Híreink

Büntetik a hamis bejelentőt

2010. augusztus 25.

A közbiztonság javítása érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi LXXXVI. törvény 14. §-a módosította a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (Sztv.) 153. §-ában meghatározott valótlan bejelentés törvényi tényállását. Mi az eljárás a tűzjelzés, baleset vagy egyéb beavatkozást igénylő eseteket valótlanul bejelentőkkel?


Valótlan bejelentés
 
A közbiztonság javítása érdekében szükséges egyes törvénymódosításokról szóló 2010. évi LXXXVI. törvény 14. §-a módosította a szabálysértésekről szóló 1999. évi LXIX. törvény (Sztv.) 153. §-ában meghatározott valótlan bejelentés törvényi tényállását a következők szerint:  
 
„153 § (1) Aki a hatóságnál vagy közfeladatot ellátó szervnél vészhelyzetről vagy rendzavarásról valótlan bejelentést tesz százezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.
 
 (2) Ha a hamis bejelentés alapján a hatóság vagy a közfeladatot ellátó szerv szükségtelenül a bejelentésben megjelölt helyszínre vonult vagy egyéb intézkedésre kényszerült, az elkövető elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. 
 
(3) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.
 
(4) A (2) bekezdésben meghatározott szabálysértés miatt az eljárás a bíróság hatáskörébe tartozik.”
 
 
Mivel a vészhelyzet fogalmát a veszélyhelyzettől eltérően hatályos jogszabály nem határozza meg, ezért az Sztv. 153. §-ában szabályozott valótlan bejelentés tényállását - katasztrófavédelem vonatkozásában - az követi el, aki
·        valótlan, vagy téves tűzjelzést ad (telefon, kézi jelzésadó működtetése, szóbeli bejelentés), illetve
·        bármely műszaki mentési tevékenységet igénylő, valós alapot nélkülöző bejelentést tesz, továbbá
·        a katasztrófavédelem készenléti egységeinek (VFCS, VFSZ) riasztására valótlan eseményről tesz bejelentést.
·        A beépített tűzjelző berendezés kézi jelzésadójával nem valós eseményről ad riasztást. (A beépített tűzjelző berendezés téves jelzése esetén az Sztv. 153. § nem alkalmazható.)
 
Költségtérítés
 
Az Sztv. 153. § (1) és (2) bekezdésben meghatározott szankció mellett, ha a megtévesztő jelzés szándékos volt, akkor a tűz elleni védekezésről, műszaki mentésről és a tűzoltóságokról szóló 1996. évi XXXI. törvény 8. § (4) bekezdés b) pontjában meghatározott költségtérítésnek is helye van
 
Szándékos vagy gondatlan?
 
Az Sztv. 153. §-ban szabályozott valótlan bejelentés esetén, amennyiben megállapítást nyer, hogy azt
·        egyenes vagy eshetőleges szándékkal követték el, akkor minden esetben szabálysértési eljárást kell kezdeményezni a rendőrségnél,
·        amennyiben az állapítható meg, hogy az gondatlanságból történt, abban az esetben a téves bejelentéssel okozott kár, költség függvényében célszerű a szabálysértési eljárást kezdeményezni.  

Vissza

Ezt a hírt eddig 1773 látogató olvasta.