Híreink

Szignalizáció - levélben vagy végzésben történjen?

2009. november 11.

A Ket. törvény alkalmazása egy tanulási folyamat, különösen az eddigi iratfajták alkalmazása vet fel kérdéseket. Ilyen a 94. § (1) bekezdése alapján történő szignalizációval kapcsolatban felmerülő kérdés, hogy a felhívás milyen formában történjen meg. Végzésben vagy hivatalos levélben? Erre vonatkozó szakmai véleményt adunk közre.


Született olyan iratminta, amely a szignalizációval kapcsolatban végzést javasol alkalmazni, de ez az ADR eljárásokkal kapcsolatban készült, amely több lényeges elemében különbözik a megelőzési hatósági eljárásban tartott hatósági ellenőrzéstől.
 
A megelőzési hatósági eljárásban megoldást jelenthet, ha
  • a felhívás jegyzőkönyvbe van foglalva, vagy
  • ha a felhívás jegyzőkönyvön kívül történik meg, úgy azt hivatalos levél formájában hozzuk az ügyfél tudomására.
Erről külön végzést, vagy határozatot nem kell kibocsátani.
 
A Ket. 71. § (1) bekezdése szerint a hatóság az ügy érdemében határozatot hoz, az eljárás során felmerült minden más kérdésben végzést bocsát ki. Így látszólag határozatot (vagy végzést) kellene hozni, azonban abban az esetben, ha a hatósági ellenőrzés, mint eljárás a jegyzőkönyv felvételével lezárul, úgy azt követően kiadott felhívás hivatalos levél kiadása a megfelelő.
 
A Ket. 94. § hivatalos indoklása alapján,
 
„Ha az ellenőrzés során feltárt jogsértés súlyossága, illetőleg más körülmények nem teszik lehetővé (célszerűvé) az ügyfél-figyelmeztetés alkalmazását, továbbá akkor is, ha az ügyfél-figyelmeztetést már alkalmazták, de az nem járt az elvárt eredménnyel (azaz az ügyfél nem szüntette meg kitűzött határidő alatt a jogsértő helyzetet), a közigazgatási hatóság hivatalból megindítja a hatáskörébe tartozó első fokú eljárást.”
 
Tehát a hatósági ellenőrzés után elegendő vagy
  • a hiányosságokat részletező jegyzőkönyv egy példányának megküldésével, vagy
  • azok összefoglalásáról egy hivatalos levélben tájékoztatni az ügyfelet és
  • amennyiben ez nem járna eredménnyel és a hiányosságok továbbra is fennállnának, akkor kell az első fokú hatósági eljárást ténylegesen megindítani, amelynek lezárásakor a szankciókat (bírságot) határozati formában lehet kiszabni.

Vissza

Ezt a hírt eddig 1943 látogató olvasta.