szolgáltatási célú építmények mindenki által használható részei), továbbá
- használata meghatározott esetekben kötelező, illetve elkerülhetetlen (pl. a közigazgatás, igazságszolgáltatás, ügyészség építményeinek mindenki által használható részei), valamint, amelyet
- törvény vagy kormányrendelet közhasználatúként határoz meg.
 
11.,
Kérdés:
OTSZ 5. rész I/4. fejezet
Egy tetőtér nélkül kialakított egylégterű épület (ami vagy csarnok, vagy nem) amennyiben hőszigetelés nélküli hidegtetőként, acél trapézlemez héjazattal létesül, akkor a trapézlemezre az 1.-5. táblázat, illetve ha csarnok akkor a 7. táblázat "Tetőfödém térelhatároló szerkezetei (60 kg/m2 felülettömegig)" sor követelménye vonatkozik, vagy pedig a fedélhéjazatok 4.12.1 pontban előírt megfelelő követelménye?
 
Válasz:
Tetőfödém térelhatároló szerkezetének minősül. Fedélhéjazat az 5. rész I/2. fejezet 2.3.27. pont szerint a tetőszerkezet csapadékzáró része. Fenti kialakítás esetén tetőszerkezet nem kerül kialakításra.
 
12.,
Kérdés:
OTSZ 5. rész I/9. fejezet I. Egylégterű csarnokok és csarnok jellegű épületek hő- és füstelvezetése
"E cím tárgya a tűzesetek során keletkező hő és füst elvezetése egylégterű csarnokokban és olyan épületek legfelső szintjén, ahol a mennyezet egyúttal tetőfödém vagy fedélhéjazat."
Itt is érvényes a legalább 3,6 m belmagasság?...ha nem, akkor hogyan számolok hatásos nyílásfelületet, mivel az M3. méretezési táblázatban 4 méternél kezdődik a számítási belmagasság.
 
Válasz:
Olyan épületek legfelső szintjén, ahol a mennyezet egyúttal tetőfödém vagy fedélhéjazat, nem érvényes a legalább 3,6 m belmagasság, de a 800 m2 igen. A jogszabály szövege szerint csarnoképületre vonatkozik.
 
13.,
Kérdés:
Ha a tűzoltási felvonulási terület követelményei maradéktalanul nem teljesülnek, akkor az I/9. fejezet II. 1.4.1-4. pontjait kell betartani. Az 1.4.1. és az 1.4.4. pont említi az I. tűzállósági fokozat érvényesítését az épületszerkezetek tekintetében, az 1.4.2. és 1.4.3. pont (több lépcsőház létesítése, illetve kettőnél több tűzszakasz létesítése) nem. Ezekben az esetekben „ellensúlyozó” követelménynek számít-e az I. fokozat a szerkezetek esetében, vagy nem, és ezért nem is kell megkövetelni?
 
Válasz:
Az 1.4.2. és 1.4.3. pontok esetén nem többletkövetelmény az épületszerkezetek I. tűzállósági fokozat szerinti kialakítása.
 
14.,
Kérdés:
Abban az esetben, ha tűzvédelmi hatósági eltérési engedély a 2/2002. szerinti tűzjelző/oltóberendezés létesítését írta elő, de annak tervét május 22-e után adják be, a 2/2002. szerint vagy a 9/2008. szerint kell megtervezni a berendezést?
 
Válasz:
Ha a tűzvédelmi hatósági eltérési engedély a 2/2002. (I. 23.) BM rendelet szerinti tűzjelző- vagy tűzoltó berendezés létesítését írta elő, akkor az azt jelenti, hogy az eljárás 2008. május 22-e előtt indult. Ennek megfelelően a beépített tűzvédelmi berendezést a 2/2002. (I. 23.) BM rendelet szerint kell tervezni, kivitelezni és használatba venni még akkor is, ha annak tervét 2008. május 22. után engedélyeztetik.
 
