A kiömlött zagy a legnagyobb pusztítást a tározóhoz közelebbi két településen, Kolontáron és Devecseren végezte.

 

Az elsőként bevetett tűzoltó egységek és katasztrófavédelmi erők azonnal megkezdték az elöntött házakban élők mentését, köztük olyan idős emberekét és gyerekekét, akik nem tudtak önállóan kijutni az épületekből. A mentésben résztvevők életüket és testi épségüket is kockára téve teljesítették hivatásukat, közülük többen is sérüléseket szenvedtek.

 

A katasztrófában 10 ember életét vesztette, közel 300 fő szorult egészségügyi ellátásra, közülük 120-an kórházba kerültek. Az utolsó sérült december 2-án hagyta el a kórházat. A felmérések szerint az iszapár a három érintett településen több mint 300 lakóingatlant rongált meg. A károsultak száma meghaladja a 700 főt. A vörösiszap körülbelül 1000 hektár mezőgazdasági területet borított el.

 

Az állam azonnal és határozottan cselekedett a kialakult helyzetben, a katasztrófavédelem és a tűzoltóság erőin kívül a rendőrség, a honvédség és a mentőszolgálat állománya mentette a bajba jutott lakosságot. A kormány Győr-Moson-Sopron, Veszprém és Vas megye közigazgatási területére a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény alapján 2010. október 6-án 15.00 órai hatállyal veszélyhelyzetet hirdetett ki, melyet az Országgyűlés felhatalmazásával először 2010. december 31-ig hosszabbított meg.

 

2010. október 12-i hatállyal a helyzet eredményes kezelése érdekében a kormány Kormánybiztost jelölt ki, és a MAL Zrt.-t a Magyar Állam felügyelete alá vonta.

 

A katasztrófavédelem a mentés és veszélyhelyzet-kezelés helyszíni irányítására Kolontáron tábornoki vezetésű Operatív Törzset hozott létre. A törzsvezető a központosított védekezés irányításában, a helyszínre vezényelt polgári védelmi, tűzoltó, rendőr- és honvédtisztek pedig az egyes beavatkozási területeken biztosították, illetve biztosítják a hatékony és eredményes védekezéshez elengedhetetlen szakértelmet.

Az azóta Devecserre áttelepült törzs munkájában a katasztrófák elleni védekezésben érintett valamennyi szervezet részt vesz, és eddigi tevékenységük eredményeként mára normalizálódott a helyzet a katasztrófa sújtotta területen.

A 245/2010. (X. 6.) kormányrendelet alapján a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) 2010. október 13-án megalakította hatfős védekezési munkabizottságát, amelynek feladata a külterületi és különleges külterületi termőföldek kármentesítésének irányítása és koordinálása.

 

A kezdeti akut fázist követő helyszíni feladatok három csoportja:

 

az élővizek vízminőségi kárelhárítása,

a lakott területek megtisztítása,

a külterületek menetesítése.

 

A katasztrófát követően civil szervezetek és magánszemélyek tömegesen jelentkeztek a kárhelyszínen, munkájukkal a kutatás, mentés, kárelhárítás, mentesítés és ellátás területén nyújtottak jelentős támogatást a hivatásos szerveknek.

 

A veszélyhelyzet-kezelésben gazdálkodó szervek is közreműködtek, kiemelkedő volt a LE-KO Kft. és a Fővárosi Közterület-fenntartó Zrt tevékenysége.

 

Egyértelműen kijelenthető, hogy a katasztrófát követő beavatkozások hatékonyak voltak, a vízügyi szervek tevékenysége pedig világviszonylatban elismerést váltott ki.

A szennyezőanyagok kiülepítése érdekében a Marcal folyón 7 fenékküszöb építését rendelték el. A szakszerű beavatkozások eredményeként sikerült megakadályozni a Rába és a Duna lúg- és nehézfém-szennyeződését. Amikor a Torna-patakból származó víz a Dunán keresztül elhagyta az országot, sehol sem mértek kimutatható eltérést.

