Híreink

Az energiahatékonyság tűzvédelmi kérdései a miskolci paneltűz tanulságai alapján

2009. december 21.

A klímaváltozás, a növekvő energia árak és az üvegházhatású gázok csökkentése egyre nagyobb elvárásokat támasztanak épületeink energia-hatékony felújításában. Mennyiben befolyásolja mindez a tűzvédelmet?


Komplex tűzvédelmi szemlélet – hiánycikk
 
Épületállományunk nem csak hőtechnikailag, hanem gépészetileg és tűzvédelmileg is elavultnak tekinthető. A felújítások tervezésénél többnyire az épület meglévő tűzvédelmi hiányosságait sem veszik figyelembe, de azt sem mérlegelik, hogy egy-egy felújítási munka, milyen hatással lehet az estek többségében tűzvédelmi hiányosságokkal bővelkedő épületre.
Közben a növekvő energiahatékonysági igények egyre több éghető anyag alkalmazását vonják maguk után. Az utólagos homlokzati hőszigetelések ma már általában 8-12 cm, de a passzívházaknál 20 cm feletti vastagságúak.
 
Felelősséggel gondolkodva, tervezve, az energiahatékonyság és a tűzvédelem kérdése nem választható szét, mind két paramétert egyszerre kell figyelembe venni, mint azt a tényt is, hogy hiába van az éghető anyagnak minősítése, engedélye, tűzállósági határértéke, attól az még éghető marad, mely magában hordozza az emberi tényezőből – kivitelezési hibákból – fakadó hibalehetőségeket.
 
A Miskolci Tűzoltóság közzé tette a 2009. augusztus 15.-én bekövetkezett, három halálos áldozatott követelő tragikus paneltűz Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem által készített szakértői véleményét.
A szakvélemény megállapításai alapján fontosnak tartjuk, hogy ismételten felhívjuk a figyelmet a nem megfelelően megválasztott és kivitelezett homlokzati hőszigetelések tűzeseti kockázatára, melyek rizikófaktorairól részletesen a Védelem korábbi számaiban vagy honlapunkon – www.rockwool.hu – a sajtó rész alatt olvashatnak.
A személyi felelősség vizsgálata a nyomozó hatóság feladata, de szakmai kötelességünk a levonható tanulságok elemzése, ilyenek a homlokzati hőszigeteléssel kapcsolatosak. A dőlt betűs részek idézetek a szakvéleményből.
 
Kivitelezési szabálytalanságok, hibák
 
  • A vakolat összrétegvastagsága (hálóerősítésű alapvakolat + színvakolat) helyenként 2 mm volt csak, holott a TMI-ben 5 mm került rögzítésre.
  • Az ablakok körüli káva kialakításánál csak egyes helyeken készült üvegszövet erősítés (a homlokzati tűzterjedési határérték-vizsgálat során az üvegszövetet még a hőszigetelés alá is befordítják, így előzve meg, hogy a tűz az ablak fölött a hőszigetelés mögé bejusson). Az ablakkávák pozitív sarkait ún. festő élvédővel látták csak el.
  • A hőszigetelő táblákat nem a TMI-ben rögzített módon ragasztották fel. A táblákat ragasztópogácsákkal rögzítették ahelyett, hogy körbe folytonosan bekenték volna ragasztóval a táblaszéleket, táblánként 3-3 pogácsával kiegészítve.
  • A homlokzati panelek síkfogasságát és egyéb egyenetlenségeit a hőszigetelt táblák alatti ragasztópogácsák vastagságával egyenlítették ki, amelyek helyenként 1-2 cm közötti távolságot, légrést eredményeztek a hőszigetelés és a panelek között.
  • Az általános felületeken az üvegszövet nem mindenütt volt átfedésben.
  • A homlokzaton jól látható, hogy a hőszigetelő anyagot csak ragasztópogácsákkal rögzítették, a hőszigetelő táblák nem voltak a szélükön körbe ragasztva.
  • További hibákra utalnak a homlokzatvakolaton, a nyílászárók sarkaiban megjelenő repedések. Ezeket eredményezheti a nem megfelelő táblakiosztás (akár a vízszintes, akár a függőleges táblatoldás a nyílászáró sarkával esik egy vonalban) vagy az átlós üvegszövet erősítés hiánya. Tekintettel arra, hogy a homlokzati tűzterjedés legkényesebb pontja a hőszigetelő homlokzati bevonatrendszer nyílászárók fölötti kialakítása, ezek a hibák fokozott mértékben hozzájárultak a homlokzati tűzterjedéshez.
  • A rendszer ablakok körüli nem megfelelő lezárása tette lehetővé, hogy a tűz bejusson a panelek és a hőszigetelő táblák közötti légrésbe, ami meggyorsította a polisztirolhab hőszigetelés megolvadását és meggyulladását.
 
