Híreink

Mezőgazdasági hulladék égetése - szabad, nem szabad?

2009. április 06.

Kitört a tavasz, a jó idő csábít a téli hulladék elégetésére. A napi tűzeseti adatok szeizmográfként mutatják a jó időt és az égetést. A mezőgazdasági hulladék égetésére vonatkozó jogszabályok áttekintésével lehetőségünk nyílik eldönteni azt, amit nem is olyan egyszerű. Szabad vagy nem szabad? Ha igen hol és mit, no és persze hogyan?


Tilos, ha nem szabad
 
A tűzgyújtással, tűzgyújtási tilalommal és a mezőgazdasági hulladék égetésével kapcsolatos jogi szabályozás kiindulópontja a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény, illetve annak a levegő védelméről szóló rendelkezései, továbbá a törvény felhatalmazó rendelkezése alapján megalkotott, a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról szóló 21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet (továbbiakban: R) 11. § (1) és (4) bekezdésével elrendelt általános tilalom.
A szabályozás (1) bekezdése egyrészt általános jelleggel
  • megtiltja hulladék nyílt téri égetését, valamint a (4) bekezdés
  • a tilalmat kiterjeszti a lábon álló növényzet, tarló illetve növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék (továbbiakban: növényi hulladék) égetésére is.
  • A (4) bekezdés a tilalom alól abban az esetben ad engedélyt, ha jogszabály másként rendelkezik.
 
Mikor szabad?
 
Általában tilos, de a főszabály alól kivételt engedve több jogszabály teszi lehetővé a növényi hulladék égetését!
 
Növény egészségügyi okból
 
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény alapján a védett és fokozottan védetté nyilvánított életközösségekre (pld. védett növénytársulások) vonatkozóan a védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról szóló 67/1998. (IV. 3.) Korm. rendelet állapít meg speciális szabályokat. A kormányrendelet 7. §-ának (4) bekezdése értelmében az erdőterületen található védett növénytársulásokban a teljes talaj-előkészítés és a vágásterületen az égetés csak növény-egészségügyi indokból vagy természeti kár megelőzése, illetve elhárítása miatt végezhető.
 
Természeti területen – gyep, nád
 
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 21. § (1) bekezdésének b) pontja szerint természeti területen a felügyelőség engedélye szükséges: a gyep, valamint a nád és más vízinövényzet égetéséhez. A hivatkozott jogszabály 4. § b) pontjában foglalt fogalom-meghatározás szerint természeti területnek minősül valamennyi olyan földterület, melyet elsősorban természetközeli állapotok jellemeznek.
 
Erdőben és 200 m-es körzetében
 
Az erdőről és az erdő védelméről szóló 1996. évi LIV. törvény (Etv.) az erdőben és annak kétszáz-méteres körzetében való tűzgyújtást és annak kivételeit szabályozza. 
 
A kivételek:
  • vágástéri hulladék égetése,
  • tűzrakó helyen kialakított tűz,
  • mészégető,
  • faszénégető.
 
Az erdők tűz elleni védelméről szóló 4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet az Etv. hatálya alá tartozó erdőterületekre terjed ki. E rendelet az erdőterület vonatkozásában szabályozza az égetési feltételeket beleértve a tűzgyújtási tilalom időszakát is.
 
Avar és kerti hulladék - belterületen
 
A környezet védelmének szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (Kvtv.) 48. § (3) bekezdése szerint a települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozik
  • a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, valamint
  • az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítása.
 
A hatályos jogi szabályozás áttekintésénél ki kell emelni a 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelettel közzétett Országos Tűzvédelmi Szabályzat 5. rész II. fejezetének 26. pontját, amely a tarló- és a növényi hulladék égetésének szabályait foglalja össze. E szabályok határozzák meg a tűzvédelem anyagi feltételeit.
 
A hivatkozott rendelkezések csupán meghatározott rendeltetésű területre terjednek ki (védett életközösségek, erdő és annak 200 méteres sávja, természeti terület).
 
Mit ír az OTSZ égetés ügyben?
 
A mezőgazdasági területen – a kivételeket felsoroló jogszabály hiányában – a megjelölt hulladék égetését megengedő jogi szabályozás nem áll rendelkezésre, de az OTSZ hatályos rendelkezései ettől függetlenül alkalmazhatók és alkalmazandóak.
 
Az OTSZ alábbi rendelkezési irányadók a tarló- és a növényi hulladék égetésére, illetve tűzveszélyes tevékenységre vonatkozóan:
 
Egyrészt a tűzveszélyes tevékenységre vonatkozó jogi szabályozás, illetve az avar-, a tarló-, a nád- és a növényi hulladék égetésére vonatkozó szabályozás.
 
 
A szabályozásból két fontos bekezdés:
-               A növényi hulladékégetés alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység.
-               A tervezett égetés helyét, időpontját és terjedelmét a megkezdés előtt legalább 24 órával az illetékes hivatásos önkormányzati tűzoltóságnak írásban be kell jelenteni.
 
 
 
A jelenleg hatályos jogszabályok alapján a tűzoltónak eljárása – az OTSZ hivatkozott szabályainak vizsgálatán túlmenően – során azt kell megállapítania, hogy
1.      milyen területen történt a tűzgyújtás, égetés (külterület vagy belterület, ha nem belterület milyen művelési ágban van az adott ingatlan pl. erdő művelési ág, vagy más mezőgazdasági rendeltetésű ingatlan, nem minősül-e védett területnek).
2.      Ha a terület jogi jellege eldönthető és az nem minősül belterületnek, úgy a terület szerinti jogszabály és az OTSZ rendelkezései szerint kell a kérdést tisztázni.
 
 
Jogszabályok:
 
-               1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól
 
-               21/2001. (II. 14.) Korm. rendelet a levegő védelmével kapcsolatos egyes szabályokról
 
-               1996. évi LIII. törvény a természet védelméről
 
-               67/1998. (IV. 3.) Korm. rendelet a védett és fokozottan védett életközösségekre vonatkozó korlátozásokról és tilalmakról
 
-               1996. évi LIV. törvény az erdőről és az erdő védelméről
 
-               4/2008. (VIII. 1.) ÖM rendelet az erdők tűz elleni védelméről
 
-               9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról

Vissza

Ezt a hírt eddig 3946 látogató olvasta.