 

A vízügyi szervek a pH értékeket a Marcalon, a Rábán, a Mosoni-Dunán, és a Torna-patakon 8 és 9 között igyekeztek tartani, ennek érdekében esetenként 20, 40, olykor 60 tonna gipszet szórtak ki naponta, és mintegy 250 ezer liter bioecetsavat is fel kellett használni a lúg semlegesítésére.

 

A vezetékes ivóvíz folyamatos monitorozása alapján megállapítható, hogy a katasztrófa sújtotta településeken az ivóvíz fogyasztásra alkalmas. A talajvíz, az élővizek és az ivóvízbázisok minőségének folyamatos ellenőrzése érdekében mérőkutakat állítottak fel. A regionális szervezetek laborjain kívül más megyékből odavezényelt mobil laboratóriumok biztosítják a folyamatos monitorozást.

 

2010. október 9-én a X. számú kazetta északi falának további rongálódása miatt fennállt egy újabb gátszakadás veszélye, ezért elrendelték Kolontár lakosságának kitelepítését, és Devecsert is felkészítették az esetleges kitelepítésre). A gát megerősítése és a szükséges lokalizációs védvonalak megépítése után a közvetlen veszély elmúlt, így a korábban bevezetett lakosságvédelmi rendszabályokat visszavonták, a kolontáriak visszatérhettek otthonukba, és a devecseri készenlét is megszűntethetővé vált. Érvényben maradt azonban több, a lakosság biztonságát garantáló intézkedés.

 

Kolontár vasúti megállóhelynél, a 876–891 kilométer-szelvények közötti területen helyre kellett állítani a pályatestnek a katasztrófa során megsérült 300 méteres szakaszát. Az átépítés és a 2-es számú védőgát megépítését követően, november 5-én a vasúti közlekedés megindult.

 

A lezárt területre 2010. december 6-ig kizárólag a veszélyhelyzet-kezelésben résztvevők, a lakcímkártyával rendelkező helyi lakosok, és a katasztrófavédelem által kiadott belépési engedéllyel rendelkezők léphettek be.

 

Az Országos Mentőszolgálat Devecserben ebben az időszakban már csak mozgó őrséget tartott fenn napközben, éjjel, pedig a központi ügyelet működött.

 

A megszáradt vörösiszap okozta porterhelés élő szervezetre és környezetre gyakorolt káros hatásának csökkentése érdekében a VM mezőgazdasági területek kármentesítéséért felelős munkabizottságának utasítására a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal kísérleti légi beavatkozást hajtott végre 2010. október 16-án Devecser vörösiszappal elöntött külterületi gyepterületén, ám az eredmények kiértékelése után megállapították, hogy a kezelések nem hozták meg a kívánt hatást.

 

A vizsgálatok alapján megállapítható, hogy 10 cm-nél vastagabb iszaplerakódás a zagytározótól távolabb eső mély fekvésű területeken (Somlóvásárhelytől nyugatra) alakult ki, illetve azokon a termőterületeken, amelyeken még az elöntés előtt megmunkálták a talajt. Itt az iszap 10-20 cm-es mélységben beszivárgott a talajba. Azokon a növényzettel fedett területeken, ahol az iszapkatasztrófa előtt egyáltalán nem végeztek talajmunkát, nem tapasztaltak beszivárgást.

 

A radioaktív dózisteljesítmény mérések a normális háttérsugárzással azonos szintet mutattak, ami azért fontos, mert a kezdeti időszakban elterjedt a hír, miszerint a szennyező anyag radiológiai kockázatot is jelent.           
 