15.,
Kérdés:
Az OTSZ a biztonsági jelzések elhelyezésére többféle magasságot is megállapít, és kijelenti, hogy az alacsonyan telepített jelek csak a magasan telepített jelek kiegészítéseként helyezhetők el, illetve olyan helyiségben, ahol nagyon erős füstfejlődésre kell számítani tűz esetén (I/7. fejezet, 1.1.1.4.2. pont). Mi tekinthető erős füstfejlődésnek? Figyelembe vehető-e a hő- és füstelvezetésre vonatkozó fejezet méretezési csoportba sorolása, és ha igen, akkor a 3., vagy a 3. és a 4. csoport tekintendő erős füstfejlődést produkáló rendeltetésnek, környezetnek (5. rész I/9. fejezet, M1 és M2 melléklete)?
 
Válasz:
Bizonyos esetekben segíthetne ennek eldöntésében az OTSZ hő- és füstelvezetésre vonatkozó fejezete (5. rész I/9. fejezet M2 melléklet), de az nem teljeskörű. Az M1 melléklet nem vehető figyelembe, mert az a létesítmények rendeltetéseit sorolja fel és az előírást helyiségenként kell értelmezni. Az M2 melléklet a 3. és a 4. méretezési csoportok figyelembevételével elfogadható támpontot nyújt. Ezen felül az s2 vagy s3 füstképződési kategóriába minősített építési termékeket is figyelembe lehet venni erős füstfejlődésűként.
 
16.,
Kérdés:
Amennyiben egy álmennyezetre C-s1,d0 a követelmény, akkor ezt kielégíti-e a B-s2,d0 minősítésű szerkezet, tehát a füstfejlesztést és az égvecsepegést az adott tűzvédelmi osztályon belül kell vizsgálni, vagy attól függetlenül, önállóan is meg kell felelnie?
 
Válasz:
Nem elégíti ki. Az adott terméknek minden egyes követelményt ki kell elégítenie.
 
17.,
Kérdés:
2.2.1. pont: Tűzfalba csatlakoztatható-e födém zártsorú vagy oldalhatáros beépítés esetén?
 
Válasz:
Az 5. rész I/2. fejezet 2.2.1. pontja értelmében „Tűzfal: az épületet függőlegesen – a tetőszerkezetet is – átmetsző, nem éghető anyagból készült térelhatároló falszerkezet, amely tűznek más építményre vagy tűzszakaszra való átterjedését előírt időtartamig megakadályozza.
A tűzfal fogalmából egyértelmű, hogy szerkezetileg nem független, anyagában nem homogén, a pincétől a tetőszerkezeten túlnyúló függőleges síkban folytonos falszerkezetet kell létesíteni. A fogalom-meghatározás a vízszintes illetve ferde kialakítást zárja ki. Továbbá a tűzvédelmi követelményből (A1 REI-M) egyértelmű, hogy teherhordó szerkezetnek minősül.
 
18.,
Kérdés:
Elfogadható-e az az értelmezés, hogy a csarnokokra vonatkoztatott, tehát a füstszakasz területététől független méretű hő- és füstelvezetést csak a 800 m2-nél nagyobb alapterületű és 3,6 m-t meghaladó számított belmagasságú helyiségeknél kell létesíteni, itt is kivéve az „50 MJ/m2-nél kisebb időleges tűzterhelésű helyiségekben és az ömlesztett tárolású mezőgazdasági terménytároló épületekben, továbbá az olyan csarnok épületeknél, ahol a fedélhéjalás hőszigetelés nélküli (hidegtető) és az olyan anyagból készül, amelynek a tűzzel szemben nincs számottevő ellenállása E<15, valamint az épületben álmennyezet vagy a teret felülről lezáró egyéb szerkezet nem kerül beépítésre”?
 
Válasz:
Hő- és füstelvezetést kell biztosítani a cím tárgya szerint 800 m2-nél nagyobb alapterületű olyan épületek esetén is, melyek legfelső szintjén a mennyezet egyúttal tetőfödém vagy fedélhéjazat.
 
19.,
Kérdés:
A belmagasság számításánál figyelembe kell-e venni az esetleges álmennyezetet?
 
