A kritikus infrastruktúra, mint fogalom már a XXI. század termése. A technikai és virtuális infrastruktúra rendszerek működési zavarai, illetve egyes elemeinek ideiglenes kiesése, vagy megsemmisülése jelentős kihatással van mindennapi életünkre, a gazdaság és a kormányzat hatékony működésére. A közelmúltban bekövetkezett terrortámadások (USA, Madrid, London, Moszkva), természeti katasztrófák (ázsiai szökőár, földrengések) és technikai kihívások (kétezredik évi dátumváltás, nagykiterjedésű áramkimaradások, cyber támadások) felhívták a figyelmet az infrastruktúrák sebezhetőségére, valamint az infrastruktúrák, a társadalom és kormányzati működés kölcsönös egymásrautaltságára. Hazánkban 2009. januárjában 5000 család maradt áram nélkül a Dunántúlon több napig, mely az infrastruktúrák sebezhetőségére ráerősített. A terrorcselekményekkel, természeti katasztrófákkal és balesetekkel szembeni védelem érdekében fontos, hogy az infrastruktúrák működésének megzavarása vagy manipulálása megelőzhető, kivédhető, illetve lehetséges mértékben rövid, kivételes és kezelhető legyen.

 

A Zöld Könyv[1] alapján a Pest Megyei Igazgatóság intézménye is kritikus infrastruktúrának minősülhet, hiszen jogszabályok előírásai alapján az ország védelmi rendszerében lát el részfeladatokat. 2010. augusztus 6-án Budapesten vihar söpört végig. A viharban villámcsapás érte az igazgatóság épületén elhelyezett rádióantennát. Az épület megfelelő villámvédelmi felülvizsgálattal rendelkezett. Szerencsére tüzet nem okozott a villám, de a kis- és a nagyfeszültségű elektromos hálózatban, berendezésekben jelentős károk keletkeztek. Gyakorlatilag működésképtelenné vált az ügyelet, csak kézi rádióval volt összeköttetés a tűzoltóságokkal, a 105-ös jelzést nem tudták fogadni, a MoLaRi rendszer nem működött, de még az internetes kapcsolat is megszakadt. Elsőször intézkedni kellett az OKF főügyeletének, a tűzoltóságoknak a megfelelő értesítésére. A szolgáltató ideiglenesen a Fővárosi Tűzoltóparancsnokságra irányította át a segélyhívásokat, így több tűzjelzést nem tudott az ügyelet közvetlenül fogadni. Az internetes kapcsolat és a központi szerver kiesése miatt a telefonos, elektromos, EDR szolgáltatókat csak mobiltelefonon lehetett elérni, de már az elérhetőségek megtalálása sem volt egyszerű feladat.

 

A vihar nem csak az igazgatóság épületét károsította, hanem Pest megyében is adott munkát a kárfelszámolóknak, tűzesetek is keletkeztek villámcsapás következtében. Az igazgatóság eseménye pedig közvetetten kihatott egy életmentésnél, egy tűzesetnél pedig jól tudjuk, hogy minden perc számít.

 

Az igazgatóságon bekövetkezett esemény kárelhárítása nem volt egyszerű a bonyolult elektromos és informatikai hálózat miatt, több szolgáltatót kell segítségül hívni és a hibaelhárítás csak lépésről lépésre volt lehetséges. Elég abszurd volt, amikor az igazgatóságra kék lámpával érkezett meg az elektromos szolgáltató. A részleges helyreállítás a hét végére történt meg, amikor már az ügyelet minden feladatát el tudta látni. Az igazgatóság telefonhálózatában keletkezett sérülés felszámolása azonban hosszabb időt vesz igénybe.

Ez év júniusában fejeztem be a katasztrófavédelmi mérnöki tanulmányaim, ahol pont a kritikus infrastruktúrák tűzvédelmi megközelítéséről készítettem a diplomamunkámat[2]. Felhívtam a figyelmet arra, hogy a Zöld könyv ugyan nem említi külön a villámcsapás veszélyeit, ennek ellenére megítélésem alapján nem elhanyagolható természeti veszélyforrás, mely önállóan értékelendő tűzvédelmi kérdés is. Az OKF épületét – mint a suszter cipőjét – külön megvizsgáltam tűzvédelmi szempontból, mely a tanároknak, kollégáknak elég abszurdnak tűnt. Rávilágítottam arra, hogy a tűzoltóságok jelenleg is rendelkeznek olyan hatáskörökkel, amelyekkel a kritikus infrastruktúrák védelmét szolgálhatják. Továbbá megállapítottam, hogy egy hétköznapi irodaház tűzvédelme semmiben nem különbözik a kritikus infrastruktúra tűzvédelmétől.

Sajnos az idő elég gyorsan igazolta, hogy igenis fontos minden hibára felkészülni. A védelmi rendszer egyik elemének sérülése az állampolgároknál mérhető, mivel a bekövetkezett esemény nagyobb károkat okozhat.

 

A hazai kritikus infrastruktúra szabályozás jelenleg kidolgozás alatt van, konkrét jogszabályi előírások még nincsenek. A rendszer úgy működhet majd, ha beazonosítják a kritikus infrastruktúrákat és azok veszélyeztető tényezőit, majd a tulajdonosok az állammal közösen megfelelő védelmi intézkedéseket hoznak. Tanulság lehet minden ügyeleti szolgálattal rendelkező intézmény számára, hogy egy apró hiba jelentős problémákat okozhat. A káreseményt sok esetben megelőzni nem lehet, de hatásukra felkészülni elengedhetetlen.

 

Pócsik Attila tű. alezredes

osztályvezető