A Külügyminisztériumban 2010. október 18-án megalakult a vörösiszap-katasztrófával foglalkozó ad hoc munkacsoport. A Veszprém megyében történt, a világon eddig egyedülálló katasztrófának a nemzetközi sajtó kiemelt figyelmet szentelt és szentel jelenleg is. Horvát, francia, spanyol, angol, japán, olasz, svéd és arab televíziós csatornák jelentek meg a kárhelyszínen, települtek a kárterület közelébe. A BBC és a CNN naponta több alkalommal tudósított az aktuális eseményekről. Külföldön az újságírók Magyarország külképviseleteit keresték meg friss és hiteles információkért, ezért a Külügyminisztérium a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal, valamint az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatósággal együttműködve folyamatosan tájékoztatta a külképviseleteket.

A BM OKF Sajtó- és Társadalmi Kapcsolatok főosztálya folyamatosan szervezte, illetve továbbra is szervezi a média tájékoztatását, a kárterületen történő mozgását.

 

A MAL Zrt. zagytározó kazettái továbbra is veszélyt jelentenek, ennek csökkentése érdekében egy komplex védelmi rendszert kell kialakítani, amelynek része egy csapadék- és csurgalékvíz-felfogó körgát, illetve három védőgát.

 

A BM OKF felajanlas@katved.hu e-mail címen fogadja a környezeti kárenyhítésre, valamint a bajba jutott lakosság megsegítésére tett felajánlásokat. Különböző típusú felajánlások érkeztek a károsultak elhelyezésével kapcsolatban, olyan ingatlanokat ajánlottak fel, amelyek azonnal beköltözhetőek és az átmeneti időre szállást biztosítanak Az új lakások építéséhez telket, valamint építőanyagokat is felajánlottak. A BM OKF-hez különböző úton beérkezett hazai és külföldi felajánlások feldolgozását külön munkacsoport végezte. Valamennyi felajánlást – közel 2000 darabot – kategorizáltuk a rendelkezésre álló információk alapján és a költségviselés szempontjából is. Elkészült a hazai és külföldi technológiai és erőforrás felajánlásokat tartalmazó központi nyilvántartás, amely a http://vorosiszap.vizugy.hu honlapon érhető el.

 

A karitatív szervezetek felajánlásokat tettek az érintett területeken élők helyzetének gyors javítása érdekében. Ennek keretében többen személyesen is közreműködnek a helyszínen az alábbiak szerint:

 

 

A segélyezési tevékenység összehangolása érdekében egy Civil Humanitárius Koordinációs Központot hoztak létre a vezető magyarországi karitatív szervezetek, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Nemzeti Erőforrás Minisztérium együttműködésével, amely 2010. október 28-án Kolontáron megkezdte működését. A központ folyamatosan összehangolja a segélyszervezetek munkáját. Az átadott adományok azonosítására adománykártyát vezettek be, ami a károsultak juttatásait nyomon követhetővé teszi. Ez azért fontos, mivel a kormányzat átlátható támogatási rendszer szerint segíti a károsultakat.

 

 

Az Európai Unió Monitoring és Információs Központ (MIC) ötfős szakértői csoportja a magyar hatóságokkal együttműködve a vörösiszap negatív környezeti hatásainak felméréséhez, a károk felszámolásának és csökkentésének optimális megoldásához készített javaslatokat a helyszínen. A belga, francia, svéd, német és osztrák szakemberekből álló EU szakértői csoport megállapította, hogy a magyar hatóságok a Marcal folyónál eredményesen akadályozták meg a szennyezés továbbterjedését, így az nem került a küszöbértéket meghaladó koncentrációban a Dunába.

 

Magyarország kitűnően kezelte a vörösiszap-katasztrófa utáni helyzetet és azonnal reagált – mondta 2010. október 18-i helyszíni látogatásakor Krisztalina Georgieva, az Európai Bizottság nemzetközi együttműködésért, humanitárius segítségnyújtásért és válságkezelésért felelős tagja.

 

A WHO szakértői a magyar szakemberek mérési eredményeit elfogadták, mivel azok az európai standardnak megfelelően születtek. A helyszíni szemlén a külföldi szakemberek ugyanarra a következtetésre jutottak, mint a hazai szakemberek.

