-Éves értekezlet, ez mindig egy fontos időpont, alkalom, valamennyi szervezet életében, hiszen számot lehet vetni egy időszak tapasztalatival, és meg lehet beszélni meg lehet érteni azokat az elvárásokat amelyet a szervezettel szemben 2011-ben a következő évben mindenkor támasztunk.
 

A mai értekezlet több szempontból is sajátos, egyrészt a helyszín miatt, hiszen első alkalommal fordul elő, hogy az éves értekezletünket a Belügyminisztériumban tartjuk. Ez egy szimbolikus alkalom is, hiszen 2010 volt az-az év, hogy a kormányváltást követően ismételten létrejött a Belügyminisztérium és a katasztrófavédelem hivatásos szervezetei, hivatásos állománya visszatért a rendvédelem családjába, és egy egységes, a többi rendvédelmi szervvel közös munkát végezhet. A résztvevők is fontosak, hiszen számos olyan parancsnok van jelen, akik a korábbi értekezleteken, évértékelőkön nem vettek részt.
 

Itt van a hivatásos tűzoltósági parancsnoki kar, itt vannak a köztestületi tűzoltóságok parancsnokai, a polgári védelmi egységek parancsnokai és a katasztrófavédelem valamennyi vezetője. Bár a Hoffmann vezérőrnagy úr azt mondta, hogy szóbeli kiegészítőt mondok. Valóban így van. Egy éves jelentést elkészítettünk és ezt ki is bocsátottuk, minden vezető majd meg fogja ezt kapni. Azonban most azért a szóbeli kiegészítésnél azért kicsit bővebben, fontos kérdésekről és összefüggésekről szeretnék szólni a 2010-es tapasztalatokról, azért hogy világosan lássuk, hogy honnan indulunk és milyen alapokra kellett építkezni. Én öt fő kérdéssel szeretnék foglalkozni. A munkánk társadalmi, politikai, kormányzati környezetével egy pár szóban, ezt követőleg 2010 történéseiről és azok tanúságairól, harmadszor az új vezetés által talált helyzetről. Végül pedig a megtett intézkedésekről elindított folyamatokról és a 2011-es legfontosabb feladatokról lesz szó.
 

Akkor rátérek az első kérdésre: munkánk társadalmi és politikai, kormányzati környezetéről. Az új kormány Európa szerte példátlan erős választói felhatalmazással 2/3-os parlamenti támogatással kezdhetett munkához. Ezért adódtak a lehetőségek arra, hogy a társadalom, a gazdaság mélyreható és szükséges átalakítása végbemenjen. A közbiztonság elodázhatatlan javítására sor kerüljön, a nemzeti érdekek kormányzati tevékenységen belül jobban érvényesüljenek és kialakuljon egy hatékony és szolgáltató közigazgatás a Magyar Köztársaságban. Szakítva az elmúlt 8 év kormányzásával, amely miatt többek között ide jutott a közbiztonság és annak szervi és részét képező, katasztrófavédelem, ahova jutott.
 

Valamennyiünk számára látható, hogy az új kormányzati struktúrán túl egy más típusú kormányzati, gondolkodásmód és döntésképesség alakult ki, ezek közül nekünk a legfontosabb jellemzők, a közbiztonság kiemelt prioritása, a problémák nemzeti alapon megközelítése, hitelesség és reális helyzetértékelés, közösségépítés, konfliktusok felvállalása visszahúzó erőkkel és áttörés a nemzetközi kapcsolatokba.
 

Ezek mind fontos tennivalókat jelentenek a katasztrófavédelem munkájában is. A Belügyminisztérium létrehozása, az OKF-nek a rendvédelmi csoportba, csapatba való visszatérése lehetőséget adott egy egységes, új rendvédelmi stratégia, közbiztonsági struktúra és számos radikális lépés megtételére a közbiztonság javítása érdekében. Világos és követhető elvárás fogalmazódik meg a katasztrófavédelemmel szemben. Közben tapasztalható sokoldalú gondoskodás, vezetői együttgondolkodás, jogi és az anyagi feltételek biztosítása, ahogy belügyminiszter úr ezt július 1-én a beiktatásomkor meghatározta, minden feltétele adott a személetváltásnak.
 

