Az ADR 2.2.62 szakasza a fertőző anyagokat négy csoportba sorolja, melyek közül az egyik külön nevesített csoport a kórházi hulladékok. A 2.2.62.1.4 pont alapján „a fertőző anyagokat a 6.2 osztályba, az UN 2814, az UN 2900, az UN 3291, ill. az UN 3373 tételekhez kell sorolni”.

 

A 2.2.62.1.11 pont külön foglalkozik a gyógyászati vagy kórházi hulladékokkal, ahol meghatározza az egyes hulladékok UN besorolását az alábbiak szerint:

 

További előírásokat adnak a 2.2.62.1.11.2 és 2.2.62.1.11.4 pontok:

 

Az ADR nem tesz különbséget a veszélyes áruk besorolása során aszerint, hogy az a tevékenységnek mely fázisából származik, illetve, hogy ténylegesen milyen veszélyeket hordoz ( gumikesztyű, fecskendő, ampulla, kötszer, felitató anyag, csövek, infúziós tasakok stb.). Jellemzően a szállítások során a kórházi hulladékokat a feladók (kórházak) az UN 3291 Nem specifikált kórházi hulladék, m.n.n. tétel alá sorolják, azonban csomagolásuk során nem veszik figyelembe a vonatkozó előírásokat.

 

 

Összehasonlítva a fent említett négy UN szám – ahová 6.2 osztályba tartozó fertőző anyagok sorolhatók – csomagolási utasításait, megfigyelhető, hogy az UN 2814 és UN 2900 áruk P620, az UN 3291 áru P621 (IBC 620 és LP621 szerint is), míg az UN 3373 áru P650 csomagolási utasítás szerint csomagolható.

Az UN 3291 veszélyes árut az ADR előírásai szerint tehát küldeménydarabban a P621-es, IBC620‑as, illetve LP621-es csomagolási utasításoknak megfelelően lehet szállítani. A kórházi hulladékokat jellemzően küldeménydarabban adják fel szállításra, azonban a vonatkozó P621-es csomagolási utasítást részben vagy teljesen figyelmen kívül hagyva.

 

Az ADR 4.1.4.1 bekezdés P621-es csomagolási utasítása az alábbiakat írja elő:

 

„A következő csomagolóeszközök használhatók, feltéve, hogy, a 4.1.1 és a 4.1.3 szakasz általános előírásait betartják.

 

2.      A csomagolóeszközök zárószerkezetét úgy kell kialakítani, hogy azok megtöltés után légmentesen zárhatók legyenek és kialakításuk tegye azonnal felismerhetővé a későbbi esetleges felnyitást.”

 

A fenti csomagolási utasítás értelmében a veszélyes áru csomagolóeszközének merev falúnak, szivárgásmentesnek, légmentesen zárhatónak és „plombálhatónak” kell lennie. Ezen felül vagy nedvszívó anyagot kell tartalmaznia a teljes folyadék mennyiség felszívására és megtartására, vagy folyékony anyagokra kell tervezni és minősíttetni. Amennyiben éles, hegyes tárgyakat is tartalmaz, döfésálló kivitelűnek kell lennie.

 

Emellett természetesen az alkalmazott csomagolóeszköznek UN minősítéssel is rendelkeznie kell, amely szükséges, de önmagában nem elégséges feltétele a fenti veszélyes áruhoz való alkalmasságának.

 

Több szállítás során is tapasztalt hiányosság, hogy a kórházi hulladékokat „merev falú” papírlemez ládába (ún. kartondoboz) teszik, majd ezeket hajlékony falú műanyagfólia zsákokba helyezik. Esetenként előfordul, hogy a kórházi hulladékokat közvetlenül a műanyag zsákba helyezik, minden egyéb csomagolóanyag nélkül. UN minősítéssel csak a zsák rendelkezik, több esetben a minősítő kódja: „UN 5H4/CLASS 6.2 …”. A csomagoló eszközök jellemzően rendelkeznek az Országos Kórház- és Orvostechnikai Intézet (ORKI) engedélyével is, azonban ez az ADR szerinti alkalmazhatóság szempontjából nem releváns.

 

Az ADR csak egy helyen tesz említést a fentiekben hivatkozott „CLASS 6.2” minősítéssel rendelkező csomagolóeszközökkel kapcsolatban (6.3 fejezet, 6.3.4.2 bekezdésében), azonban e fejezet elején található megjegyzés kizárja a fejezet alkalmazását a P621-es csomagolási utasításra vonatkozóan.

A fentiek értelmében tehát nem elfogadható az a csomagolóeszköz, amely „UN 5H4/CLASS 6.2” jóváhagyási jelöléssel rendelkezik, mivel az nem alkalmazható az UN 3291 veszélyes árura előírt P621-es csomagolási utasításra.

