Híreink

Klórszállítás: kell közbiztonsági terv a vízműhöz?

2009. május 18.

Számos helyen – uszodában, strandon, vízműnél – használnak klórt fertőtlenítésre. Ez a kis – havi egy palacknyi – mennyiségtől a nagy felhasználókig széles skáláig terjed. A szállítás is sok csatornán és megoldással zajlik. A folyamatnak azonban meg kell felelni az ADR előírásainak. Kell-e közbiztonsági terv és biztonsági tanácsadó az előírások szerint, vagy sem? Erre keresték a választ.


Amint említettük a klór szállítása ill. felhasználása során be kell tartani az ADR előírásait. A felhasználók sok esetben maguk vagy alvállakozókkal szállítják a szükséges klórt. A folyamat során a klór leszállításakor címzettek, a göngyöleg visszaszállításakor pedig feladók. Így az ADR erre vonatkozó szabályai szerint kell eljárniuk.
 
Vita alakult ki, hogy például egy települési vízműnek kell-e közbiztonsági tervet készítenie, ill. biztonsági tanácsadót alkalmaznia.
A klór kiszerelésével és forgalmazásával foglalkozó cég ezzel kapcsolatban az OKF állásfoglalását kérte.
 
Az OKF állásfoglalásában megállapította, hogy a vonatkozó jogszabályok a veszélyes áru
biztonsági tanácsadó kinevezését, alkalmazását és a közbiztonsági terv készítését
egymástól függetlenül szabályozzák.
 
A veszélyes áru biztonsági tanácsadóval kapcsolatos kérdéskört a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás „A” és „B” Mellékletének kihirdetéséről és belföldi alkalmazásáról szóló, többször módosított, kiegészített 20/1979. (IX. 18.) KPM rendelet mellékletének (a továbbiakban: ADR) 1.8.3 szakasza, valamint a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezéséről és képesítéséről szóló 2/2002. (I. 11.) Kormányrendelet (a továbbiakban: R.) szabályozza a következőknek megfelelően.
 
Az ADR szerint:
1.8.3.1 Minden vállalkozásnak, amely veszélyes árut közúton szállít, fuvaroz vagy ahhoz kapcsolódó csomagolást, berakást, töltést vagy kirakást végez, egy vagy több veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadót kell kineveznie, aki azért felelős, hogy segítse megelőzni, hogy e tevékenységek veszélyeztessék az embereket, az anyagi javakat vagy a környezetet.
 
1.8.3.2 A Szerződő Felek illetékes hatóságai rendelkezhetnek úgy, hogy ezeket a követelményeket nem kell alkalmazni azon vállalkozások estében:
a) amelyek tevékenysége olyan mennyiségekre terjed ki, melyek szállítóegységenként nem haladják meg az 1.1.3.6 bekezdésben és 2.2.7.1.2 pontban, valamint a 3.3 és 3.4 fejezetben meghatározott értékeket; vagy
b) amelyek fő vagy kiegészítő tevékenységi körébe nem tartozik a veszélyes áru szállítás, ill. az ezzel kapcsolatos be- és kirakás, de esetenként részt vesznek olyan veszélyes áruk belföldi szállításában vagy az ehhez kapcsolódó be- és kirakásában, amelyek csak kisebb veszélyt vagy környezeti kockázatot jelentenek.
 
Az R. szerint:
1. § (1) A rendelet hatálya a Magyar Köztársaság területén székhellyel vagy telephellyel rendelkező, a 2. § b) pontjában meghatározott tevékenységet végző vállalkozásokra és az ezeknél a vállalkozásoknál alkalmazott veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadókra terjed ki.
(2) A rendelet előírásait nem kell alkalmazni azokra a vállalkozásokra, amelyek
a) tevékenysége a veszélyes áruk olyan mennyiségéhez kapcsolódik, amely nem haladja meg az 1999. évi ADR „B” Melléklet 10010 és 10011 szélzetszámai szerinti értékeket;
b) az 1999. évi ADR „A” Melléklet 2009 szélzetszám szerinti szállítást végeznek;
c) fő vagy kiegészítő tevékenységi körébe nem tartozik a veszélyes áru szállítás, illetve az ezzel kapcsolatos be- és kirakás, de esetenként részt vesznek olyan veszélyes áruk szállításában vagy ehhez kapcsolódó be- és kirakásban, amelyek csak kisebb veszélyt vagy környezeti kockázatot jelentenek.
2. § E rendelet alkalmazásában
b) a veszélyes áruk közúti, vasúti és belvízi szállításával kapcsolatos tevékenység: a veszélyes áru telephelyen kívüli továbbítása, ideértve a szállításhoz kapcsolódó feladást, az árunak a szállítás során történő ideiglenes tárolását, az áru becsomagolását, a be- és kirakodást (beleértve a töltést és ürítést is). A feladás magába foglalja a szállítmányozást is;
3. § (1) A veszélyes áruk vasúti, közúti vagy belvízi szállításával kapcsolatos tevékenységet végző vállalkozás vezetésére jogosult személy (a továbbiakban: vezető) köteles a rendeletben foglaltaknak megfelelően legalább egy tanácsadót írásban kinevezni. Több tanácsadó alkalmazása esetén, írásban meg kell határozni az 1. számú melléklet szerinti feladataik szakmai, illetőleg területi megosztását.
 