2011 döntő év, a megújulás, Magyarország alkotmányos újjászervezésének az éve, amely lehetőséget ad a katasztrófavédelem megújítására is. Amely az elmúlt 10-11 éves működési tapasztalatok alapján elodázhatatlan.

Én azt gondolom erről, hogy egy emberöltő alatt is csak egyszer adódik ilyen lehetőség, ezért a jelenlévő parancsnokok, valamenyiünknek a felelőssége, hogy olyan katasztrófavédelmi rendszert alakítsunk ki, amely nemzeti érdekeket szolgál, nemzetközi követelményeknek megfelel, a közbiztonság szerves részeként működve, hatékony, megelőzésre összpontosítva, intézkedőképesen és gyors elvárással szolgálja a lakosság biztonságát.

Ez valamennyiünkkel szemben komoly követelményeket támaszt, erről hosszan lehet beszélni, majd néhány összefüggéséről fogok szólni. De ha össze akarom foglalni akkor ezt 4 pontban tudom egyszerűen megfogalmazni. Valamennyiünkkel szembeni elvárást. Első a nemzeti elkötelezettség, második a hivatásszeretet, harmadik a csapatszellem, negyedik pedig a szakmai alázat.
 

Másodszor szólni akarok a 2010-ben bekövetkezett eseményekről és azok néhány legeslegfontosabb tanúságáról.

2010-ben a kormányalakítás pillanatában egy kiterjedt és az ideig rosszul kezelt árvízi katasztrófahelyezettel szembesültünk, ennek rendkívül sok tanúsága van, finanszírozásról, előkészületről, tervszerűségről, irányítási rendszerekről hosszan sorolhatnánk a tanúságokat.
Mindezeket majd a katasztrófarendszer megújítása során majd muszáj lesz alkalmaznunk. Aztán másodszor említem az áramellátási zavarokat, amelyek június, július, augusztus hónapokban voltak gyakoriak. Azt gondolom, hogy a kritikus infrastruktúra felügyelet nélkül hagyása, jogalkotási késedelmen túl, a meglévő jogszabályi keretek ki nem használása is vezetett ide, hiszen erőteljes fellépésünket követőleg még a téli hónapokban sem történtek olyan áramkimaradások, mint a korábbi nyári időszakban.
 

Harmadszor. Sosem volt ipari katasztrófa következett be Devecser, Kolontár térségében. Rendkívül sok tanúsága van, ezekről még kicsit később, majd pár összefüggésről fogok szólni.

Aztán példátlan belvízi jelentések, ezzel egyidejűleg árvízi védekezés zajlott a tavalyi év végén és az idei év első hónapjában, napjainkban is.

Ennek a belvízi elöntésnek is, számos olyan tanúsága van amelyet a jogalkotásban is le kell vonni, vagy például következő ilyen tapasztalat: partfal csúszás például Kulcsnál. Rendkívül tanúságos az építési hatósági munkára, az építési fegyelemre és a következmény nélküliségre utaló számos tanúsága van, amelyet hasznosítani fogunk.

Évtizedek óta nem tapasztalt nagyságú földrengés történt Magyarországon. Ennek is vannak tanúságai amelyet március elején a Magyar Tudományos Akadémiával kötött megállapodásnál varrunk el, hogy hozzáférjünk a szeizmológiai intézet adataihoz.

2-2001 óta nem volt méretű újjáépítés zajlott, illetve zajlik, egyik a Borsodi térség volt, a másik pedig, a most a vörösiszap által sújtott települések. Ez a kormányzat hozzáállását, intézkedő képességét messzemenően példázza. De számos tapasztalattal vagyunk gazdagabbak.

Néhány rendkívül veszélyes ipari tűzeset és vegyi baleset következett be, pl: Balatonfűzfön, Algyőn vagy a Borsod Chemben ezeket kezelni tudta a szervezet.

Nagyon súlyos következményekkel járó tanúságokat nyújtott a West Balkán katasztrófa, három fiatalember halálával, jelzi a szabályozatlanságot, vagy a szabályozási liberalizációnak a súlyos következményeit. Súlyos tanúságokkal szolgál, hogy Győri gázrobbanás következett be, amelyekről szintén még majd fogok szólni.

És végül egy történés, az pedig az, és ennek tanúság sikeres Európai Uniós elnökségi munkakezdés volt a katasztrófavédelem területén is, ez egy árvízvédelmi munkaműhely volt, úgy látjuk, hogy az Európai országok jelen levő vezetői, ott volt vezető képviselői, hasonlóan közelítenek árvízi katasztrófahelyzetek kezeléséhez és az ár-vízvédekezési rendszerekhez.
 

Harmadik az új vezetés által talált helyzet. Ezek nagyon fontos kérdések, amit most mondok és számos lépést tettünk az itt talált hiányosságok leküzdésére a dolog még nem befejezett. Az a fő kérdés, hogy betöltötte-e, illetve képes volt e betölteni a katasztrófavédelmi rendszer 2010-ben, a törvényben meghatározott, a lakosság által joggal elvárt, a nemzeti érdekeket védő közbiztonságot garantáló, nemzetközi követelményeket teljesítő szerepét. A rendszer tehát a katasztrófavédelem Magyarországi rendszere sajnos, az állomány többségének példás, sőt helyenként hősi helytállása ellenére, nem lehet egyértelmű igennel válaszolni. A rendszer azért tudott úgy valamelyest működni, és csak is erre támaszkodhattunk, mert az állomány hivatástudatból, szakmaszeretetből, elkötelezettségből, példásan helyt állt a biztonság érdekében. Háttér feltételekkel azonban komoly gondok vannak. Tehát miért nem tudtak teljes mértékben betölteni. Az első az a kormányzati szintet érintő észrevételeim. Az a véleményem, hogy az előző kormányok, az elmúlt 8 év kormányai a katasztrófavédelmi rendszert nem értették meg, a FIDESZ kormány kitálalmányaként tekintettek rá. Emiatt veszély-megelőzési, hatósági képességét elég gyakran üzleti érdekekből vezetetve, bűnös módon meggyengítették. Nemzetközi etalon szerepét szétzilálták, létszámát leépítették, költségvetését alulfinanszírozással működés és reagálóképtelenné tették, intézkedő képességét lefojtották. Közösségét szétverték, gyakran egymás ellen uszították. Bátortalan kezdeményezéseit, kormányzati döntésképtelenséggel elfojtották, ugyanakkor számos súlyos eseménynél (pl: az augusztus 20-i tragédia) felelőssé tették. Személyi állományát szétzilálták, civilesítették, a hivatást kiüresítették, rossz túlóra szabályozással, hibás európai uniós normaadaptációval, az életpálya modell képzési rendszer szétverésével, pályaelhagyásra motiválása, parancsnoki munka gyengítésével a korrupció eltűrésével. Technikai, fejlesztési forrásait elherdálták, értelmetlen beszerzési rendszerrel, eszközpark elöregítéssel. A kritikus infrastruktúrát felügyelet nélkül hagyták a polgári veszélyhelyzet tervezés legteljesebb hiányával szembesültünk. Értelmetlen, gyakran álszent vezetői pályáztatással alkalmatlan vezetőket nevezetek ki számos beosztásba.

Szüntelen vitákat provokáló koncepciógyártással, a való élet valós problémáitól való elszakadással működtek. A belbiztonsági rendszert elsorvasztották, értelmetlen regionalizálással, áttekintehetlen, pazarló, a parancsnoki felelőségre nem építő gazdálkodással. A katasztrófavédelem hármas rendeltetését, úgy mint megelőzés, védekezés, helyreállítás, újjáépítés szétzilálták, szétszedték. A Vásárhelyi tervet annulálták, a vízügyet szétverték, a veszélyes szállítmányok rendjét vészesen liberalizálták. Az iparbiztonságot teljesen szétzilálták. A rendezvénybiztonságot megszüntették, liberalizálták. A nemzetközi kapcsolatokat hibásan kezelték. Divergáló jogi szabályozást alkalmaztak a vízügy az egészségügy, az építés, az állami tartalékgazdálkodás, a közigazgatás számos kérdésében és végül a magyar honvédség vonatkozásában is.
 

