2009. április 30.
Az emberi élet feltétele, hogy mindig belégzésre alkalmas, megfelelő tisztaságú és oxigéntartalmú levegő álljon rendelkezésre, ezt az oxigént normális légzéskörülmények között a szervezet a környező levegőből nyeri. A levegő-összetétele: 78,08 % nitrogén, 20,95 % oxigén, kb. 1 % egyéb gázok. A kilélegzett levegő kb. 17 % oxigént és 4 % széndioxidot tartalmaz (amely levegő összetétel még újraélesztés esetén az életfontosságú alapvető funkciók fenntartására alkalmas. Az anatómiai ismereteinkből tudjuk, hogy a légzés életfontosságú funkció, szervei a légzőszervek (felső légutak, légcső, a tüdőlebenyek, és a bennük található léghólyagok), a légzés központi szerve a kisagyban található.
Normál körülmények között az ember percenként kb. 16-szor vesz levegőt. A felnőtt ember levegő felhasználását befolyásolja, hogy milyen tevékenységet végez.
Tevékenység | Levegő fogyasztás |
Pihenés, fekvés esetén | 5-8 liter/perc |
Ülőhelyzetben | 8-10 liter/perc |
Könnyű mozgás, sétálás esetén | 10-25 liter/perc |
Közepes munkavégzésnél | 30-50 liter/perc |
Nehéz munkavégzéskor | 70-100 liter/perc |
Nagyon nehéz munkavégzéskor | 150-200 liter/perc |
Forrás: Prof. Frenkl Róbert, Sportélettan, 1983, ISBN:963-253-029-2
A légzőkészülék felhasználhatóságának időtartamát védelmi időnek nevezzük, amely a készülékből az első levegővételtől számítva a légzőkészülék palack teljes kiürítéséig terjedő időt jelenti. Ez az időtartam egy 6 literes 300 bar nyomású légző-palack esetén közepes munkavégzéskor kb. 40 percet jelent.
Mivel a beavatkozások alkalmával igen eltérően változhat a légzőkészülék tényleges használhatósági ideje, ezért a lehetőségekhez képest a használati időt minél jobban ki kell tolni időben. A védelmi időt befolyásolhatják a stressz, a veszélyhelyzet tudata, a pánik, az izgalom, a túlsúly, a légzőkészülék és egyéb felszerelések, személyek mozgatásából adódó többlet-terhelések, hővédő-gázvédő ruha alkalmazása, a külső hő terhelés, gyakorlatlanság.
Élettanilag bizonyított és tapasztalható, hogy a légzőkészülékben történő bevetések, gyakorlatok alkalmával megnövekszik a légzésszám, a vérnyomás, és a szívverés. Ezen belső terheléseknek a megfelelő fizikumú, edzettségű ember jobban és hosszabb ideig ellenáll. Tehát a védelmi ideje a légzőkészülékének megnövekszik.
Mi csökkenti a bevetési időt?
A légzőkészülék használatához szükséges kiképzésnél gyakorlással el kell sajátítatni a helyes levegővétel technikáját. A helytelen (szapora) levegővételkor a tüdőben található légcserét biztosító alveolusokban nem jön létre megfelelő gázcsere. Ennek következtében – a helytelen légzésvétel (hyperventillatio) miatt – a szervrendszerek nem kapnak elegendő oxigént és anaerob (oxigénhiányos) környezetben történik a munkavégzés. Így a légzőkészülék által biztosított védelmi idő fele, harmada áll rendelkezésére (a 40 perc védelmi időt közepes munkavégzés esetén 15-20 perc alatt elhasználja).
A tűzoltókon és kezdő búvárokon végzett vizsgálataim során, azt tapasztaltam, hogy légzőkészülék használatakor takarékoskodnak a rendelkezésükre álló levegő mennyiségével, feltételezvén a hosszabb idejű munkavégzést. Ez a gondolatmenet alapvetően hibás, mert a levegővel való takarékoskodás oxigénhiányt okoz a szervrendszerekben (légző, mozgató stb.) és az izmok (így a légző-mozgást segítő izmok is) anaerob körülmények között végeznek munkát fokozva az elfáradás gyorsaságát.
Csökkenti a védelmi időt a jelentős testsúly többlet, illetve a gyakorlatlanság, amely a védelmi idő 20-50%-a is lehet! Az a tény, hogy általában a légzőkészülék súlya megközelíti a 20 kg-ot, + az egyéni védőeszközök súlya, + a stressz, + szokatlan testhelyzetekben végzett mozgás, + felszerelések, személyek mozgatása, szállítása egyénileg különböző mértékben jelentősen megnövelik a felhasznált levegő igényét.
Van még egy olyan tényező, amiről nem sok szó esik, ez pedig a stressz. A stressz génjeinkben kódolt ősrégi program a túléléshez. Stressz-helyzetekben ma is őseinkéhez hasonló a válaszreakció: harc, vagy futás. A stresszt kiváltó ingerek igen változatosak lehetnek. A tűzoltó munka során a szokatlan testhelyzet, kimerítő fizikai munka, magas hőmérséklet, veszélyérzet, stb. lehetséges. Bármi is az ok, a reakció ugyanaz: stressz-hormonok kibocsátása nyomán az agyban és az izomzatban energia szabadul fel, és mobilizálódnak testünk tartalékai. Nő a vérnyomás és a légzésszám, az emésztési- és nemi funkciók „szünet” üzemmódra kapcsolnak. Ezeknek a reakcióknak a következménye a meg növekedett levegőfogyasztás, ez által nagyfokú védelmi idő csökkenés lép fel.
A stressz elmúltával regenerálódik a szervezet, adaptálódik. Ezeknek az ingereknek a feldolgozásában szintén segít a szokatlan testhelyzetben végrehajtott feladatok végzése, szituációs gyakorlatok.
A védelmi idő megnöveléséhez a tűzoltók optimális testsúlyának kialakítása, valamint megfelelő kiképzési gyakorlatokon légzőkészülékben, különleges és szokatlan testhelyzetekben való munkavégzés, szituációs feladatok végrehajtása elengedhetetlenül szükséges. Az optimális testsúly eléréséhez, elengedhetetlen az antropometriai vizsgálatok, amelyek eredményei alapján, tájékoztatókkal és életmód tanácsadásokkal lehet segíteni a tűzoltókat.
Véleményem szerint a leghatékonyabban a speciális, légzőkészülékben, szokatlan testhelyzetben történő kiképzési gyakorlatokon lehet a tűzoltók szervezetet megtanítani a leggazdaságosabb levegő felhasználásra. Az optimális testtömeg és testalkat megszerzésének a legkönnyebb és leggazdaságosabb módja a rendszeres testmozgás. A testgyakorlatoknak minimum heti három alkalommal, közepes intenzitású, ciklikus sportmozgásból (séta, kocogás, futás, kerékpározás, úszás, sízés, szobakerékpározás, evezés) kell állniuk, alkalmanként 40-50 perc időtartammal.
Bauer Márton tű. fhdgy.
Ezt a hírt eddig 3675 látogató olvasta.