 
„Mindezek értelmében az UN 1017 Klór veszélyes áru esetén az említett „kis települési vízművek” – mint az ADR 1.4.2.3 bekezdése szerinti címzettek – vezetői kizárólag akkor nem kötelesek biztonsági tanácsadót foglalkoztatni, ha a klór mennyisége nem haladja meg – az ADR 3.2.1 „A” táblázat (15) oszlopa és az 1.1.3.6.3 pontja alapján – az 50 kg-ot.
 
Az idézett jogszabályokban felemlített további, a biztonsági tanácsadó kinevezésére vonatkozó kötelezettség alóli mentességek egyike sem alkalmazható, miután a klór korlátozott mennyiségben csomagolt áruként – az ADR 3.2.1 „A” táblázat (7) oszlopa és a 3.4.2 szakasza alapján – nem szállítható és mérgező, maró tulajdonságai miatt jelentős veszélyt, környezeti kockázatot jelent.
 
 
A közbiztonsági tervel kapcsolatosan az ADR 1.10 fejezete tartalmaz előírásokat, melynek elkészítésére kötelezettek tekintetében a következőket rögzíti:
1.10.3 A nagy közbiztonsági kockázattal járó veszélyes árukra vonatkozó előírások
1.10.3.1 „Nagy közbiztonsági kockázattal járó veszélyes áruk” azok, amelyekkel terrorista cselekmények során vissza lehet élni, ami súlyos következményekkel járhat, pl. tömeges balesetet vagy tömegpusztítást idézhet elő. A nagy közbiztonsági kockázattal járó veszélyes árukat az 1.10.5 táblázat sorolja fel.
1.10.3.2 Közbiztonsági terv
1.10.3.2.1 A nagy közbiztonsági kockázattal járó áruk (lásd az 1.10.5 táblázatot) szállításában részt vevő, az 1.4.2 és az 1.4.3 szakaszban meghatározott szállítóknak, fuvarozóknak, feladóknak és többi résztvevőnek olyan közbiztonsági tervet kell készíteniük, bevezetniük és annak megfelelően eljárniuk, amely legalább az 1.10.3.2.2 pontban meghatározott elemeket tartalmazza.
 
1.10.4 Az 1.1.3.6 bekezdés előírásainak értelmében nem kell betartani az 1.10.1, az 1.10.2, az 1.10.3 szakasz és a 8.1.2.1 d) pont követelményeit, ha a küldeménydarabokban szállított mennyiség egy szállítóegységben nem haladja meg az 1.1.3.6.3 pontban meghatározott mennyiséget. Ezen kívül az 1.10.1, az 1.10.2, az 1.10.3 szakasz és a 8.1.2.1 d) pont követelményeit akkor sem kell betartani, ha az előző mondatban említett szállítóegységenkénti mennyiséget tartányban vagy ömlesztve szállítják.
 
Az UN 1017 klór vonatkozásában az ADR 1.10.4 szakasza, valamint 1.1.3.6.2 pontja értelmében nem kell közbiztonsági tervet készíteniük az ADR 1.10.3.2.1 pontjában meghatározott résztvevőknek – így többek között a címzetteknek sem –, amennyiben az egy szállítóegységen szállított mennyiség nem haladja mega már korábban említett, az ADR 3.2.1 „A” táblázat (15) oszlopa és az 1.1.3.6.3 pontja alapján megállapított 50 kg-ot.
 
Mindezek alapján tehát, amennyiben az UN 1017 klórt az ADR 1.1.3.6 bekezdése szerinti mentességi határ alatt szállítják sem biztonsági tanácsadó, sem közbiztonsági terv nem szükséges.
 
Egyéb más veszélyes áruk szállítása, illetve ahhoz kapcsolódó tevékenységek során azonban természetesen előállhatnak azon esetestek, amikor mind közbiztonsági terv, mind tanácsadó, vagy ezek közül csak az egyik szükséges, az idézett jogszabályokban foglaltak alkalmazásának függvényében.”
 
Az idézett jogszabályi előírásokból megállapítható, hogy a biztonsági tanácsadó alkalmazása és a közbiztonsági terv készítése között közvetlen kapcsolat ugyan nincs, azonban a szabályozásukban rögzített kivételek között mindkettőnél megtalálható az ADR 1.1.3.6 bekezdése szerinti mentességgel történő szállítással összefüggő felmentés, közvetett módon kapcsolatot teremtve így a két szabályozás között.

Vissza

Ezt a hírt eddig 4120 látogató olvasta.