Megyénkben évente 6-7 hasonló együttműködési gyakorlatot tartunk. Ennek ellenére ez több szempontból eltért a szokásosaktól. Az eltérés a helyszín kiválasztásánál indult. A Kőröshegyen felépített völgyhíd több jellemzőjében nem csak országunkban, de kontinensünkön is egyedi. Ezért méltán kerül a közfigyelem középpontjába. Több mint egy éve üzemel, ezért a völgyhídra tervezett biztonsági elemek felmérésének, tesztelésének is szántuk a gyakorlatot, már ami a lehetséges balesetek idején, a beavatkozás, mentés lehetőségeinek felmérését illeti. Figyelemmel a közvetlen természeti és lakókörnyezetre, indokoltnak tűnt olyan gyakorlat megtervezése, ahol valamennyi lehetséges beavatkozó egy időben tevékenykedik. Ezt az is indokolta, hogy a teljes híd lezárását, a hatóságok nem túl gyakran teszik lehetővé.

 

A Völgyhidat 2007.-ben adták át a forgalomnak, azonban a teljes biztonság eléréséhez sok egyeztetésre és különböző tervek kidolgozására volt szükség. De hogy váltak be ezek a gyakorlatban?

Szimulált katasztrófahelyzetben, valamennyi érintett szervezet együttműködésnek komplex vizsgálata, a rendszerben lévő hibák azonosítása, ezáltal a beavatkozás hatékonyságának növelése.

 

 

A Kőröshegyi völgyhíd Magyarország legnagyobb hídja 1872 m hosszú a legmagasabb pontja 88 m-re emelkedik a terepszint fölé. Szélessége meghaladja a 23 m-t. A híd 16 pillére közül a legmagasabb 79,70 méter, s a legalacsonyabb pillér is 17,70 méter, míg a pillérek közti legnagyobb távolság 120 méter. A hídpálya hosszirányban végig 2,86 % esésű. A híd érdekessége, hogy nem egyenes, hanem egy 4000 m sugarú „kanyar” részeként létesül, a sebességnek megfelelően ráadásul döntött kivitelben.

 

Ehhez a kiemelkedő műszaki alkotáshoz 18,5 kilométernyi cölöp, 26 340 köbméter vasbeton gerenda és 16 620 tonna betonacél kellett. A 16 pillér össztérfogata 15 330 köbméter. A kőröshegyi völgyhíd különlegessége még, hogy a hatalmas pillérek külső hossza 13 méter, szélessége 5,5 méter, és belseje üreges. Két pillérbe liftet is építettek; ez az üzemelés közbeni hídvizsgálatok miatt szükséges. A hídpályáról lefolyó csapadék vizet egy külön e célra készített tározóba vezetik, ahonnan tisztítás után kerül a kőröshegyi Séd patakba, majd onnan a Balatonba.

A híd forgalmáról elmondható, hogy a balatoni idegenforgalmi szezonban hétvégeken akár 30-32 ezer jármű is áthalad a viadukton, amiből körülbelül 4000 a kamion.

 

 

14-15. pillér között a Nagykanizsa felé haladó irányban egy autóbusz és egy kistehergépjármű ütközik. Az autóbuszon 5 fő, a tehergépjárművön 1 fő tartózkodik. A baleset bekövetkezésének idejében az adott szakasznál a hídtest belső részében 2 munkás karbantartási munkálatokat végez. A tehergépkocsi utoléri az autóbuszt, és annak hátsó üzemanyag tartályának ütközik. Az ütközés következtében a tartály megsérül, és a gázolaj folyik. A tehergépkocsin 3 hordóban por alakú veszélyes anyag van, melyből az egyik az úttestre esik és kireped. A kiszóródott veszélyes anyag és a gázolaj keveredik, mely következtében robbanásveszélyes gáz képződik. A buszon az 5 fő fennreked, mivel az ajtó beszorul; a tehergépkocsi sofőrje beszorul, illetve a pályamunkások egyike lábát töri. Az autóbusz az ütközés következtében úgy zárja el a két forgalmi sávot, hogy a K-Ny-i mozgás nem lehetséges a mentés folyamán. Ezért kétoldali beavatkozás szükséges a teljes idő alatt.

 

 

Az „átlag” gyakorlatoktól abban is eltértünk, hogy az unalomig ismert és gyakorolt vegyi baleset szituáció alaposan kiegészült és minden egyes szervezetnek valóságoshoz közeli helyzetben kellett szakmai tudásáról számot adni. Tovább bonyolította helyzetet, hogy a résztvevők száma magas volt, 16 szervezet tevékenykedett egy időben. Az ő összehangolásuk koordinált vezetésük külön koncentrációt igényelt. Ezt a feladatot, az úgynevezett művelet irányító központba delegált 10 fő hajtotta végre.

 

 

•         Állami autópálya kezelő Zrt

•         Állami autópálya kezelő Zrt autópálya mérnökség fonyód

•         Somogy megyei katasztrófavédelmi igazgatóság

•         Hivatásos önkormányzati tűzoltóság Siófok

•         Hivatásos önkormányzati tűzoltóság Marcali

•         Önkéntes köztestületi tűzoltóság Balatonboglár

•         Polgári védelmi kirendeltség Siófok

•         Kötél Egyesület Kaposvár

•         Smogy megyei Rndőrfőkapitányság

•         Smogy egyei Rndőrfőkapitányság osztály autópálya alosztály Balatonvilágos, Fonyód

•         Sófoki rendőrkapitányság

•         Oszágos mentőszolgálat

•         Észak- somogyi vízi társulat

•         Dé-balatoni vízitársulat

•         Köröshegyi polgármesteri hivatal

•         Magyar Polgári Védelmi Szövetség

•         Polgárőrség Köröshegy

Ezen kívül az ÁAK ZRT katasztrófavédelmi munkacsoportja 2 napos, míg a Somogy Megyei KVI törzsgyakorlásra kijelölt munkacsoportja egy napos törzsgyakorlást vezetett le a gyakorlatra építve.

Ugyancsak a gyakorlatra telepítve hajtottuk végre a balatonföldvári kistérség polgármestereinek éves felkészítését is.

A feltételezett baleset elhárítása a résztvevő szervezetek együttműködésével

A rosszul lett munkások mentése

A beavatkozás központi irányítása a résztvevő szervek kijelölt szakemberei által, illetve az Autópálya Zrt. munkatársainak beavatkozásának irányítása

Néhány sérült mentése alpin-technikai módszerrel a hídtestről.

1400 m3-es tározó a szennyezett folyadék számára, a befolyó veszélyes anyag útjának figyelése, idejének tesztelése, a mentesítés megszervezése.

A HAVÁRIA tározó telítettsége miatt a szennyezett folyadék a Séd patakba jutott. A Vízügy szakembereinek feladata a szennyezett folyadék Balatonba történő eljutásának megakadályozása homokzsákos védekezés segítségével

Elterelés és forgalomirányítás. A egységek kiérkezéséig a tiltó tábla ellenére befutott járművek regisztrálása, az okok felderítése, a járművek megfordítása és elvezetése.

 

 

Az észlelést követően az autópálya diszpécsere átállította a forgalomirányító táblákat, majd a kiérkező rendőri egységek és a mérnökség munkatársai fizikailag is lezárták az érintett autópálya szakaszt.

A tűzoltóság – mivel a jelzés azonosítatlan anyagról szólt – veszélyes anyag jelenlétére készül fel.

Siófok I. , Siófok II., Siófok víz, Siófok mm., Siófok havária

Balatonboglár I., Marcali erdő, VFCS, Kötél spec. Mentőszolgálat,

társszervek.

 

A 100 m-es biztonsági zóna kijelölését követően mindkét irányból a kijelölt beléptetési pontokon A1 típusú vegyvédelmi ruhában felderítést hajtottak végre a következő eszközök egyidejű bevitele mellett:

 

A felderítés eredményeképpen kiderült, hogy az anyag és az abból keletkező felhő „csupán” robbanásveszélyes. Ennek következtében a biztonsági zóna határa 50 m-ben és a védőruha teljes légzésvédelem mellett bevetési ruhára módosult. Már a felderítést végző beavatkozók végrehajtották a veszélyes anyag továbbszóródásának megszüntetését, illetve a felitatásához anyagot kértek a helyszínre. A keletkezett felhőt porlasztott sugárral folyamatosan hígították. A bevitt kézi feszítővágók segítésével különös odafigyelés mellett a tgk. sofőr kivételét megkezdték.