A katasztrófavédelem néhány belső problémájáról. Megítélésem szerint egy túlhaladott, elfáradt szervezeti felépítéssel dolgoztak, tervszerűtlen, nem a megyékre építő határozatlan vezetéssel. Leépült a humán feltételrendszer, hibás személyzeti politikát és gyakorlatot folytattak. Működésképtelenné tették a vezetői fórumrendszert, alul és túlszabályozás egyidejűleg van jelen a szervezetben. Elhalt a belső ellenőrzési rendszer. Rossz gazdálkodás, krónikus pénzhiány és eszközelöregedés tapasztalható. Gyenge és alacsony szintű kormányzati kapcsoltrendszerrel rendelkezett a katasztrófavédelem. Elhanyagolta az önkéntes mozgalmakat. Koncepciótlan, vezetői utazgatásokkal terhelt nemzetközi tevékenységet folytatott, a legfontosabb nemzetközi partnerekkel kapcsolataink leépültek, jogharmonizációt és EU elnökség előkészítésében késedelmek következtek be. Differenciálatlan, alacsony szintű szükségtelen együttműködési megállapodások halmazát találtuk, közel százat. Túl hangsúlyos, tűzoltás vezetői törekvések voltak tapasztalhatók a katasztrófavédelemnél. Szakirányítás, tűzoltósági szakirányítás és szakfelügyelete viszont gyenge hatásfokkal vagy egyáltalán nem végezték el. Súlyos költségvesztéssel járó képzési törekvéseket tapasztaltunk akár a Rendőrtiszti Főiskolán három évig tanuló hallgatót végzéskor elküldték, mondván, hogy nem kell mégse. A Zrínyi Egyetemen számunkra ismeretlen oktatási tematika szerint tömegével képezték a katonai katasztrófavédőket, akiket utána senki nem tudott beosztásba helyezni és egy teljesen össze-vissza tanulmányi szerződéskötési rendszert tapasztaltunk. Rosszul lett levezérelve a tűzoltósági létszámbővítés. Gyenge bérezés és leépített juttatási rendszert tapasztaltunk és a polgári védelmi rendszert pedig teljesen elhanyagolták, hatásköri kérdésekben pedig leépítették. Ennyit a belső problémákról.
 

A veszélyhelyzet kezelés néhány összefüggéséről. Nem voltak kidolgozott cenáriók, holott teljesen világos kormányzati elvárás, hogy a katasztrófavédelemnek a legrosszabb cenárióra kell készülni és a cenáriók hiányában nem lehettek hozzárendelt országos és megyei védelmi tervek sem. Látókörön kívül maradt az ipari létesítmények védelmi tervezése, ezt láthatjuk számos üzemnél, és a teljesen elméleti jellegűvé vált a települési védelmi tervezés.

Kettőség tapasztalható a települések sorolásában. A volt önkormányzati minisztérium és a vízügyi minisztérium is sorolja különféle szempontok szerint a településeket ezek között teljes aszinkron van és feltételi hiány tapasztalható. Nincs a katasztrófavédelemre hivatott szervek látókörében a négy fő veszélyforrás. Így a víz, az ipar, a szállítás és a tömegrendezvények. Mind a négynek rendkívül súlyos következményei történtek 2010-ben. Hatékonyságot megszüntető leépülés volt tapasztalható, polgári védelmi kirendeltségeken mozgósítható polgári védelmi erők tekintetében. Az átcsoportosítások a reagálásokat biztosító hapták szervezetben. A bevetési rendszer teljes hiányában. A törzskari vezetés kialakulatlanságokban, és az állami tartalékok hányában és az ellehetetlenült gazdaság mozgósítási rendszerben. Tervezetlen és gyakoroltatatlan a honvédelmi és rendőri erők alkalmazása, polgári veszélyhelyzetben, ezzel szembesültünk, a hivatal átvételekor. Nem tett a kormányzat semmit ebben a vonatkozásban a sorozott hadsereg megszüntetésekor, épp ezért adhoc intézkedésekre volt szükség, számos probléma lesz, ezt persze azóta korrigáltuk.