Elsőként felmerülő kérdés, hogy ilyen mértékű kivitelezési hibák kizárólag a gondatlan kivitelezésre vezethetők vagy arra, hogy nem rendelkezett a kivitelező megfelelő ismeretekkel a rendszer beépítéséről és a lehetséges kockázatokról? No és a műszaki ellenőr? A közös képviselő? Tudták „mit kell nézniük”? Nem szándékom és feladatom a kivitelező felmentése az elkövetett hibák alól, csak fel szeretném hívni a figyelmet arra, hogy mi tervezők, pályázat kiírok, műszaki ellenőrök sem állíthatjuk, hogy minden szükséges információ birtokában vagyunk! Elérhetők ezek az adatok?
 
Loggia mint veszélyforrás
 
A szakértők egy szimulációs vizsgálatot is végeztek, eszerint loggiák még szigetelés nélküli állapotban is nagy tűzveszélyt jelentenek mivel áramlástechnikai okokból itt jelentős mértékű füst, forró levegő, tűz cirkuláció alakulhat ki. Külön veszélyt jelentenek egy tűz során az itt tárolt éghető anyagok. Tovább segíthetik a tűz terjedését a loggiákon alkalmazott éghető hőszigetelések, és sok helyen az 1,3 m-es tűzvédelmi gát sincs meg.
 
A loggiák mellvédfala és a padlóburkolat között 10 cm hézag van a vízelvezetés biztosítására. A tűz ezen a hézagon is bejutott az egyes loggiákba, ahol a tárolt éghető anyagok megolvadtak és meggyulladtak. A tűzterjedést elősegítette még a loggiák oldalsó burkolata. A szobák közötti teherhordó vasbeton panelekre a loggiák felől favázas faforgácslap burkolatot készítettek, a faváz közötti hőszigeteléssel. Erre a szerkezetre készítették el a hőszigetelő homlokzati bevonatrendszert 2007-ben annak ellenére, hogy annak megfelelőségi igazolása csak „nem éghető”, illetve A1 tűzvédelmi osztályú szerkezetre építve teszi azt alkalmassá.
Mivel az EPS hőszigetelő anyagot éghető, légréses alapra szerelték, így a szigetelőanyag mindkét külső- és belső felületén is égett és jelentősen hozzájárult a felfelé irányuló lángterjedéshez.
 
Műanyag nyílászárók
 
A nyílászárók, redőnytokok, ablakszemöldökök szabálytalan beépítésének kockázatáról már az előző számokban felhívtuk a figyelmet, most a szakértői véleményből egy más megközelítés szerinti veszélyt emelnénk ki.
 
