|
Híreink         Szakmai linkek Szaknévsor |
Felelősség a tűzvédelemben – Kinek fáj?2023. július 28. 07:48
Élet- és értékvédelem A tűzvédelmi előírások döntően az elmúlt évek tapasztalataira épülnek, a cégek biztonságát szolgálják az életvédelemre, és a tulajdonosi értékvédelemre kiterjedve, ezért betartásuk hosszabb távon a cégek alapvető érdeke, és anyagilag megtérülő befektetés, még akkor is, ha néha a gondoltnál több pénzbe, erőfeszítésbe kerül. Az értékvédelem ugyanis messze több, mint vagyonvédelem, mert az OTSZ deklaráltan kiterjeszti
Ki ellenőrizzen? Ezért a belső ellenőrzésnek ezekre az élet- és értékvédelemi célokra fókuszálva – a működési folyamat ismeretében – kiemelkedő jelentősége van. A hibák a kezdeti stádiumban megszüntethetők, a felelősség munkajogi szinten kezelhető. Vagyis a legkevésbé tud „fájni”! Ennek szakszerű végrehajtása a legolcsóbb és a leghatékonyabb. A kipipálása, sablonos dokumentálása könnyű, de a legkárosabb. A hatósági ellenőrzés elsősorban a jogszabály, szabvány, szabályzat szintű vizsgálatára valamint a végrehajtható döntésében foglaltak teljesítésére terjed ki, amit összevet a ténylegesen meglévő helyzettel. Eltérés estén, vagyis hibák észlelésekor, annak jellegétől függően, kötelező hatósági intézkedéssorokat eredményez. Ezek: figyelmeztetés, helyszíni bírság, közigazgatási szankció, szabálysértési eljárás, tűzvédelmi bírság, üzemeltetés-, tevékenység megtiltása, munkavállaló tevékenységtől való eltiltása, büntető eljárás kezdeményezése. Ezek minden esetben meghatározott személyek felelősségével összefüggésében keletkeztek, hogy kinek azt a Tűzvédelmi Szabályzat ismeretében lehet eldönteni, ha hiányos a szabályozás, akkor a felelősség a vezetőre vonatkoztatható. A hiányosságok meghatározott időn belüli felszámolása az ellenőrzött szervezet feladata. Erre vezetői intézkedést kell hozni. A hiányosságok megszüntetésének elmaradása ugyancsak személyi felelősségre vonást eredményezhet. Vannak bizonyos tűzvédelemmel, illetve a tűzesetekkel kapcsolatos szabálytalanságok, amelyeket törvény bűncselekménynek minősít ebben az esetben a tűzvédelmi hatóságnak, mint ellenőrző vagy tűzvizsgálatot végző szervnek bűncselekmény alapos gyanúja miatt eljárást kell kezdeményeznie. Tűzesetet követően a hatóság az ügyfél kérelmére - adat igazolására - hatósági bizonyítványt ad ki, amelyre építve, de ettől függetlenül tűz esetén a biztosító vizsgálatot indít, amelynek eredményeként a biztosítási szerződéstől függően, a nemfizetéstől a bekövetkezett anyagi kár megfizetéséig terjedő skálán áll helyt. Ez még a legkedvezőbb esetekben sem terjed ki az üzemszüneti károk és a piacvesztés kompenzálására.
Tűzvédelmi bírság – ki, mennyit? A tűzvédelmi bírság megfizetésére ugyanakkor magánszemélyek és szervezetek is kötelezhetők. A bírság legkisebb összege a szabályszegéstől függően, 10 ezer, a legnagyobb 3 millió forint, azonban több szabályszegés együttes fennállása esetén az egyes szabályszegésekért kiszabható bírságok összege, de legfeljebb 10 millió forint.
Szervezeti kötelezettségek A cégek és a vezetők akkor járnak el körültekintően, ha a Szervezeti és Működési Szabályzatot, (SZMSZ) és kötelezően előírt Tűzvédelmi Szabályzatot egymással szinkronban dolgozzák ki, amelyre építve készítik el, a 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet által előírt Tűzriadó tervet. Vezetői szempontból célszerű a mit, kivel, mikortól, meddig, kinek kell ismertetni, kire vonatkozik kérdésekre válaszolni.
