Híreink

Hol épültek tűzoltó laktanyák?

2009. november 23.

A megjelent pályázati felhívás a hivatásos önkormányzati és az önkéntes tűzoltóságok közül az új tűzoltólaktanya építésére pályázók részére biztosít lehetőséget. Ez a pályázat lassan befejező szakaszához közeledik. A pályázóknak ma már a konkrét tervek és a pályázati anyag kidolgozására kell koncentrálniuk. Hol és milyen formában épültek eddig tűzoltólaktanyák?


A tűzoltóságok hatékony működésének alapvető feltételei közül kiemelhető, a jól képzett állomány, a korszerű technika, de ezek mellett rendkívül fontos, hogy a felkészülés, a pihenés és a vonulás feltételeit biztosító tűzoltólaktanya épülete rendelkezésre álljanak.
 
A Tűzvédelmi Törvény egyértelműen fogalmaz, hogy ez a feltétel – azaz a laktanyaépítés – megvalósulhasson, a létesítés, a fejlesztés, költségeit, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által vezetett minisztérium útján biztosítja.
 
A tűzoltólaktanya építések vonatkozásában a hivatásos önkormányzati tűzoltóságok megalakulását követően, létrejött egy olyan kényszerhelyzet, ami azt jelentette, hogy egyes tűzoltóságok csak abban az esetben tudták a rájuk ruházott feladatot ellátni, ha részükre az elhelyezési feltételeket biztosították.
 
Egy 1997-es felmérés szerint 17-19 esetben volt indokolható új laktanyaépítése. A fontossági rangsor összeállítását követően napjainkig központi beruházással 11 új tűzoltólaktanya épült.
  • Nagyatád,
  • Makó,
  • Kunszentmárton,
  • Sárbogárd
  • Szigetszentmiklós,
  • Érd,
  • Kisvárda,
  • Nagykáta,
  • Nyírbátor,
  • Encs,
  • Berettyóújfalu.
 
A felsorolt és mintegy 3,8 milliárd forint költségvetési forrásból finanszírozott laktanya beruházások nem pályázati rendszerben történtek.
Sajnos megvalósításuk a tűzoltóság működésének érdekében elkerülhetetlen volt.
A hivatásos önkormányzati tűzoltóságok létrejöttét követően az állami tulajdonban lévő tűzoltólaktanyák, a tűzoltóságot fenntartó önkormányzatok tulajdonába kerültek átadásra.
A helyzetet, már ekkor bonyolította az a tény, hogy a nem állami tulajdonú laktanyaépületek – pl. a megyei önkormányzatok tulajdonában lévő laktanyák - esetében ez a vagyonátadás nem következett be. A tulajdonosi és tényleges használói érdekkülönbségek sok esetben azt eredményezték, hogy a ráfordítások hiányában a laktanyák állagromlása felgyorsult.
 
Talán mintegy erre reagálva született döntés a pályázati formában történő laktanyafejlesztésre. Mindazok, akik erre pályázni kívánnak, a testületi előterjesztésekkel már a finisben kell lenniük.

Térkép nagyobb méretben.

Vissza

Ezt a hírt eddig 1997 látogató olvasta.