A tűz idején nyitott vagy bukóra állított állapotban voltak, mivel nappal kánikulai meleg volt. A VII. emeleti lakásba így mind az alsó lakás tüze során keletkező, mind a hőszigetelő homlokzati bevonatrendszer égése során keletkező hő és füst bejutott még azelőtt, hogy az ablaküvegek betörtek volna.
…a műanyag nyílászárók egy tűz miatti égés során hajlamosak a hő miatti vetemedésre, ezért azokat a tűz kezdeti szakaszában szinte lehetetlen bezárni. Ezáltal a felső lakók homlokzat felöli füst elleni védekezése is szinte megoldhatatlanná válik, ha már a hő károsítja az ablakszerkezeteket. Ugyanez a jelenség faszerkezetű ablakoknál csak jóval később, a szerkezet jelentős átégése után jelentkezik, azonban ez idő alatt az üvegezés is elveszti folytonosságát..
 
Annak ellenére, hogy a tragédia bekövetkeztének a szakértői vélemény szerint nem volt közvetlen okozója a homlokzati hőszigetelésen terjedő tűz, megállapítást nyert, hogy „a pályázati kiírásoktól eltérő homlokzati hőszigetelő rendszer kiépítésének is szerepe volt az augusztusban három halálos áldozatot követelő miskolci paneltűz terjedésében. „(MTI)
 
Füst, mérgező gázok
 
A homlokzati hőszigetelő rendszerekről kizárólag a tűzterjedés kockázata kapcsán beszélünk, de legalább ilyen fontos lenne figyelembe venni, az éghető anyagok égése során keletkező füstöt, tüzet, hőterhelést és mérgező gázokat, melyek nagymértékben kihatnak a mentés körülményeire, idejére, a homlokzati nyílászárók megközelíthetőségére. Arról a kockázatról nem is beszélve, hogy mi van olyan estben, amikor a tűz nem a tűzoltó felvonulási út felől van, hanem olyan homlokzaton, amelyet emelőkosárral nem lehet elérni.
 
A füsttel telítődött épületből a tűzoltók több mint húsz lakót menekítettek ki, közülük nyolcat emelőkosárral. A tüzet közel 70 perces munkával sikerült megfékezni (ez a hőszigetelő homlokzati bevonatrendszer 45 perces homlokzati tűzterjedési határértékét tekintve érdekes körülmény). Az esetnek még öt sérültje volt, akiket kórházba szállítottak.
 
Éghető vagy nem éghető?
 
Ez a tűzeset is rámutat arra, hogy épületeink felújítása során – a hasonló tragédiák elkerülése érdekében – a tervezői felelősségnek, komplex szemléletmódnak nagyobb hangsúlyt kell kapnia. Tévhit, hogy csak igen költséges megoldásokkal lehet, pl. az éghető homlokzati hőszigetelő rendszereket kiváltani. Vannak már engedélyezett nem éghető tűzvédelmi sávokkal kiegészített rendszerek, amelyek csak 5-10%-os többlet költséget igényelnek, de a nem éghető rendszerek is versenyképesek tudnak lenni egy szabályosan, minden beépítési előírást betartva készülő éghető maggal rendelkező rendszerrel szemben.
Bárki bármit is állít, tűzvédelmi, égési szempontból csak a nem éghető anyagok veszélytelenek, az éghető anyagok alkalmazásának mindig van, volt és lesz kockázata. A legnagyobb kockázat, hogy nem vagyunk képesek felismerni, megérteni, tudomásul venni, s megtalálni a megfelelő ellensúlyozó intézkedéseket.
Mindaddig, amíg el hisszük, hogy egy éghető anyag ugyan olyan „jó” tűzvédelmi szempontból, mint a nem éghető, s a hamisan keltett biztonságérzetünk elvonja figyelmünket a kockázatok tekintetében indokolt és elengedhetetlen figyelemfelhívásról, sok változás nem várható az épületek tűzbiztonsága terén.    
 
Lestyán Mária
szakmai kapcsolatokért felelős igazgató
Rockwool Hungary Kft.
 

Vissza

Ezt a hírt eddig 1745 látogató olvasta.

 

Kapcsolódó képek: