Reménykedtünk, hogy a pályázaton való részvétellel támogatást nyerünk, mert a polgári védelem rendészeti igazgatásnak és a honvédelmi igazgatásnak a határterületén mozgó olyan speciális szakértelmet és képzettséget igénylő tevékenység, amely elsősorban nemzeti ügyet hivatott szolgálni, de már jelentkeznek a globális igények, elvárások is. A veszélyhelyzeti felderítés, illetve a veszélyhelyzeti felderítő szervezet a megyei védelmi bizottságok rendelkezésére álló olyan egyetlen szervezeti forma, amelynek közreműködésével – amennyiben azok megfelelő eszközzel és felkészültséggel rendelkeznek – a védelmi szférában területi, illetve települési szinten a döntés-előkészítéshez szükséges mennyiségű és minőségű felderítési adathoz lehet hozzájutni.

A pályázat feltételei közt előírt határidők rendkívül rövidek voltak, így hatalmas lelkesedéssel és intenzív munkával láttunk neki a képzés három napos programjának kidolgozásához.

Ahhoz, hogy a tréning kellőképen hatékony legyen, szükséges volt képzést segítő anyagok, eszközök, berendezések beszerzése. A VFCS-k tevékenységét segítő eszközök napról napra változnak, módosulnak, ezért gyorsan kellett információt gyűjteni a képzéshez a megfelelő segédanyagok beszerzéséhez.

 

 

 

A lehetőségeink függvényében a kimutatáshoz az AUER akciós készletekbe kimutató csöveket vásároltunk, amelyeket az állománynak kiosztva valóságos felderítési feltételeket teremtettünk.

 

A továbbiakban beszereztünk „C” típusú Tyvek classic márkájú kapucnis védőoverallt a hozzá tartozó cipővédővel és védőkesztyűvel. Ezen eszközöket szintén átadtuk a gyakorlaton résztvevő állománynak, akik így képessé váltak mind a nehéz gázvédő ruháikat, mind a könnyű gázvédő ruháikat, - amelyek gépjárműveikben málházásra kerültek - kiváltani, illetve kímélni.

 

A gyakorlat lebonyolításához ismereteim szerint jelenleg hazánkban a legoptimálisabb helyszín a Hajdú-Bihar megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Hajdúszoboszlói Kiképző Bázisa. Ezért gyors egyeztetést követően meghatároztunk a 3 napos összevonások időpontjait és lefoglaltunk turnusonként 25 fő részére szálláshelyet. A képzés helyszínének eldöntését követően meg kellett szerveznünk, hogy a gyakorlaton részt vevő csoportok megfelelő mennyiségű és minőségű étkezés ellátásban részesüljenek. Ehhez segítségül kaptuk a megyei igazgatóság munkatársaitól a bázison rendszeresen étkezési ellátást biztosító vállalkozót, aki a korábbi 2002 évi - szintén Hajdúszoboszlón lebonyolított - VFCS alaptanfolyamon étkeztette az akkori állományt.

 

A nehéz gázvédőruha viselésével együtt jár a komoly fizikai megterhelés, hiszen légzőkészülékben, hidegben vagy nagy melegben a gázvédő ruha viselésekor a polikarbonát látómezők párásódásával is számolva stressz helyzetet előidézve szükséges, hogy az állomány megfelelő orvosi felügyeletet kapjon. Ehhez segítségül kaptuk – elfoglaltságuk átszervezésével – 2 fő orvos közreműködését, akik a nehéz gázvédő ruha viselését megelőzően, és azt követően is vérnyomás- és pulzusmérést, illetve általános orvosi vizsgálatot végeztek.

Szerencsére az állományból nem volt senki, akinek a terhelésre kiugróan rossz eredménye született volna.

 

A továbbiakban terveztük, számoltunk azzal is, hogy esetlegesen eszközeink sérülnek, meghibásodnak, de szerencsére ez sem következett be az ötször három napos turnus alatt.