Mit, Kivel? A szakmai képesítési követelményekről szóló 9/2015. (III. 25.) BM rendelet előírja, hogy mely gazdálkodó szervezeteknél, hány órában kell közép vagy felsőfokú végzettségű tűzvédelmi szakembert alkalmazni, de a szakember alkalmazása helyett a feltételek teljesítése szolgáltatás igénybevételével is történhet. Ugyanakkor a szerződés megkötése előtt fontos ellenőrizni, hogy a szolgáltatást végző rendelkezik-e az adott szolgáltatáshoz meghatározott képesítéssel. Az ellenőrzés egyszerű, mert a gazdálkodó szervezeteknél tűzvédelmi feladatokat ellátók és a tűzvédelmi szolgáltatást végzők elismert szakmai képesítéseit az 1. melléklet 4. pontja és a 6. melléklet tartalmazza.
Mikortól, meddig? A Tűzvédelmi törvény értelmében a Tűzvédelmi Szabályzatot a rendeltetésszerű tevékenység megkezdése előtt el kell készíteni, és a tevékenység megkezdésének időpontjától az alkalmazását el kell rendelni. Más kérdés a tűzvédelmi szabályok betartása! Tévedés, hogy egyes szervezetek ezt a kötelezettséget csak a hivatalos használatbavételi eljárástól tarják kötelezőnek. A Ttv. szerint ugyanis a szervezeteknek a létesítmények, az építmények, a technológiai rendszerek megvalósításával, üzemeltetésével, fejlesztésével összhangban gondoskodniuk kell a jogszabályokban meghatározott tűzvédelmi követelmények megtartásáról, valamint a tevékenységi körükkel kapcsolatos veszélyhelyzetek megelőzésének és elhárításának feltételeiről. /1996. évi XXXI. törvény 18. § (1)/ Tehát az építés, betelepítés, próbaüzem vagy üzemszünet esetén is gondoskodni kell tűzvédelmi szabályok betartásáról. Tartós próbaüzem esetén – legfeljebb hat hónapos időtartamra – ideiglenes Szabályzat készíthető, de a próbaüzem befejezése után 30 napon belül a Szabályzatot végleges formában kell kiadni. A tűzvédelmi helyzetre kiható változás esetén a Szabályzatot, legkésőbb a változástól számított 30 napon belül, úgy kell átdolgozni, hogy az naprakész legyen.
Kinek kell ismertetni? Kire vonatkozik? A Szabályzatban foglaltakat a munkáltató
Az oktatás megtörténtét oktatási naplóban kell rögzíteni, és azt az érintettek aláírásával vagy elektronikus oktatás esetén munkavállalónként azonosíthatóan igazolni kell. A tűzvédelmi szakképesítéssel rendelkező személy foglalkoztatására kötelezett gazdálkodó szervezetnél a tűzveszélyes tevékenységet végző, fokozottan tűz- vagy robbanásveszélyes anyagot előállító, feldolgozó, tárolását végző személy tűzvédelmi oktatása elméleti és gyakorlati részből áll.
Tűzriadó Tervben foglaltak végrehajtását az érintettekkel gyakoroltatni kell
Gyakori hiba, hogy eredmény értékelése elmarad, pedig azt írásban is rögzíteni kell. A gyakorlat során tapasztalt hibák, hiányosságok megszüntetésére 15 napon belül írásban intézkedni kell. A tervezett gyakorlatról annak időpontja előtt legalább 15 nappal, továbbá a gyakorlat bejelentett időpontjával kapcsolatos változásról a tűzvédelmi hatóságot értesíteni kell. Ezek elmaradása ugyancsak jogsértés. Heizler György ny. tű. ezds.
Ezt a hírt eddig 1120 látogató olvasta. |
A tűzvédelmi mulasztások alapvetően három esetben tudnak „fájni”! Belső ellenőrzéskor, hatósági ellenőrzéskor, tűzeset után, itt sokszor duplán, hatósági eljárás és biztosítói vizsgálat formájában. A kérdés: mit és miért védünk?
