Ket. módosulás - Melyek a fontosabb eljárási változások?2009. október 05.  Az Országgyűlés 2008. december 15-én fogadta el a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény módosításáról szóló 2008. évi CXI. törvényt (Ket.-novella), mely 2009. október 1-én lépett hatályba. Melyek a törvénymódosítással kapcsolatos legfontosabb változások amelyekre az elsőfokú eljárások során fokozott figyelmet kell fordítani?
Határozat, végzés - Az eljárás tartama alatt a hatóság – törvény eltérő rendelkezése hiányában – csak az eljárás lefolytatásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatok megismerésére és kezelésére jogosult. (Ket. 17. § (3))
- Jogszabály szerint a hatóság szervezeti egységére hatáskört nem telepíthető. (Ket. 19. § (1))
A kiadmányozott döntések fejlécén kizárólag a hatóság neve szerepelhet, függetlenül attól, hogy ki a kiadmányozó. - Hatósági ellenőrzés során, amennyiben nem történik jogsértés, nem szükséges jegyzőkönyvet felvenni, elég hivatalos feljegyzést készíteni, melynek formája alakilag egyszerűbb.
(Ket. 92. § (5))
- A Ket-novella megszünteti az „udvarias levél” kategóriáját. Ennek megfelelően a hatóság döntése tehát kétféle lehet: az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során felmerült minden más kérdésben pedig végzést bocsát ki. (Ket. 71. § (1)) Ennek megfelelően végzésben történik pl. az ügyintézési határidő meghosszabbítása, ill. a hiánypótlási felhívás is, melyek csak az eljárást lezáró döntés elleni fellebbezésben támadhatók meg. (Ket. 98. § (2))
Az önálló fellebbezéssel megtámadható végzések körét a Ket. 98. (3) bekezdése szabályozza. Udvarias hangnemben írt levélben az ügyfél csak olyan eljárási cselekményekről tájékoztatható, amely nem vált ki joghatást. Határidők, változások - A hivatalból indult eljárásban az ismert ügyfelet az eljárás megindításáról az első eljárási cselekmény elvégzésétől (hatósági ellenőrzés) számított 5 munkanapon belül kell értesíteni. (Ket. 29. § (3) a))
Az eljárás megindításáról szóló értesítés: - ki kell egészíteni az ügyintézési határidőbe nem számító időtartamokkal (Ket. 29. § (5) a)),
- nem kell beleírni az elektronikus ügyintézésre vonatkozó tájékoztatást,
- már tartalmazhatja a hiánypótlási felhívást is. (Ket. 73. § (3))
- A Ket-novella áttér a határidők munkanapokban történő számítására:az egyes határidők harminc napról huszonkét munkanapra, tizenöt napról tíz munkanapra, nyolc napról öt munkanapra módosulnak, és három munkanapos határidő is lehetséges. Nem tartozik e körbe a közigazgatási döntés bírósági felülvizsgálatára vonatkozó kereseti kérelem előterjesztésére vonatkozó határidő. (Ket. 109. § (1))
- Ügyintézési határidő – mely 22 munkanap – az eljárás megindításának napján kezdődik, meghosszabbítani 1 alkalommal 22 munkanappal lehet. Az ügyintézési határidőn belül a hatóságnak a huszonkét munkanapon belül nem csupán a döntést kell meghoznia, hanem intézkednie is kell a döntés közlése iránt. (Elegendő a postára adás!) (Ket. 33. § (1))
Az ügyintézési határidő túllépése esetén az eljárás lefolytatásáért fizetett illetéket a hatóság megfizeti az ügyfélnek – ha illetékmentességben részesült az ügyfél, a hatóság a meg nem fizetett illetéket a központi költségvetésnek fizeti meg – saját költségvetése terhére. (mulasztási bírság intézménye) (Ket. 33/A. §) - Már nincs mérlegelési lehetősége a hatóságnak: az eljárást köteles megszüntetni, ha az ügyfél nem fizeti be az eljárási illetéket a felhívás ellenére sem. (Ket. 30. § h))
- Elrendelhető a folyamatban lévő eljárások egyesítése és a döntések egybefoglalása.
(Ket. 33/B. §) - Fellebbezés benyújtásának határideje 10 munkanap. (Ket. 99. § (1))
- Az elsőfokú hatóság dönt a fellebbezéssel együtt benyújtott, a fellebbezési eljárásban való költségmentességre irányuló kérelemről (Ket. 102. § (3)), mellyel összefüggésben az elsőfokú hatóság vizsgálja a fellebbezési eljárási illeték meglétét is.
- Az elkésett fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül végzéssel az elsőfokú hatóság utasítja el. (Ket. 102. § (3))
- Az elkésett fellebbezés miatt előterjesztett igazolási kérelem elbírálása az elsőfokú hatóság feladata. (Ket. 66. § (2))
Vissza
Ezt a hírt eddig 6562 látogató olvasta.
Kapcsolódó információk:
|