A Budapestre akkreditált nagyköveteknek tartott beszámolón ezt Svájc képviselője is megerősítette, kijelentette, hogy nincs mérgező koncentráció a lakosság környezetében.

 

2010. november 5-én Kolontár és Devecser belterületén az utómunkálatok, és ezzel a mentesítési feladatok befejeződtek. December elejére a devecseri kastélyparkból, Somlóvásárhelyen pedig a hátsó kertekből is elszállították a vörösiszapot.

 

A külterületi mentesítési feladatok végrehajtására a Mecsekérc Környezetvédelmi Zrt-vel a VM október 27-én kötött keretszerződést, ezt követően néhány nap alatt 50 hektárnyi külterület kármentesítését végezték el kísérleti jelleggel, dudaríttal. El kell ugyanakkor mondani, hogy különböző okok miatt a külterületek mentesítése elhúzódott, holott a kisebb mértékben szennyeződött mezőgazdasági területek korábbi betárcsázása jelentősen csökkenthette volna a műholdról is jól észlelhető vörös folt nagyságát.
 

Mindezeket követően napirendre kerültek a helyreállítási és a hosszútávú intézkedések, és ellenőrizték az összes magyarországi vörösiszap-tározót is, a vizsgálatok tapasztalatai alapján megkezdődött a jelenleg létező veszélyelhárítási tervek szükség szerinti módosítása.

 

A kormány vonatkozó határozatai – a 2010. október 6-án kihirdetett veszélyhelyzet során keletkezett károk enyhítéséről és a helyreállításról szóló 1221/2010. (XI. 4), a 2010. október 6-án kihirdetett veszélyhelyzet során nem lakóépületben keletkezett további károk enyhítéséről szóló 1222/2010. (XI. 4.), valamint a 2010. október 6-án kihirdetett veszélyhelyzet következtében keletkezett károk enyhítése érdekében az új épületek építéséhez szükséges területbiztosításról szóló 1223/2010. (XI. 4.) kormányhatározat – alapján, a már megkezdett előkészítő munka eredményeire alapozva a belügyminiszter által jóváhagyott ütemterv szerint megkezdődött az újjáépítési és a helyreállítási tevékenység.

 

A helyszíni feladatok irányítására 2010. november 5-én Devecserben, a helyszíni Operatív Törzs bázisán Újjáépítési Kormányzati Koordinációs Központot (a továbbiakban: ÚKKK) hoztak létre, melynek tevékenységét a BM OKF főigazgatója működési rend kiadásával szabályozta.

 

Az ÚKKK működtetését négy, heti váltásban dolgozó törzs biztosítja. Az ÚKKK állományából újjáépítési, jogi, logisztikai, és műveletirányító munkacsoport került létrehozásra. A szervezet vezetője napi és heti jelentésben számol be az adott időszakban elvégzett feladatokról, a kialakult helyzetről, ezek alapján a BM OKF heti jelentést készít a belügyminiszter részére. Ennek az új típusú vezetési egységnek a létrehozását az tette szükségessé, hogy az állam továbbra se hagyja magára a térség polgárait, hanem határozott, tervszerű és humánus beavatkozással – a károkozó felelősségét nem érintve – felgyorsítsa a keletkezett károk felszámolását és a helyreállítást.

 

Ennek keretében az állam:

felmérte a károsodott lakóépületeket;

az önkormányzatok és a karitatív szervezetek bevonásával gondoskodik a fedél nélkül maradt lakosság ideiglenes elhelyezéséről és ellátásáról;

a katasztrófa-elhárítási célelőirányzatból – a károkozó felelősségét nem érintve – támogatja a tulajdonosokat:

            - új lakóépület építésével,

            - meglévő lakóépület helyreállításával,

            - lakásvásárlással.

közcélú munka (közfoglalkoztatás) szervezésével támogatja a sérült lakóingatlanok újjáépítéséhez szükséges bontási és romeltakarítási munkálatokat;

a lakáshoz jutást adó- és illetékmentesen biztosítja;

biztosítja az utak, hidak, valamint a kapcsolódó műtárgyak helyreállítását, újjáépítését;

végrehajtja a károsodott területek mentesítését, a mezőgazdasági, állat és a takarmánykárok természetbeni pótlását;

az önkormányzatok elismert védekezési költségeit megtéríti a vis maior tartalék terhére.

