Híreink

Felelősség a tűzvédelemben – Kinek fáj?

2023. július 28. 07:48

A tűzvédelmi mulasztások alapvetően három esetben tudnak „fájni”! Belső ellenőrzéskor, hatósági ellenőrzéskor, tűzeset után, itt sokszor duplán, hatósági eljárás és biztosítói vizsgálat formájában. A kérdés: mit és miért védünk?


Élet- és értékvédelem 

A tűzvédelmi előírások döntően az elmúlt évek tapasztalataira épülnek, a cégek biztonságát szolgálják az életvédelemre, és a tulajdonosi értékvédelemre kiterjedve, ezért betartásuk hosszabb távon a cégek alapvető érdeke, és anyagilag megtérülő befektetés, még akkor is, ha néha a gondoltnál több pénzbe, erőfeszítésbe kerül. Az értékvédelem ugyanis messze több, mint vagyonvédelem, mert az OTSZ deklaráltan kiterjeszti

  • a működés, üzemelés folyamatosságának fenntartására,
  • a tulajdon, raktárkészlet, állatállomány védelmére,
  • az eszközök, berendezések védelmére, működőképességük fenntartására,
  • a piacvesztés elkerülésére és
  • a tulajdonosi, biztosítási, üzemeltetési költségek optimalizálására.

 

Ki ellenőrizzen?

Ezért a belső ellenőrzésnek ezekre az élet- és értékvédelemi célokra fókuszálva – a működési folyamat ismeretében – kiemelkedő jelentősége van. A hibák a kezdeti stádiumban megszüntethetők, a felelősség munkajogi szinten kezelhető. Vagyis a legkevésbé tud „fájni”! Ennek szakszerű végrehajtása a legolcsóbb és a leghatékonyabb. A kipipálása, sablonos dokumentálása könnyű, de a legkárosabb.

A hatósági ellenőrzés elsősorban a jogszabály, szabvány, szabályzat szintű vizsgálatára valamint a végrehajtható döntésében foglaltak teljesítésére terjed ki, amit összevet a ténylegesen meglévő helyzettel. Eltérés estén, vagyis hibák észlelésekor, annak jellegétől függően, kötelező hatósági intézkedéssorokat eredményez.

Ezek: figyelmeztetés, helyszíni bírság, közigazgatási szankció, szabálysértési eljárás, tűzvédelmi bírság, üzemeltetés-, tevékenység megtiltása, munkavállaló tevékenységtől való eltiltása, büntető eljárás kezdeményezése.

Ezek minden esetben meghatározott személyek felelősségével összefüggésében keletkeztek, hogy kinek azt a Tűzvédelmi Szabályzat ismeretében lehet eldönteni, ha hiányos a szabályozás, akkor a felelősség a vezetőre vonatkoztatható. A hiányosságok meghatározott időn belüli felszámolása az ellenőrzött szervezet feladata. Erre vezetői intézkedést kell hozni. A hiányosságok megszüntetésének elmaradása ugyancsak személyi felelősségre vonást eredményezhet.

Vannak bizonyos tűzvédelemmel, illetve a tűzesetekkel kapcsolatos szabálytalanságok, amelyeket törvény bűncselekménynek minősít ebben az esetben a tűzvédelmi hatóságnak, mint ellenőrző vagy tűzvizsgálatot végző szervnek bűncselekmény alapos gyanúja miatt eljárást kell kezdeményeznie. 

Tűzesetet követően a hatóság az ügyfél kérelmére - adat igazolására - hatósági bizonyítványt ad ki, amelyre építve, de ettől függetlenül tűz esetén a biztosító vizsgálatot indít, amelynek eredményeként a biztosítási szerződéstől függően, a nemfizetéstől a bekövetkezett anyagi kár megfizetéséig terjedő skálán áll helyt. Ez még a legkedvezőbb esetekben sem terjed ki az üzemszüneti károk és a piacvesztés kompenzálására.   

 

Tűzvédelmi bírság – ki, mennyit?

A tűzvédelmi bírság megfizetésére ugyanakkor magánszemélyek és szervezetek is kötelezhetők. A bírság legkisebb összege a szabályszegéstől függően, 10 ezer, a legnagyobb 3 millió forint, azonban több szabályszegés együttes fennállása esetén az egyes szabályszegésekért kiszabható bírságok összege, de legfeljebb 10 millió forint.

 

Szervezeti kötelezettségek

A cégek és a vezetők akkor járnak el körültekintően, ha a Szervezeti és Működési Szabályzatot, (SZMSZ) és kötelezően előírt Tűzvédelmi Szabályzatot egymással szinkronban dolgozzák ki, amelyre építve készítik el, a 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet által előírt Tűzriadó tervet.

Vezetői szempontból célszerű a mit, kivel, mikortól, meddig, kinek kell ismertetni, kire vonatkozik kérdésekre válaszolni.

  • Ha ezekre egyértelmű választ tudunk adni a szervezeti oldalról a kötelezettségek első köre teljesült.
  • A második kör a végrehajtás személyi, tárgyi és szervezeti feltételeinek biztosítása.
  • A harmadik az ellenőrzés és számonkérés rendszerének kialakítása és működtetése.

 

Mit, Kivel?

A szakmai képesítési követelményekről szóló 9/2015. (III. 25.) BM rendelet előírja, hogy mely gazdálkodó szervezeteknél, hány órában kell közép vagy felsőfokú végzettségű tűzvédelmi szakembert alkalmazni, de a szakember alkalmazása helyett a feltételek teljesítése szolgáltatás igénybevételével is történhet.

Ugyanakkor a szerződés megkötése előtt fontos ellenőrizni, hogy a szolgáltatást végző rendelkezik-e az adott szolgáltatáshoz meghatározott képesítéssel. Az ellenőrzés egyszerű, mert a gazdálkodó szervezeteknél tűzvédelmi feladatokat ellátók és a tűzvédelmi szolgáltatást végzők elismert szakmai képesítéseit az 1. melléklet 4. pontja és a 6. melléklet tartalmazza.

 

Mikortól, meddig?

A Tűzvédelmi törvény értelmében a Tűzvédelmi Szabályzatot a rendeltetésszerű tevékenység megkezdése előtt el kell készíteni, és a tevékenység megkezdésének időpontjától az alkalmazását el kell rendelni.

Más kérdés a tűzvédelmi szabályok betartása! Tévedés, hogy egyes szervezetek ezt a kötelezettséget csak a hivatalos használatbavételi eljárástól tarják kötelezőnek. A Ttv. szerint ugyanis a szervezeteknek a létesítmények, az építmények, a technológiai rendszerek megvalósításával, üzemeltetésével, fejlesztésével összhangban gondoskodniuk kell a jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről. /1996. évi XXXI. törvény 18. § (1)/ Tehát az építés, betelepítés, próbaüzem vagy üzemszünet esetén is gondoskodni kell tűzvédelmi szabályok betartásáról.

Tartós próbaüzem esetén – legfeljebb hat hónapos időtartamra – ideiglenes Szabályzat készíthető, de a próbaüzem befejezése után 30 napon belül a Szabályzatot végleges formában kell kiadni.

A tűzvédelmi helyzetre kiható változás esetén a Szabályzatot, legkésőbb a változástól számított 30 napon belül, úgy kell átdolgozni, hogy az naprakész legyen.

 

Kinek kell ismertetni? Kire vonatkozik?

A Szabályzatban foglaltakat a munkáltató

  • a munkavállalókkal köteles ismertetni, ez történhet elektronikus úton is,
  • gondoskodnia kell arról, hogy a gazdálkodó szervezettel kapcsolatba kerülők (külső munkavállalók, szállóvendégek stb.) – a rájuk vonatkozó mértékben – megismerjék.

Az oktatás megtörténtét oktatási naplóban kell rögzíteni, és azt az érintettek aláírásával vagy elektronikus oktatás esetén munkavállalónként azonosíthatóan igazolni kell.

A tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatására kötelezett gazdálkodó szervezetnél a tűzveszélyes tevékenységet végző, fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot előállító, feldolgozó, tárolását végző személy tűzvédelmi oktatása elméleti és gyakorlati részből áll.

  • Az elméleti rész teljesíthető elektronikus úton,
  • a gyakorlati oktatás nem.

Tűzriadó Tervben foglaltak végrehajtását az érintettekkel gyakoroltatni kell 

  • a cég által meghatározott időszakonként,
  • de legalább évente.

Gyakori hiba, hogy eredmény értékelése elmarad, pedig azt írásban is rögzíteni kell. A gyakorlat során tapasztalt hibák, hiányosságok megszüntetésére 15 napon belül írásban intézkedni kell. A tervezett gyakorlatról annak időpontja előtt legalább 15 nappal, továbbá a gyakorlat bejelentett időpontjával kapcsolatos változásról a tűzvédelmi hatóságot értesíteni kell. Ezek elmaradása ugyancsak jogsértés.

Heizler György ny. tű. ezds.

 

Vissza

Ezt a hírt eddig 1118 látogató olvasta.