Híreink

Új (újabb) OTSZ - milyen változások várhatók?

2009. április 01.

Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelet módosítása várható a közeljövőben. Mi indokolja a viszonylag gyors változtatási igényt? Vizsgáljuk meg a jogszabályalkotás körülményeit és időrendjét. (Formai értelemben már túllépett a cikken az idő, mert mint jeleztük az Országos Tűzvédelmi Szabályzat módosítása során született döntés: át kell szerkeszteni, és újat kell kiadni, tartalmában azonban figyelemre méltó ismertetést közlünk. – szerk.)


Az OTSZ kiadásának előzményei
 
Európai Uniós csatlakozásából (2004) adódó kötelezettségek teljesítése. A tűzvédelmet érintő európai szabványok hazai átvétele és a hazai szabványok döntőtöbbségének hatályon kívül helyezése. A bekövetkezett műszaki fejlődés lekövetése.
 
Az OTSZ kiadása
 
A 2008-ban hatályba léptetett ÖTM rendelet norma szöveg tervezete 2005-ben készült el. A hazai jogalkotási rendszerinti egyeztetését követően szükség volt az EU tagállamok és a brüsszeli bizottság jóváhagyására is az áruk és szolgáltatások szabad áramlásának biztosítása érdekében. Így jogalkotási folyamat elhúzódott. Az európai alapokon nyugvó, új gondolkodásmódot követelő műszaki előírásrendszer bevezetése és használata komoly kihívást jelentett a tűzvédelmi hatóságokra és a tűzvédelem területén dolgozó szakemberekre egyaránt.
 
A jelenlegi OTSZ módosításának indokai
 
A jogszabály norma szövegének megalkotása, valamint megjelenése, illetve hatálybalépése között eltelt 4 évben jelentős változások következtek be szabványosítás területén, illetve műszaki előírások vonatkozásában.
Sok szakmai és formai kérdés merült fel a gyakorlati alkalmazás során, amely több helyen további pontosítást igényel. A közel 600 oldal terjedelmű OTSZ méreténél fogva több sajtóhibát, elírást is tartalmaz. Az Alkotmánybíróság határozata alapján a jogszabályban fellelhető gépelési és egyéb sajtóhibát csak jogszabály módosítással lehetséges kijavítani, így a sajtóhibák javítására sincs mód csak a szabályzat módosításával és annak miniszteri rendeletben történő kihirdetésével.
 
Milyen változások várhatóak az újabb OTSZ mellékleteiben?
 
1.rész: Tűzoltó technikai eszközök, szakfelszerelések
 
• Helyesírási és stilisztikai javítás, értelmezési és nyelvhelyességi pontosítás.
• Más jogszabályok által használt fogalmak mellőzése.
• Helytelenül használt mértékegységeket javítása.
• Kiegészült a szabványok hatálya alá nem tartozó, tűzoltásra alkalmas eszközökre vonatkozó XIX. Fejezettel /tűzoltóspray/.
• Törlésre kerül a tűzoltó sugárcsövek címet viselő XI. fejezet a vonatkozó MSZ EN
15182 szabványsorozat megjelenése miatt.
 
2.rész: Beépített tűzvédelmi berendezések
 
• A módosítást szakmai, szerkesztésbeli szempontok egyaránt indokolták.
• Megjelentek honosított, harmonizált szabványok, amelyek a rendeletben szabályozott kérdéseket rendezik, így a jogi szabályozás nem indokolt.
• A többféle jogértelmezést lehetővé tevő rendelkezések, fogalmak felülvizsgálata egységesítése megtörtént.
• Jelzések alapján néhány előírást nem lehetett a gyakorlatban megvalósítani, ezért azok törlésre kerültek.
• Néhány esetekben a szakmailag megfelelő és a gyakorlatban eddig is alkalmazott műszaki megoldásokat a rendelet előírásai kizárták, ezekben az esetekben a szükséges kiegészítések beépítése megtörtént.
• A  III. fejezetben szabályozott szén-dioxiddal oltó berendezés követelményeinek törlésre került. Megjelent a beépített gázzal oltó berendezésekről szóló európai szabvány sorozat, amely szabályozza a széndioxiddal oltó rendszer követelményeit, sőt egyéb oltógáz rendszerekre is kiterjed.
 
3. rész: Villamos és villámvédelmi berendezések
 
I. fejezet: Az 1000 V-nál nem nagyobb feszültségű, erősáramú villamos berendezések
időszakos felülvizsgálata
II. fejezet: a villamosenergia -fejlesztő, -átalakító és -elosztó berendezések tűzvédelme
• Stilisztikai javítás, értelmezési és nyelvhelyességi pontosítás, valamint más jogszabályok, szabványok által használt fogalmak átvétele, azokkal történő harmonizálás történt.
III. fejezet: Villámvédelem
• Az egyik legfontosabb ilyen tűzvédelmi kihatású műszaki szabályozás módosítás a villámvédelem területét érinti. Az MSZ EN 62305 szabvánnyal bevezetésre került a villámvédelemről szóló európai követelmény, amelynek megjelenése a hazai (MSZ 274) villámvédelmi szabvány 2009. februári visszavonását eredményezi. Problémaként jelentkezett a két szabvány rendszer közötti különbség miatt, nincs lehetőség az átkonvertálhatóságra. Az új MSZ EN szabvány bevezetésével egyidőben biztosítani szükséges az MSZ alapján készült meglévő rendszerek tekintetében a felülvizsgálat, bővítés, javítás lehetőségének megteremtését.
IV. fejezet az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem
• Kiegészül az elektrosztatikus feltöltődés elleni védelem követelményeivel, a fejezet stilisztikai, értelmezési és nyelvhelyességi pontosítása, valamint abban a vonatkozó szabványok által használt terminusok, fogalmak javítása is megtörtént.
4. Rész: Tűzvédelmi műszaki követelmények éghető folyadékok és gázok tárolása
• Az alapvető cél az eredeti szabályozás kidolgozásánál és a jelenlegi koncepcióban is az volt, hogy a jogszabály alapvetően csak tűzvédelmi követelményeket tartalmazzon.
• A tűzvédelemmel nem összefüggő követelmények törlésre kerültek.
• A tűzvédelmi követelményeket oly módon tartalmazza, hogy ne kerüljön ellentmondásba a jelenleg hatályos egyéb európai és hazai jogszabályokkal és szabványokkal.
• Az elmúlt években ezen az olaj és gázipari szakterületen is jelentős változások következtek be. A jelenlegi módosítás során az egyik cél ezen változásoknak a követése.
 