 

Nem elfogadható továbbá az a csomagolási mód, ahol az UN 3291 alá sorolt veszélyes árut hajlékony falú műanyagfólia zsákba teszik – még akkor sem, ha ezen belül „merev falú” papírlemez láda van –, mivel az nem felel meg a P621-es csomagolási utasításnak.

 

Szakembereink ellenőriztek olyan szállítmányokat is, ahol a fenti módon csomagolt (műanyag zsák-kartondoboz kombináció) küldeménydarabokat – a könnyebb anyagmozgatás érdekében – merev falú, szivárgásmentes konténerekbe (ún. háztartási hulladékgyűjtő edényekbe, „kukába”) helyezik. Ezen megoldás sem felel meg az ADR előírásainak, mivel ezek a konténerek nem UN minősítettek – bár merevfalú és szivárgásmentes kivitelűek lehetnek –, továbbá légmentes zárhatóságuk nem igazolt és plombálhatóságuk is nehézkes.

 

 

Kórházi hulladékokkal kapcsolatos szállítások során leggyakoribb hiányosság a csomagolási előírások és a rakományrögzítés terén tapasztalható.

 

Az ADR a rakományrögzítés tekintetében nem tesz különbséget az egyes áruk között, mindegyikre ugyanolyan előírás érvényes. Ennek megfelelően a kórházi hulladékokra is az ADR 7.5.7.1 bekezdése vonatkozik:

 

 

A fentiek értelmében a kórházi hulladékokat tartalmazó küldeménydarabokat is rögzíteni kell elmozdulás ellen. Amennyiben az árukezelést megkönnyítendő „konténereket” alkalmaznak egyesítő csomagolásként, úgy elegendő csak a „konténert” rögzíteni, ha a veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabok teljes terjedelmükkel az egyesítő csomagoláson belül vannak és az abból történő kiszabadulásuk kizárható (pl. az egyesítő csomagolás zárható). Nem elfogadható az olyan árukezelési mód, mikor a műanyag fólia zsákokat a jármű rakterében ömlesztve halmazolják. Szintén nem fogadható el, ha a kórházi hulladékokat tartalmazó küldeménydarabokat a fentiekben ismertetett „konténerekbe” rakják, de azokból a küldeménydarabok kilátszanak, hozzáférhetőségük, vagy esetleges elmozdulásuk nem korlátozott, függetlenül attól, hogy a „konténerek” rögzítettek-e.

 

A veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezéséről és képesítéséről szóló 2/2002. (I.11.) Korm. rendelet 3. § (1) bekezdése szerint a veszélyes áruk vasúti, közúti vagy belvízi szállításával kapcsolatos tevékenységet végző vállalkozás vezetésére jogosult személy köteles a rendeletben foglaltaknak megfelelően legalább egy tanácsadót írásban kinevezni.

A Rendelet 2. § c) pontja szerint vállalkozás minden a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel, székhellyel vagy telephellyel rendelkező természetes vagy jogi személy, jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely veszélyes áruk közúti, vasúti és/vagy belvízi szállításával kapcsolatos tevékenységet folytat.

 

A Rendelet 2. § b) pontja szerint a „veszélyes áruk közúti, vasúti és belvízi szállításával kapcsolatos tevékenység: a veszélyes áru telephelyen kívüli továbbítása, ideértve a szállításhoz kapcsolódó feladást, az árunak a szállítás során történő ideiglenes tárolását, az áru becsomagolását, a be- és kirakodást (beleértve a töltést és ürítést is)”.

 

Az előzőek alapján a kórházaknak, ha a veszélyes áruk szállításáról szóló jogszabály, illetve a fuvarokmányok szerint feladó, és a szállított árura vonatkozó mentességi határ fölötti mennyiséget ad fel, tanácsadót kell alkalmaznia.

 

Ez vonatkozik arra az esetre is, ha a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 3. § b) pontja alapján veszélyes hulladéknak minősített hulladék egyben veszélyes árunak minősül – ezen megállapítás a kórházi hulladékok vonatkozásában fennáll –, melynek alapján a veszélyes hulladékokkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI.15.) Kormányrendelet 14. § (2) bekezdése szerint „a veszélyes áruk szállítására vonatkozó külön jogszabályok hatálya alá tartozó hulladékok szállítása során e rendelet előírásain túlmenően a külön jogszabályok előírásait is be kell tartani”.

 

E külön jogszabály a Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás, vagyis az ADR.

 

Ebben az esetben a veszélyes hulladék szállításához használt ún. „SZ” vagy „K” kísérőjegyen szereplő termelő lesz az ADR szerinti feladó, amikor a veszélyes hulladék a termelő telephelyéről elszállításra kerül.