 

 

 

-  a VFCS tevékenysége különböző év- és napszakban, időjárási és terepviszonyok között,

-  felderítés figyeléssel,

-  felderítés járőrözéssel, mintavétellel,

-  jármű felkészítése szennyezett terület leküzdésére,

-  váltások tervezése és megszervezése, menet megszervezése és végrehajtása,

-  felderítési- és jelentési vázlat készítése,

-  sérültek, bennrekedtek felkutatása és mentése,

-  személyek, objektumok stb. mentesítése, hatásfokának ellenőrzése,

-  a veszélyes helyek, területek megjelölése, körülzárása, illetéktelenek odajutásának megakadályozása, illetve ennek megszervezése, a szennyezett területek határainak és a szennyezettség mértékének megállapítása,

-  az állomány folyamatos RBV ellenőrzése,

-  csökkent látási körülmények között is (pl. éjszaka) alkalmas legyen szakfeladat ellátására.

 

2009. március     17 -19.

2009. március     30 - április 1.

2009. április        6 - 8.

2009. április        20 - 22.

2009. április        27 - 29.

 

 

Március 17-én 10 órára valóban megérkezett mind a hat VFCS, mindenféle rendkívüli probléma, esemény nélkül. Miután szállásaikat elfoglalták, a tanteremben meghallgattuk a parancsnokok beszámolóját az útközben történt problémákról, eseményekről. Majd ezt követően eligazítást tartottunk a gyakorlat menetéről, a gyakorlat ideje alatt és azon kívüli magatartásbeli elvárásokról, az étkezés rendjéről, pihenőidőkről.

A következő órában megkezdődött a gyakorlat érdemi része, amikor munka-, baleset- és tűzvédelmi oktatásban részesültek, különös tekintettel a romkert területén történő mozgásra (a romkertben lévő imitációs romépületek életveszélyes állapotúak, ezért a romokban nem engedélyeztünk semmiféle mozgást). Kiemelt figyelmet fordítottunk arra, hogy az aggregátorok, áramfejlesztők üzemeltetésekor tartsák be az áramütés elleni védekezéssel kapcsolatos leírásokat, valamint a légzőkészülékben, nehéz gázvédőruhában való mozgás nehézségeire hívtuk fel a figyelmet.

 

A védőruhák vonatkozásában az általános megállapítás az, hogy a védőruhák nagyon régiek, jellemző módon 10 évnél idősebbek, korszerűtlenek, elavultak, pl. az egyik megyének olyan „A” szintű védőruhája van, aminek a sisak részén az ablak mindösszesen 30 cm².

A következő órákban komoly hangsúlyt fektettünk arra, hogy a légzőkészülékek védelmi helyzetbe vételét gyakoroltassuk az állománnyal. A hordkeret, az álarc test, a palack összeszerelését módszeresen gyakoroltuk, folyamatosan felhívva a figyelmet a biztonsági rendszabályok betartására, az álarctest meghibásodási lehetőségeire, a légzőkészülék nyomáscsökkentő szerepének lefagyásakor jelentkező, problémák elhárításának módszereire. Mértük az összeszerelés, a felvétel idejét, az első illetve többszöri gyakorlás után az utolsó feladat-végrehajtási mozzanatkor, amelynek eredményeképpen egyértelműen kiderült, hogy a VFCS-be beosztott munkatársak néhány gyakorlás után képesek percekkel rövidebb idő alatt végrehajtani a légzőkészülék összeszerelését és felvételét. Ezt követően az állomány a gépjárművekből behozott gázvédőruhák felvételét végezte el. A levételt követően ruháikat raktárba helyeztük és kiosztottuk a pályázati pénzből beszerzett Trellchem „A” és „B” típusú gyakorló nehéz gázvédő ruhákat. Minden VFCS parancsnok és technikus részére „A”, a gépkocsivezető részére pedig „B” típusú ruhát adtunk át.

 

A gyakorlat során az első és az utolsó napon minden gyakorlaton résztvevő személy rövidített orvosi vizsgálaton esett át, amely általános elmondás alapján, illetve vérnyomás, pulzusmérés alapján történt.

 

A gyakorló öltözetek felépítését, használatának szabályait, karbantartásuk előírásait röviden ismertettük, majd visszamálháztattunk a gépjárművekbe. Miután a készenléti helyzetet visszaállították, a karbantartásokat elvégezték már 17 óra felé járt az idő, és szünetet rendeltünk el, amelynek a végén megkapták a vacsorájukat.

 

Még az első nap programjához tartozott az éjszakai gyakorlat végrehajtása, amely alapvetően a VFCS szaktevékenységének nehezített látási körülmények közötti gyakoroltatását célozta. A szakfeladat megkezdésekor még világos időjárási körülmények között figyelőt telepíttettek a romkertbe az általunk megadott közlések alapján. Több meteorológiai adat mérését követően szürkület, illetve a besötétedés is bekövetkezett és így utasítottuk az állományt a figyelők visszatelepítésére, az eredeti állapot visszaállítására, a telephelyre – parkolóba történő visszatérésre.

 

-  Több VFCS nem rendelkezik megfelelő éjszakai kézi világító berendezéssel, mert hiába telepítik az aggregátor segítségével az éjszaki fényvető készülékeket, reflektorokat, ha annak fénysugarából kikerülnek, már nem biztos, hogy rendelkezésükre áll olyan eszköz, ami a terepen való mozgásban segítené őket – nehéz gázvédő ruhában világító felszerelés nélkül balesetveszélyes közlekedni.

-  Több esetben előfordult, hogy azt aggregátor nem volt megfelelően feltankolva, illetve amikor az üzemanyag kifogyott, nem rendelkeztek az üzemanyag tartályba tartalék üzemanyaggal.

-  Érdekes tapasztalat volt, hogy a Gamma Művek által készített TVS-3 meteorológiai felszerelések csatlakozóin nincs megfelelő jelölés és a sötétben nem tudták melyik kábel hová csatlakoztatható, Ezzel kapcsolatos tapasztalat az, hogy több VFCS saját maga jelölte össze az aljzatokat és dugaszokat, akár színnel, akár felírással, amelyek a karbantartások során leesnek azokról és a továbbiakban ismételten nem azonosíthatók.  

-  Az állományból többen jelezték, hogy ők még éjszaka nehezített látási viszonyok között feladatot még nem hajtottak végre, így egyértelműen saját bőrükön tapasztalhatták meg, hogy micsoda jelentősége van a gyakorlatnak, gyakorlásoknak.

 

A telephelyre történő visszatérést követően a meteorológiai mérések adatait mindenki átadta a saját foglalkozási hely vezetője részére, illetve a kiürült sűrített levegős palackok töltésének megszervezésére is intézkedés történt. Ezzel a gyakorlat első napja véget ért. Az állományból többen megjegyezték, hogy ilyen megterhelő napjuk már rég volt, hiszen hajnal 2 – 3 - 4 órakor már elindultak távoli telephelyeikről és este 9 óra után fejeződött be a foglalkozás, és mégis örömmel tapasztalták, hogy milyen hasznos volt ez a nap.

 

Második nap tevékenysége három féle típusú szakmai feladat gyakorlása körül zajlott. A kora reggeli kezdést követően az állomány 2 útvonal felderítést, 2 körletfelderítést végzett, valamint 2 kárhely felderítést hajtott végre. A körlet felderítési feladat során az állomány kapott egy térképvázlatot, amelyen bejelöltük azt a területet és épületeket, amiknek a befogadóképességét, objektív elhelyezési lehetőségeit, szükségmegoldás és szükségintézkedések segítésével egy esetleges menekült tábor kialakítását, annak feltételeit lehetne megteremteni. A felderítés kiterjedt a megjelölt mérési pontokon sugárszintmérésre, valamint vegyi felderítésre, illetve arra, hogy kb. hány fő befogadására lehetne alkalmassá tenni a jelölt területet. A felderítést az állomány gyalogmenetben hajtotta végre és a felderítés végpontjához közelítve felszíni vízvételi helyet kerestek, amelyből vízmintát vettek. A feladat végrehajtása közben megbeszéltük, hogy milyen fő szempontokat kell figyelembe venni egy ilyen típusú feladatnál, miért kell a légzésvédő felszerelést készenléti helyzetbe tartani, milyen alapvető normaszámok vonatkoznak be fogadandó emberek fektetésére, étkeztetésére, szociális és higiénés ellátására, (fürdetés, toalett), illetve milyen létszámoknál milyen orvosegészségügyi feltételeket kell megteremteni. Megbeszéltük, hogy milye problémák jelentkezhetnek egy ideiglenes befogadó helyen tartósan elhelyezett embercsoportnál, micsoda jelentősége lehet a mentálhigiénés ellátásnak, hogy kell figyelemmel lenni a különböző típusú emberek egymás mellett történő elhelyezésére (kutyás, macskás, hívő, ateista, egymástól eltérő nemzetiségű és erre érzékenyen reagáló emberek stb.).

Az elhelyezés során még arra is külön ki kell térjen a befogadók figyelme, hogy pl. a közétkeztetésben részesített emberek ételmaradékot hagynak, és az azok által hátrahagyott moslék időben történő elszállításáról is milyen fontos gondoskodni.

A következő mozzanat az útvonal felderítés, amelyre az állomány szintén térképvázlaton kapja meg az idevonatkozó felderítési feladatot.

 

A feladat végrehajtása során az állomány gépjárművel végzett felderítést, ahol meghatározott 10 km/h-s menetsebességgel járta végig az útvonalat, úgy, hogy a sugárszint-mérésének eredményeképpen gyanús pontokon kiszálltak a gépjárműből és pontosan meghatározták a „forró pontokat”. Az állomány a felderítés kezdőpontján „C” típusú egyéni védőfelszereléseit védelmi helyzetbe kellett vennie. A VFCS parancsnok ugyanitt kiosztotta az egyéni sugáradagmérőket. A felderítés végpontján ellenőrizték a jármű és a személyi állomány sugárszennyezettségét, ha szükséges volt a részleges sugármentesítő helyet telepítettek és végrehajtották a sugármentesítést. A feladat végrehajtásáról szintén felderítési vázlatot készítettek és ennek alapján tudták az általuk elvégzett tevékenységet jelenteni.

 

-  Alig volt olyan VFCS, akik rendelkeztek egyéni sugáradagmérővel és még azt is úgy kellett nekik megmagyarázni, hogy tegyenek kísérletet ennek imitálására, akár egy-egy golyóstoll kiosztásával.

-  A „C” típusú védőfelszerelések nem minden VFCS-ben találhatók meg. A hiányosság pótlására kísérletet tettünk az által, hogy minden a gyakorlaton résztvevő VFCS-s személy részére átadtunk egy készlet Tyvek classic kapucnis védőoverallt, cipővédőt, valamint gumikesztyűt, így már képessé váltak a kiszóródás elleni védelmet saját maguk részére biztosítani.

-  Tanulság volt, hogy sokan megdöbbenéssel mérték a kálisó-tartalmú műtrágya radioaktivitását mérőműszerűk segítségével.

-  Az öt turnus során 30 csoport VFCS vett részt a gyakorlaton – ebből volt olyan megye, aki kétszer jöttek el más állománnyal – és a műszerek részére táplálást szolgáló akkumulátorokkal, elemekkel igen sok probléma volt. Az akkumulátorok régiek, elöregedettek, az elemek lemerültek, tartalék nincs képezve a lemerültek helyett.

-  A BNS műszer gépjárművön való külső elhelyezésére a fővárosi, valamint a Baranya Megyei VFCS praktikus technikai megoldásokat dolgozott ki, melyek átvehetők mindenki számára.

 

A következő mozzanat a kárhelyfelderítés volt, amely talán a legösszetettebb tevékenységi sor, illetve ennek a feladatnak a végrehajtása a legnehezebb. Az állomány számára átadott térképvázlaton feladatul kapja a kárterületen ismeretlen mérgező anyag felderítését. A VFCS parancsnoka határozza meg, hogy milyen feladatot, milyen egyéni védelmi szint használatával kell végezni. Ő határozza meg a felderítés kezdőpontját és végpontját, ő intézkedik mentesítő hely telepítésére, helyének meghatározására. Mivel ismeretlen mérgező anyag felderítését végezték, ezért természetesen „A” vagy „B” típusú nehéz gázvédő ruhában kellett a kárterületre behatolniuk és ott a füsttel imitált helyszíneken különböző anyagokat kimutatniuk. Alapvetően a gyakorlások során benzint, gázolajat, sósavat, sósborszeszt, petróleumot, szalmiákszeszt, hypót, illetve kálisó műtrágyát használtunk fel imitációs anyagként.

Ezen feladat során a felderítést végrehajtó állománynak az „A” típusú védőruha viselését, az gépkocsivezetőnek pedig a „B” típusú védőeszköz felvételét rendeltük el.

 

A felderítést követően mentesítést kellett végrehajtaniuk, ahol szabályosan telepítettük a személyi mentesítőhelyeket, illetve a mentesítés végrehajtása után az egyéni védőeszközöket le kellett vegyék.

Ezen mozzanatokat követően javaslatot tett a parancsnok a lakosságvédelmi intézkedések kiadására a kárhely mentesítésére az elöljáró felé, amelyet természetesen a hírforgalmi szabályoknak megfelelően kellett megtenni rádión keresztül. A felderítési feladatot, mint az előző kettő feladatnál is, vázlaton kellett jelenteni a foglalkozási hely-vezető – segítő számára.

 

Ezen a foglalkozási helyen is vízminta-vételt gyakorolt a kezelő állomány, a kárterület távolabbi sarkán lévő patakból, ahol ismételten elvártuk a feladat szabályos végrehajtását. Mindezen idő alatt a gépjárműnél maradt gépjárművezető folyamatosan felderítést, illetve figyelést végzett a figyelési szektorában tapasztalt eseményekről jelentett a felderítést végző VFCS parancsnoknak és technikusnak, illetve a VFCS parancsnok felderítés közben rádión leadott információit továbbította az elöljáró felé, amennyiben azt a parancsnok meghatározta, valamint mindezeken felül még 10 percenként a meteorológiai adatokat is feljegyezte, nyomon követte, ha abban nagymértékű változás állt be, jelentette.

 

Tanulságok:

-  Az állomány egyöntetűen dicsérte az újonnan beszerzett gyakorló védőfelszereléseket, mert azokon a hatalmas panoráma ablak kiváló kitekintést biztosított a kárterületre, így nem kellett megküzdeniük azokkal a látási nehezítésekkel, - ami a gázálarc viselése miatt amúgy is már nehezített - amelyek az élés védőeszközöknél jelentkeznek. Kényelmes volt a gyakorló védőruhák viselete, hiszen könnyűek, illetve jól látható a levegőpalackban lévő nyomás mérésére szolgáló műszer is.

-  Az AUER akciós készletekben elhelyezett kimutató csövek több VFCS-nél nem rendelkeznek szavatossági idővel, azok lejártak. Több esetben tapasztaltuk, hogy hiányos a készlet, amelynek pótlására ezen akciós készlethez tartozó kimutatócsövet szereztünk be és osztottunk szét az állomány részére.

-  A hírforgalmazással kapcsolatban volt tapasztalható, hogy többen nincsenek tisztában a hírforgalmazás szabályaival, többen nem ismerik az EDR rendszer üzemeltetését, több gépjárműben nem voltak megfelelően hangolva a berendezések, illetve hogy az EDR rendszer nem képes kis távolságon több frekvencián az egymás közötti forgalmazásra, ezzel egyidejűleg az elöljárónak történő jelentésre.

-  A víz és talajminta vételezéssel összefüggésben a VFCS-k nem rendelkeznek egységes mintavevő készlettel, többeknek a régi BIME, többek a honvédségnél rendszeresített mintavevő felszerelés és egyeseknek egyik sem áll rendelkezésükre. A gépkocsi vezetők, akik a felderítés során a gépjárműveknél maradnak, rendkívül sok feladatot kapnak, amelyet esetenként nem képesek elvégezni, esetenként pedig nincsenek megfelelően felkészítve a feladat végrehajtására.

 

Minden egyes mozzanat között a VFCS-knek el kellett hagyni telepítési helyeiket, új telepítési helyen kellett ismételten a meteorológiai állomásokat telepíteni, ott méréseket végezni. A meteorológiai állomásokkal összefüggésben a tanulságok:

-  A Gamma Művek által készített állomás bonyolult, nehezen kezelhető.

-  A szoftveres rész több esetben nagyon lassan áll fel, rendkívül érzékeny a külső időjárási viszonyokra, a tápfeszültségre. Nagyon sok esetben kell a számítógépet újra indítani, hogy a szoftver üzemeljen.

-  A rádió távadó akkumulátorai kis teljesítményűek, rosszak, javítás után egy hónappal nem veszik fel a töltést, tehát csak vezetéken oldható meg az állomás és a számítógép közötti kapcsolat létesítése.

-  Abban az esetben, amikor a számítógép, illetve a mérő műszerek között vezetékes kapcsolatot létesítünk, többször jelentkezik a már korábban említett kábeles csatlakoztatás bizonytalansága, mert a dugaszoló aljzatok és dugaszok sérülékenyek, a vezetékek többször kibújnak, kitörnek a dugaszból, igen gyakori a kábelszakadás. Nem volt olyan turnus, amikor legalább egy ilyen eset elő ne fordult volna.

 

A második nap intenzív tevékenysége a karbantartást és málházást követően ezzel be is fejeződött, így lehetősége nyílt az állománynak, hogy az első nap megfeszített hosszú munkavégzése után a második nap 16 órát követően már pihenéssel tölthesse idejét.

 

A harmadik nap gyakorlati feladatait úgy terveztük, hogy az állomány időben végezhessen és ezért a gyakorlat befejezését követően idejében indulhasson vissza állomáshelyére. Korán, 7 órakor kezdtük a napot, amikor karbantartás, gépjárművek felszereléseinek teljessége ellenőrzése után reggelivel, majd orvosi vizsgálattal folytatódott a tevékenység. Ezt követően módszeres kárhelyfelderítési feladatot hajtattunk végre egy kijelölt VFCS-vel. A módszertani bemutatót követően értékeltük azt, az esetlegesen előforduló hibákat közösen beszéltük át, javítottuk ki, majd minden VFCS-vel végrehajtattuk a kárhelyfelderítési feladatot úgy, hogy először meteorológiai állomást telepít, mérési adatokat szolgáltat, és egy előre meghatározott imitáció jelére minden csoport végrehajtja a kárterületen történő felderítést nehéz gázvédő ruhában. Hasonlóan az előző napon gyakorolt, illetve a módszertani bemutatón végzett tevékenységhez. Ezt követően ismételt orvosi vizsgálat következett, ahol a résztvevők nehéz gázvédő ruhában vonultak a tanterembe, ahol az orvos a ruha viseléséből fakadó terhelés után azonnal végzett vérnyomás, illetve pulzusmérést.

 

-  bár mindenki rendelkezett orvosi igazolással, az állomány részére nem egységes orvosi vizsgálatot végeznek attól függően, hogy melyik megyéből érkeznek, az elmondások alapján,

-  a mérések során több esetben jelentkezett az ügynevezett „fehérköpenyes” szindróma,

-  a mérések alapján az állományból nem volt egy személy sem, akinek kiugróan magas vagy alacsony lett volna a vérnyomása, pulzusa, illetve a nehéz gázvédő ruha viselésével együtt járó terhelést követő mérése alkalmával sem voltak rossz eredmények,

 

Mindösszességében megállapítható, hogy az állomány egészségi állapota megfelelő volt a gyakorlat végrehajtásához.

 

A vizsgálat befejezését követően a VFCS gépjárművekbe visszamálháztattuk a műszereket, felszereléseket, illetve visszacseréltük az „éles és gyakorló” nehéz gázvédőruhákat. A gépjárművek felkészültek a hazafelé tartó menet végrehajtására.

 Ezt követően az állomány visszatért a tanterembe, ahol a gyakorlatot értékeltük. Az állomány számára kiosztottuk a gyakorlati tréningről szóló tanúsítványokat, - amelyek egyébként 10 kreditpont megszerzését igazolják.

Az állománytól kértük, hogy a hazaút során is legalább olyan fegyelmezettséggel viselkedjenek, mint az ide úton, illetve a gyakorlat folyamán. Meghatároztuk, hogy a hazaérkezést követően a telephelyen való leállás után a gyakorlatvezetőnek tegyenek telefonon jelentést a hazaérkezésről. Szerencsére ez minden alkalommal megtörtént, baleset, rendkívüli esemény nem volt.

 

Az 5 gyakorlati turnus befejezését követően összesített értékelésünk, tapasztalataink:
 

-  Az állomány igen hasznosnak ítélte a gyakorlat három napját, azon vágyukat fejezték ki, hogy bár minden évben meg lehetne ismételni azt hasonlóan optimális feltételek között.

-  A gyakorlat végrehajtásához szükséges mind a képző állomány, mind az elöljáró szerv támogató hozzáállása.

-  A vfcs gépjárművek műszaki színvonala – elsősorban a Ford Transitok -, illetve a gépjárművekben málházott műszerek, felszerelések, eszközök állapota kívánni valót hagy maga után.

-  Mivel a fővárost kivéve a VFCS-k személyzete más főállású munkakör betöltése mellett látja el készenléti szolgálatát, ez számukra plusz teher, illetve emiatt sokszor fordul elő, hogy nincs elegendő idejük és lehetőségük a havi gyakorló napokon való részvételre vagy egyáltalán a gyakorló napok végrehajtására.

-  Szinte kivétel nélkül minden turnusban minden VFCS részéről jelentkezett az egységes VFCS „törzsszolgálati utasítás – működési rend” elkészítése és kiadása, mert a különböző tevékenységi formák nem szabályozottak, nem egységesek.

-  A VFCS-k híradása eszközökkel való ellátottsága, felkészültsége híradás vonatkozásában nem kielégítő.

-  A gépjárművekben málházott műszerek, felszerelések sok esetben korszerűtlenek, elavultak, igénybevételre korlátozottan vagy egyáltalán nem alkalmasak, a működésüket kiszolgáló elektromos telepek, akkumulátorok nem megfelelő állapotúak.

-  A légzésvédő készülékek nem egységesek – volt olyan VFCS, ahol egyáltalán nem volt a gépjárműben gázálarc.

-  A bőrvédő eszközök állapota régi, korszerűtlen, nem hitelesített, elhanyagolt, töredezett, rossz, szinte kivétel nélkül cserére szorulnának.

-  Rendkívül rossz fényt vetett a képzésre a húsvét után harmadik turnus alatt bejelentett kényszertakarékossági intézkedések során az, hogy a VFCS-k működését régiósítják, ennek ellenére az állomány rosszabb hangulatban ugyan, de a 3. napot is megfelelő fegyelmezett és aktív hozzáállással hajtotta végre.

-  A bejelentett takarékossági intézkedéseket követően már 4. és 5. turnusban már – ellentétben az első hárommal – nem jelentek meg a VFCS-k teljes létszámmal, többféle gátló körülményre hivatkozva.

-  A gyakorlat végrehajtásához terveink szerint 7 fő hivatásos állományú gyakorlatot segítő foglalkozási helyvezető, illetve gyakorlatvezető kellett volna, ám erre sem saját tanári állományunk, sem a megyei igazgatóságok bevonása után sem volt lehetőség, ezért mindösszesen gyakorlatvezetővel együtt 6 fő végezte a gyakorlatot. Ez komoly terhelést jelentett. az adminisztráció, a gyakorlat szervezése és annak zökkenőmentes lebonyolítása, az imitáció kezelése, a palacktöltés vonatkozásában. A harmadik turnus befejezése után egyik munkatársunk betegállományba került, de még így is eljött az utolsó két gyakorlatra.

 

Külön megköszönjük a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi igazgató, valamint munkatársai segítő hozzáállását. Köszönjük a Hajdúszoboszlói Polgári Védelmi Kiképző- és Raktárbázis minden munkatársának támogatását, rugalmas és készséges hozzáállását a soron kívül jelentkező problémák azonnali megoldásában. Köszönöm a foglalkozásvezetők Novák László pv. alezredes úr, a Borsod Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság, valamint Pál Attila pv. alezredes úr, a Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság munkatársainak részvételét, valamint elöljáróiknak, hogy lehetővé tették részvételüket. Köszönöm Vihari Károly ny. pv. alezredes, és Pataki Sándor ny. pv. őrnagy uraknak, akik jelenlétükkel is hozzásegítették, hogy a gyakorlat megfelelő szakmai színvonalon kerüljön levezetésre.

Köszönöm Pécelen maradt munkatársaimnak, hogy megbízható, stabil hátteret nyújtva végezhettük Hajdúszoboszlón munkánkat hiszen tudtuk, hogy mind Pécelen a Katasztrófa- és polgári védelmi szervező felsőfokú képzésben, mind a Laktanya utcában a Katasztrófa- és tűzvédelmi szervező, valamint a Tűzvédelmi technikus szakaszoknál helytállnak távollétünk ideje alatt.

 

Puzder Attila pv. alez.

Katasztrófavédelmi Oktatási Központ

Katasztrófa- és polgári védelmi szakcsoportvezető