Válasz:
Nem. OTSZ 5. rész I/9. fejezet 1.10.: Számítási belmagasság (H): a padlószint és a tetőfödém vagy a fedélhéjazat legalacsonyabb és legmagasabb pontja közötti szakasz felezőpontja közötti távolság m-ben megadva.
20.,
Kérdés:
Érzésem szerint az 5. rész I/9. fejezet I. cím 3.1. Általános követelmények című pontja nem csak a csarnok jellegű épületekre vonatkozik, hanem a teljes 9-es fejezetre, azaz például egy 50 MJ/m2-nél kisebb időleges tűzterhelésű talajszint alatti helyiség (alagsori WC) esetén nem kell hő- és füstelvezetést, valamint annak légpótlását biztosítani. A talajszint alatti helyiségnél a rendelet amúgy is csak a „C” és „D” besorolású helyiségekre ad százalékos értéket.
Helyes-e az a megközelítés, az 50 MJ/m2-nél kisebb időleges tűzterhelésű talajszint alatti helyiség esetén nem kell hő- és füstelvezetést kialakítani?
 
Válasz:
Ezt az előírást a cím szerinti esetben kell alkalmazni, vagyis egylégterű csarnokokban és olyan épületek legfelső szintjén, ahol a mennyezet egyúttal tetőfödém vagy fedélhéjazat. Amennyiben a mennyezet (zárt álmennyezet) nem tetőfödém vagy fedélhéjazat úgy ezen helyiségekre az I. cím hatálya nem terjed ki. Talajszint alatti helyiségekre az OTSZ 5. rész I/9. fejezet IV. cím előírásait kell betartani.
 
21.,
Kérdés:
Hasonlóan az I. cím 3.3.4.1. és 3.3.4.2. pontját a hatásos nyílásfelület meghatározásáról is általános érvényűnek gondolom, bár csak az egylégterű csarnokok és csarnok jellegű épületek hő- és füstelvezetésről szóló részben található. Az átfolyási tényezőt egyéb gyári adat hiányában az M4 melléklet alapján lehet figyelembe venni.
Elfogadható-e az állítás, hogy az M4 mellékletben levő átfolyási tényező értékek csak a nyithatóság szögétől függenek, tehát a függőleges falba épített ajtó és ablak esetén is alkalmazhatóak (itt természetesen a beépítés szöge miatt másfélszeres mérettel)?
 
Válasz:
Egylégterű csarnokok és csarnok jellegű épületek esetén a falba épített ajtó és ablak nem tekinthető hő- és füstelvezető berendezésnek, ha az MSZ EN 12101-2-es szabvány egyéb kritériumainak és az OTSZ előírásainak nem felelnek meg. Nem az átfolyási tényezőt kell figyelembe venni másfélszeres mérettel, hanem a hatásos nyílásfelületet.
 
22.,
Kérdés:
A levegő pótlásáról szóló, a 3.8.2. pont alatt szereplő mondat, miszerint „a levegő-bevezető nyílások geometriai keresztmetszete legalább kétszer akkora legyen, mint a legnagyobb hatásos nyílásfelülettel rendelkező füstszakasz hő- és füstelvezetőinek geometriai nyílásfelülete” azt hiszem elírás, itt szerintem a hatásos nyílásfelületnek kellene szerepelni.
Használhatjuk-e a fenti megközelítést általánosan a hő- és füstelvezetés légpótlás kialakításánál?
 
Válasz:
Fenti követelményt a cím szerinti épületek esetében kell használni.
Átriumok és menekülésre számításba vett közlekedők esetén a légutánpótlás mértéke egyezzen meg a hő- és füstelvezető nyílásfelületének értékével (III. cím 10. pont).
 
23.,
Kérdés:
Általános érvényűnek gondolom a csarnok füstelvezetés 3.3.6.4. pontja alatt szereplő mondatot is: „Hő- és füstelvezetés számára csak elszívó (depresszív) vagy kiegyenlített jellegű rendszer alakítható ki.”
Igaz-e, hogy bármilyen hő- és füstelvezetést az alábbi három megoldás egyikével kell kialakítani: gravitációs elvezetés/gravitációs légpótlás, mesterséges elvezetés/gravitációs légpótlás, mesterséges elvezetés/mesterséges légpótlás (a gravitációs elvezetés/ mesterséges légpótlás nem lehetséges)?
 
Válasz:
Fenti követelményt az egylégterű csarnokok és csarnok jellegű épületek esetében akkor kell használni, amennyiben gravitációs elven működő hő- és füstelvezető rendszer alkalmazására nincs mód (I. 3.3.6.).
A negyedik megoldás is megfelelő (csarnokok és csarnok jellegű épületek kivételével). A gravitációs elvezetés/mesterséges légpótlás is lehetséges.
 
24.,
Kérdés:
Gravitációs rendszerek esetén nem látom világosan a működtetés előírt módját.
 
Mikor kell a hő- és füstelvezetésnél és légpótlásnál gépi nyitó-, illetve zárószerkezetet alkalmazni és mikor elegendő a kézi nyitás, illetve zárás (lépcsőház, folyosó)?
 
Válasz:
Automatikus tűzjelző berendezés esetén az automatikus nyithatóságot biztosítani kell. Gravitációs rendszer esetén a tervező határozza meg hő- és füstelvezető és a légutánpótlást biztosító berendezések, építési termékek működésének módját, illetve a helyi sajátosságok figyelembevételével a tűzvédelmi szakhatóság előírhatja az automatikus működtetést.
A többszintes épületekben a lépcsőházak, továbbá az átriumok és menekülésre számításba vett közlekedők esetén elegendő a kézi nyitás. A tervező határozza meg hő- és füstelvezető és a légutánpótlást biztosító berendezések, építési termékek működésének módját, illetve a helyi sajátosságok figyelembevételével a tűzvédelmi szakhatóság előírhatja az automatikus működtetést.
 
25.,
Kérdés:
Többszintes (nem középmagas) épület lépcsőházában a rendelet nem rendelkezik a légpótlásról.
Elfogadható-e ilyen esetben légpótlásra a lépcsőházi ajtó, illetve szabadba nyíló ablak)?
 
Válasz:
Igen, az alábbiak figyelembevételével:
Automatikus tűzjelző berendezés esetén az automatikus nyithatóságot biztosítani kell. Gravitációs rendszer esetén a tervező határozza meg hő- és füstelvezető és a légutánpótlást biztosító berendezések, építési termékek működésének módját, illetve a helyi sajátosságok figyelembevételével a tűzvédelmi szakhatóság előírhatja az automatikus működtetést.
A többszintes épületekben a lépcsőházak, továbbá az átriumok és menekülésre számításba vett közlekedők esetén elegendő a kézi nyitás. A tervező határozza meg hő- és füstelvezető és a légutánpótlást biztosító berendezések, építési termékek működésének módját, illetve a helyi sajátosságok figyelembevételével a tűzvédelmi szakhatóság előírhatja az automatikus működtetést.
26.,
Kérdés:
Elfogadható-e, hogy a zárt folyosón levő zsilipet, vagy szélfogót (két ajtó közötti, más helyiségkapcsolattal nem rendelkező rövid folyosószakaszt, ahol nem lehet az 1 m2 felülethez tartozó 7200 m3/h levegőt el- és bevezetni) nem kell külön füstelvezetéssel ellátni?
 
Válasz:
Igen, ha az a kiürítésre számításba vett közlekedési útvonalon kívülre esik, illetve ha a szélfogó közvetlenül a szabadba nyíló ajtóval rendelkezik. A zárt folyosón lévő zsilipek, alapterületétől függetlenül biztosítani kell hő- és füstelvezetésüket, amennyiben kiürítésre számításba vett útvonalon helyezkednek el.
 
27.,
Kérdés:
Ha a folyosó egyik fala a külső térrel határos, elfogadhatóak-e füstelvezetésként az abban levő kézzel nyitható ablakok 1,80 m fölötti felülete , illetve légpótlásként a bejárati ajtók 1 m alatti felülete, ha azok méretükben megfelelnek az előírásnak?
 
Válasz:
Igen elfogadhatók, egyúttal tájékoztatom, hogy a III. 4. pont a 3. ponthoz tartozó előírásokat tartalmaz, kizárólag mesterséges hő- és füstelvezetésre értendő.
 
Forrás: Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, Budapest

Vissza

Ezt a hírt eddig 3569 látogató olvasta.

Kapcsolódó információk: