|
Híreink         Szakmai linkek Szaknévsor |
A „jó szagú” gyilkos – Mi lesz a benzingőzzel, ha a szabadba kerül?2025. február 25. 07:00
Négyszáz féle A benzin természetes kőolajból desztillálás útján kinyert folyadék, amely nem egységes vegyület, a paraffin sorozatba tartozó szénhidrogének elegye. Főképp nyíltláncú, telített szénhidrogénekből, pentánból, hexánból (C6H14) és heptánból (C7H16) áll. Több mint négyszáz féle alkotóból áll, beleértve az olefineket, ciklohexánt, benzolt, toluolt, orto-, meta- és para-xilolokat és egyéb vegyületeket. Az olefintartalom miatt oxidálódik, a levegő oxigénjét megköti, de ez a reakció kellően lassú. A magas olefintartalom az oxidációt és a gyanta-képződést segíti elő, ami káros a minőségre.
A motorbenzin a belsőégésű Otto-motorok üzemanyagaként felhasznált folyadék, jelentős arányban tartalmaz aromás szénhidrogéneket, így benzolt is. A szigorítás következménye ezek arányának csökkentése (harmincöt illetve egy térfogat százalékra). A benzingyártás folyamán keletkező telítetlen szénhidrogének aránya 18 % lehet. A legtöbben kellemesnek találják a jellegzetesen édeskés csípős illatát, amit a színtelen szerves oldószer, a benzol okoz. Ez a legegyszerűbb aromás szénhidrogén, amely gyűrű alakú molekulákból áll. Szaga semmi mással sem összetéveszthető csípős, szúrós aroma, ha egyszer megéreztük, mindig azonosítani tudjuk. A benzinszag leginkább benzolszag, annak ellenére, hogy az összetevők egy százalékát sem teszi ki. Nevük hasonlósága sem véletlen, mert a benzin szó a benzolból ered.
Miért van a benzinben benzol? Mert ezzel az aromás szénhidrogénnel növelik az üzemanyag oktánszámát, azzal pedig a motort teljesítményét. A benzol mérgező anyag, szédülést fejfájást, mámoros bódult állapotot, szívritmus zavart, álmosságot, nagyobb mennyiségben belélegezve eszméletvesztést, de halált is okozhat, rákkeltő hatású és génmutációkat is okoz, és növeli a leukémia és a csontvelőbetegségek, vérszegénység és egyéb betegségek, kialakulásának kockázatát. A benzin elegyében található további vegyületek sem kevésbé veszélyesek.
Tartálykocsik A benzinkutakhoz szállító több méretű közúti tartályos járművel juttatják el az üzemanyagot, amelyekből a gázinga eljárásnak köszönhetően a töltés során nem kerül benzingőz a levegőbe.
Az ilyen megoldású átfejtés a környezetre nem veszélyes, mert benzingőz nem kerül a szabadtérbe, ilyen típusú csatlakozással töltik a benzinkutak tartályait.
Nézzük, mit tartalmaznak az előírások! Az MSZ 9943:1994 (ma már nem hatályos) szabványban a következő fogalmak találhatók 2.10. a gázinga eljárásról: a gázinga eljárás az a folyamat, amikor a töltés során a töltőállomás tartálya és a közúti tartályos jármű gáztere tömlővel illetve csővezetékkel van összekötve, és így a töltött tartály gázteréből a folyadék által kiszorított gáz-levegő elegy közúti tartályos jármű gázterébe áramlik át kitöltve a lefejtett folyadék helyét Az üzemanyag szállító járművek és a benzinkút tartályok között van gázinga eljárással működő a környezetet nem veszélyeztető zárt rendszerű betöltés. 2.11. pontban a pisztolygáz-visszavezetésről a következőket olvashatjuk: a gépjárművek üzemanyag tartályából töltéskor kiszorított szénhidrogéngőz visszavezetése a töltőállomás tartályába Ezzel szemben a gépjárművek és a benzinkút tartályok között nincs pisztolygáz-visszavezetés, a tankolás során a betöltött benzin mennyiségével megegyező térfogatú benzingőz kerül a környezetbe. 2.12. pont az automata üzemanyag adagoló pisztolyról: olyan automata üzemanyag adagoló pisztoly, amelynek konstrukciós és alkalmazási követelményei megfelelnek az MSZ EN 13012 előírásainak. Megjegyzésem:
A ma hatályos MSZ 9943:2009 a következő követelményeket tartalmazza: 4.2.3.2. gázinga vezeték: a tartályokat az MSZ 15633-1 szerinti gázingával működő vezetékkel kell ellátni a levegőszennyezés megakadályozására. A gázinga vezeték és légcsővezeték a tartály dómjához közösen csatlakozhat az MSZ 15633-1 szerinti gyújtóhatás –átterjedést gátló szerkezettel. 4.2.3.3. légző és légző vezeték: A légzők elhelyezése és a gőz-levegő elegy elvezetése az MSZ 15633-1 előírási szerint: 4.2.3.3.1 Gázingával töltött földalatti, fekvő, hengeres tartály légző vezetékébe visszacsapó szelepet vagy visszacsapó szeleppel egybeépített légzőt kell beépíteni, amely csak a levegő beszívását teszi lehetővé. 4.2.3.6. pisztolygáz visszavezető cső: A gépkocsik töltésekor a tankból kiáramló gázt- annak visszavezetését lehetővé tevő töltőpisztoly használatakor – a kútoszlopoknál, a visszaszívási műszaki megoldásoknak megfelelően (aktív vagy passzív) közös csővezetékben kell gyűjteni és visszavezetni és visszavezetni valamelyik benzint tároló tartály(ok)ba. 7.4.3. Lehetőleg a töltőpisztoly gáz elvezetésére is alkalmas töltőpisztolyt kell használni. A vezeték a dómhoz gyújtóhatás-átterjedést gátló szerkezettel vagy gázingával közösen csatlakozzon. Vagyis a szabvány nem ír elő kötelező benzingőz visszavezetést a tartályba, tehát szabadon kikerül a benzingőz minden tankolásnál.
Most nézzük, mi van a benzinkutaknál, ha tankolni megyünk! Gyakorlatilag nincs pisztolygáz visszavezetés és minden tankolásnál a szabadba kerül a benzingőz, mert a szabvány nem kötelező. Ebből az következik, hogy
Legalább az elsőt érdemes volna megszüntetni, mert van rá megoldás.
Bónusz János tűzvédelmi szakértő Ezt a hírt eddig 266 látogató olvasta. |
Ízlés dolga… Mindenesetre, ha szabadba kerül több, mint négyszázféle alkotóból álló illatkavalkádot szagolhatunk. De hogyan, mikor és mennyi kerülhet a szabadba? Erre ad választ szerzőnk.