 

A hídtestben rekedt ember mentésére 2 fő légzésvédelem mellett elindult.

 

A buszból az ajtókinyitás után menttették a személyeket Revitox segítségével.

A kiemelt tgk. sofőrt csak a hídtestről kötélen való leengedéses módszerrel lehetett menteni és a lent várakozó mentőknek átadni – mivel az autóbusz helyzete nem engedte az egyik irányú mentést és a másik irányban a feltorlódott gépjárművek mellett hosszú lett volna a mentősök kiérkezése.

 

Az összekeveredett por, illetve folyadék formájú veszélyes anyag az autópálya levezető nyílásain keresztül, az ülepítő medencébe jutott. Ennek kezelésére intézkedés történt.

 

Az emberek kimentése és a veszélyes anyag további kijutásának megszüntetése, illetve az úttesten lévő anyag felitatását követően a tűzoltói feladat forgalmi akadály megszüntetésére koncentrálódott.

 

Közben az előző nagyesőzések miatt a völgybe zúduló víztömeg a Séd patakból illetve a híd csillapító tározó tavaiból kilépéssel fenyegetett, ezért a vízgazdálkodási társaság szakemberei felkészültek a védekezésre. A cél a Balatonba való bejutás megakadályozása.

 

 

A leírtakból érzékelhető, hogy a helyzet beállítása önmagában sem volt egyszerű, melyet több körülmény tovább bonyolított:

 

Ø      A gyakorlatra biztosított idő a berendezéssel és a szituáció elbontásával együtt összesen 2 óra, mely időre engedélyezték a teljes hídzárat.

Ø      A hídpálya szűk területe összesen 2 forgalmi sáv állt rendelkezésre.

Ø      Ismétlési lehetőség nem volt.

Ø      A gyakorlás összesen 6 helyszínen folyt egy időben.

Ø      A gyakorlást mintegy 150 szakember és 36 újságíró kísérte figyelemmel.

Ø      Több elem „élesben” zajlott.

Ø      Az elterelt forgalom okán, a terelő út biztonságának garantálása, a megnövekedett gépjármű szám is feladatot jelentett.

 

 

A gyakorlat végrehajtásán túl, ahogy a célok megfogalmazásában írtuk több mozzanatot mértünk és teszteltünk.

- A riasztás során figyelemmel kísértük az információ rendszerbekerülését, az érintett szervezeteken történő végighaladását, az eltelt időt és a torzulást.

- A szervezeteken belüli és a szervezetek közötti kommunikációt, vezethetőséget, a vizuális és egyéb formában érkező információk közötti összhangot.          

- A szervezetek által készített katasztrófa-elhárítási tervek alkalmasságát, összehangoltságát, a meglévő eltéréseket.

- A nem tervezett, de meglévő akadályokat, amelyek a mentés során a hatékonyságot károsan befolyásolják.

- A közlekedési morál hatását, a meglévő baleset után további veszélyes szituációk kialakulására.

- A különféle mentési technikák alkalmazását a helyzet legjobb megoldása érdekében.

- A sérültek leggyorsabb ellátásának és elszállításának különféle lehetőségeit, szintén a hatékonyság növelése céljából.

 

Az eltelt rövid idő nem teszi lehetővé alapos előzetes értékelés készítését, de a teljesség igénye nélkül néhány tapasztalatot azért már le lehet írni.

 

A jelenlegi rendszerben nincs olyan hiba, ami meghatározóan negatívan befolyásolná egy baleset elhárítását. A résztvevők komplex rendszerben történő gyakoroltatása nagyban hozzájárul, a valós helyzetek gyors, korrekt, hatékony kezeléséhez. Ha nem „kirakat” gyakorlatokat tartunk, lehetséges a saját hibáink felismerése és javítása, amely a gyakorlatok általános célja.

 

Minden résztvevő hasznosnak értékelte a gyakorlatot, a komplex szemléletmódot.

A gyakorlat következményét elszenvedő települések - megnövekedett forgalom a terelés miatt – vezetői és lakossága nem jelzett vissza negatívan.

Már nem csak feltételezett, hanem mért adatokkal is rendelkezünk a lehetséges balesetekre való felkészülés hatékonyságának növelése céljából.

 

 

 

Gyulai László tű. őrgy.                                  Baranya Károly mk. pv. alez.

   HÖT parancsnok                                                 kirendeltség vezető