5. rész: Építmények tűzvédelme
 
• A jogszabály hatálybalépését követően felmerült problémák és nem egyértelmű, esetlegesen ellentmondásos megfogalmazások kiküszöbölése érdekében történtek módosítások.
5. rész I/1. Fejezet
Alapelvek
• A tartalmi követelmények érdemi módosítása nélkül, stilisztikai javítások történtek. Pontosításra került a tervezési alapelvekben megfogalmazott szándék, annak érdekében, hogy vitathatatlan módon beazonosítható legyen az az eljárási kör, amelyben tűzvédelmi szakértő bevonása szükséges.
 
I/2. Fejezet: Alapfogalmak
• A nyelvtani és stilisztikai szabályoknak megfelelő javítások kerültek végrehajtásra.
• A szükségszerűség érdekében új alapfogalmak kerültek megalkotásra. (pl.: padlásfödém)
 
I/3. Fejezet: Építőanyagok tűzvédelmi osztályba sorolása
• Pontosítása és kiegészítése történt a fejezetnek az érdemi követelmények megváltoztatása nélkül.
 
I/4. Fejezet: Építmények általános tűzvédelmi követelményei
• Ez a fejezet esett át a legmarkánsabb változtatásokon, módosításokon.
• Eredmény a fejezetben megfogalmazott műszaki követelményrendszer egyértelműbb lett, alkalmazhatósága javul.
• A stilisztikai és nyelvtani módosításokon túlmenően érdemi kiegészítések és módosítások is történtek.
 
I/4. Fejezet: Építmények általános tűzvédelmi követelményei
• Szerkezetében és tartalmában módosultak az épületszerkezetek tűzállósági fokozatának megfelelő követelményeket tartalmazó táblázatok, valamint azok alkalmazását segítő előírások.
• A mechanikai hatásra (M) vonatkozó követelmények törlésre kerültek a teherhordó falak tekintetében annak érdekében, hogy a könnyűszerkezetes épületek ne szoruljanak ki az alkalmazási körből.
• A panelprogram kapcsán a középmagas épületek homlokzati hőszigetelő rendszereinek esetében a legnagyobb problémát jelentő 8 cm-es vastagsági követelmény törlésre került a megfelelő tűzvédelmet biztosító norma rögzítésével.
 
I/5. Fejezet:
Tűzoltóság beavatkozását biztosító követelmények
• Érdemi változtatásra nem került sor csupán pontosítások és stilisztikai
javítások.
 
I/6. Fejezet: Tűztávolság
• A „C” –„E” tűzveszélyességi osztályba tartozó egy építési telken levő épületek között nem kell tűztávolságot tartani, amennyiben az alapterületük összesíthető és egy tűzszakaszba sorolható.
• Ez az „építési” előírás a jogszabály változások során törlésre került, hiányt teremtve a tűzvédelemben.
 
I/7., I/8. és I/10. fejezetek
• A kiürítésre vonatkozó fejezet kiegészítésre került az 5. rész II. fejezetében foglalt biztonsági jelölésekre vonatkozó részekkel.
• Érdemi változás nem történt a fejezetekben, egyes elírások javításra kerültek.
 
I/9. Fejezet:
Hő- és füstelvezetés
• Az alapgondolat megmaradt, a módosítás célja a használhatóság javítása.
 
II. fejezet: Építmények és szabadterek használati szabályai
• A módosításokat a biztonsági jelekre vonatkozó szabályok, és a létesítési/használati szabályok nem egyértelmű elhatárolása tette szükségessé.
• A létesítésre és használatra vonatkozó előírások egyértelmű elhatárolása, a II. fejezetben megjelenő létesítési szabályoknak az I. fejezetbe való átvezetése megtörtént.
• A tűzoltó készülékek használata jelölésére vonatkozó pontok, táblázatok, képek törlése megtörtént. Ezt az indokolta, hogy a tűzoltó készülékeken honosított szabvány írja elő a feltüntetendő feliratokat, jelöléseket, piktogramokat, külön jogi szabályozás ezért nem szükséges.
 
Összességében az fentiekben megfogalmazott változások véleményem szerint javítani fogják a „Tűzvédelmi Kódex” használhatóságát és alkalmazhatóságát. Ugyanakkor olyan problémák is jelentkeznek, amely jogszabály folyamatos karbantartását átdolgozását teszik szükségessé. Gondolok itt az EU direktívák és a harmonizált szabványok folyamatos megjelenésére.
 
 
Tarnaváry Zoltán
tűzvédelmi mérnök

Vissza

Ezt a hírt eddig 3117 látogató olvasta.