 

A statikai felmérések alapján Devecserben 275, Kolontáron 51, Somlóvásárhelyen 38 lakóingatlan károsodott. Ebből Devecserben 225, Kolontáron 35, Somlóvásárhelyen 2 elbontandó. 

 

A Veszprém Megyei Földhivatal az érintett 3 településen található károsodott ingatlanok hiteles tulajdoni lapjának másolatát és térképvázlatát térítésmentesen rendelkezésre bocsátotta. Devecser város polgármestere a megyei főjegyző közreműködésével megkötötte az új lakótelep területére vonatkozó előszerződést az érintett 23 hektáros földterület tulajdonosaival, így az önkormányzati tulajdonba került. A kolontári 5 hektáros építési telek megvásárlása megtörtént, a földhivatal a parcellázást befejezte. A három érintett településen folyamatban van a károsultak nyilatkoztatása, illetve elkészültek az életvitelszerű lakhatási feltételekről szóló igazolások.

 

Zajlik a több mint 200 lakóingatlan bontása, a keletkezett törmeléket az iszaptároló kazetták állékonyságának növelésére használják fel. Ezzel egyidejűleg folytatódik a katasztrófavédelmi célú védőgátak teljes kiépítése.

 

A Prof. Dr. Németh Tamás vezette KKB Tudományos Tanács felügyelete mellett folyamatos a levegő- és a vízminőség monitorozása, a szennyezettség változatlanul nem haladja meg a megengedett értékeket.

 

December közepére nyilvánvalóvá vált, hogy az esetlegesen később bekövetkező katasztrófa megelőzését szolgáló védművek elkészítése a kedvezőtlen időjárás miatt az eredetileg tervezettnél jóval több időt vesz igénybe. Nem fejeződött be a külterületi kárfelszámolás sem, így a szennyezett mezőgazdasági terület mentesítése érdekében továbbra is indokolt a honvédelemről és a Magyar Honvédségről szóló 2004. évi CV. törvényben meghatározott egyes intézkedéseket alkalmazni, amelyre pedig csak a veszélyhelyzet fenntartása mellett van lehetőség. A kárenyhítést és a helyreállítást a szokatlanul csapadékos téli időjárás is hátráltatja. Ezért indokolt a veszélyhelyzet fenntartása Veszprém megyében. Az országgyűlés 2010. december 20-án felhatalmazta a kormányt, hogy a veszélyhelyzet kihirdetéséről és az ennek során teendő intézkedésekről szóló 245/2010. (X. 6.) kormányrendelettel bevezetett intézkedések érvényét Veszprém megyében legfeljebb 2011. március 31-ig meghosszabbítsa.

 

 

A vonatkozó kormányhatározatokban meghatározott feladatok végrehajtására, vagyis a vörösiszap által okozott lakossági károk enyhítésére, emlékpark és emlékhely kialakítására, tájrehabilitáció végrehajtására, valamint a IX. és X. számú tározók vizsgálatára, tervezésére, új befogadó tározó kiépítésére ütemterv készült, amelyet a belügyminiszter jóváhagyott.

 

Az ütemterv értelmében mindenek előtt nyilatkoztatni kell a kárenyhítésben érintett lakosokat, akik az említett lehetőségek közül választhatnak.

 

Következő fő feladat a lakossági károk enyhítése. Ennek keretében 2011. április 30-ig végre kell hajtani:

az ingatlanok kárfelmérését,

meg kell indítani a meghívásos közbeszerzési eljárást,

a telekvásárlást,

beépítésre szánt területek belterületbe vonását,

monitoring rendszer felállítását,

beépítési terv elkészítését,

közmű és úttervek elkészítését,

építési engedélyeztetési eljárást,

kivitelezői szervezet kiválasztását,

lakóépületek, út és közmű építését,

műszaki átadás-átvételt,

ingóságok beépítését,

tulajdonba/használatba adást.

 

Az emlékpark és emlékhely kialakítása során – melynek tervezett ideje a katasztrófa első évfordulója: 2011. október 4. – elvégzendő feladatok:

védendő elemek kijelölése,

koncepció kialakítása,

bontási, engedélyezési tervek elkészítése,

társadalmi egyeztetés,

kivitelező kijelölése,

bontási munkák,

alkalmazott művészeti alkotás kiválasztása, elkészítése,

park terveinek engedélyeztetése, a park kivitelezőjének kiválasztása,

park kivitelezése, műszaki átadás-átvétel,

tulajdonba adás.

 

A tájrehabilitáció keretén belül 2011. május 30-ig végrehajtandó:

a kárrendezési megállapodások megkötése,

a felmérés, a koncepciótanulmány elkészítése, jóváhagyása,

koncepcióterv elkészítése, hatósági egyeztetés,

rehabilitációs kísérleti telepítés kidolgozása, megvalósító kiválasztása, tájrehabilitáció kivitelezése, hulladékok elhelyezése,

monitoring hálózat kiépítése és üzemeltetése,

rehabilitációs kísérleti telepítés végrehajtása.

 

A MAL Zrt. IX. és X. számú tározóinak vizsgálata, tervezése, új befogadó tározó kiépítése. 2011. május 30-ig az alábbi feladatok végrehajtása történik meg:

az előmunkálatok keretében

- a gátszakadás modellezése,

- a teljes terület geodéziai felmérése,

- a kazetták állapotvizsgálata;

a lokalizációs töltés vizsgálata során

a X. kazetta vizsgálata során

a IX. kazetta állapotvizsgálata, javítása;

a X/a kazettánál

- állapotvizsgálat, szondázás,

- altalaj vizsgálata,

- tervezés, feladatok végrehajtása (bélelés, megtámasztás),

monitoring rendszer felülvizsgálata, bővítése.

 

 

Az ütemtervben foglalt feladatok végrehajtásának egyeztetése érdekében a BM OKF-en rendszeresen tartanak értekezleteket helyettes államtitkári szinten. A helyreállítás és újjáépítés tudományos támogatását a BM OKF főigazgatója felkérésére a Kormányzati Koordinációs Bizottság Tudományos Tanácsa biztosítja.

 

 

 

A beavatkozó erők feladataikat rendkívüli körülmények között, az egészségre, a testi épségre veszélyes környezetben, védőeszközök használata mellett, fáradságot nem ismerve hajtották végre.

 

A veszélyhelyzet kezelése során kiemelten nagy felelősség és teher nehezedett az ágazatokra és az alárendelt szervekre. Ezek fontos szerepet játszottak az események kezelésében, a kárelhárítás szervezésében, tervezésében és végrehajtásában.

 

A feladatok ellátásához szükséges erők és eszközök folyamatosan biztosítottak voltak. A káresemény felszámolására tett eddigi intézkedések eredményesnek minősíthetők, ezt igazolják a nemzetközi visszhangok.

 

Az ütemtervben megfogalmazott feladatok eredményes végrehajtása biztosítja a vonatkozó kormányhatározatokban elrendelt feladatok teljesítését, az érintett lakosság helyzetének mielőbbi rendezését.

 

Az újjáépítés kiemelkedő feladatai mellett figyelmet kell fordítani a tapasztalatok értékelésére, meg kell vizsgálni, hogy milyen szemléletváltásra van szükség a kockázatelemzési gyakorlatban ahhoz, hogy a hasonló események a jövőben elkerülhetőek legyenek.

 

Újhegyi Katalin – Dr. Tóth Ferenc pv. ezredes