Elöregedett, alkalmatlan, lakossági riasztó és tájékoztató rendszer van. Elhalt a médiák katasztrófa, veszélyhelyzet igénybevételének addigi rendje. Súlyosan leépült a katasztrófavédelem mobil laborrendszere, ez a vegyi felderítő csoportunké. Eszközben és magában a gépjárműparkban. Nincs veszélyhelyzetet megelőző alkotmányos időszak. Előzetes intézkedésekre ezért nincs mód, amelyek visszaütnek a veszélyhelyzet tényleges bekövetkezésekor. Elhalt a 2000-ben kialakított rendszer a tudomány mozgósítására, veszélyhelyzet esetén ezt a MAL katasztrófahelyzeténél kellett újraéleszteni, nagy sikerrel egyébként. Szétesett a karitatív együttműködés. Működésképtelen a szomszédos országokkal való együttműködés veszélyhelyzetben, annak ellenére, hogy számos megállapodás 10 éve meg van, csak valahogy nem sikerült életet lehelni bele a gyakorlatban.

Rossz szabályozás volt a vis major alapra. Az önkormányzati védekezés magára maradt, felkészületlen, eszköztelen, irányítatlan és költséges. A veszélyhelyzeti informatikai és információs rendszer kialakulatlan, eszközhiányos, az információáramlás esetleges, a vezetés, irányítás ráhatása nem biztosított.
 

Tűzvédelem: Üzleti érdekek mentén leépült a hatósági és szakhatósági munka, rossz szabályzással tapasztalt állomány tömegeinek kiáramlásával, piacszerzés és korrupció térnyerésével, jelentkező szaktudás hiánnyal, a tűzvédelmi mérnökképzés leépülésével. Miközben a tervezés, a beruházás, a kivitelezés mérnökmódszerei egyre bonyolultabbá váltak. Romlott a tűzvizsgálat, amelynek súlyos nyomozás eredményességi és polgári kártérítési hatásai voltak. Ezért elsők között kellett ezen változtatnunk. Csökkent a létesítményi tűzoltóságok száma, potenciája, amely negatív hatást gyakorolt az iparbiztonságra és a szállításra, például a MÁV területén teljes leépülés található a korábbi erős potenciálok helyett. Vannak a sikerek mellett problémák a köztestületi tűzoltóságoknál. Hibásnak látjuk azt a nézőpontot, hogy ugyanolyan követelményeket támasszunk az önkéntes tűzoltóságokkal, mint a hivatásos tűzoltóságokkal szemben. Tehát ez a bizonyos kvázi hivatásos tűzoltósági elvárás: ennyi ember bent legyen, készen legyen, főállásban legyen. Csökkent helyenként jelentősen az önkéntes háttér, és alulfinanszírozottság tapasztalható a főállásuknál. Tulajdonképpen, ezek a, majd még később néhány problémát említek de ezek a kérdések megint csak azt mutatják, hogy ez az önkéntes tűzoltóság ez a önkormányzati tűzoltósági újra elgondolás kérdését érinti. Súlyos finanszírozási gondokat láttunk és az államra várás jelentkezik újra ezen a területen is. Konfliktusokkal terhelt a kapcsolat a hivatásos tűzoltóságokkal, működési területi kérdésekben, egyirányú RST-ben hosszabb riasztási idő miatt, a hivatásos tűzoltóságok, önkéntes tűzoltóságok alárendeltségébe kerülése. Nehézkes a megelőzési, hatósági információ áramlása az önkormányzati tűzoltóságok irányába. A háttéregyesületek helyenként megszűntek, gazdálkodásban anomáliák tapasztalhatók és előfordulnak vezető-beosztott konfliktusok is az önkéntes tűzoltóságoknál.

Az önkéntes tűzoltó-egyesületekkel azt tapasztaltuk, hogy megjelent egy dekoratív törvényi szabályozás, azonban pénzeszközöket, normatív rendszert nem rendeltek e mögé. Épp ezért ugyan fontos ez a több mint 600 tűzoltó, önkéntes tűzoltó egyesület, a léte és a működőképessége, ezzel rendkívüli eszköz- és forráshiányt tapasztalunk. A tűzoltáson, műszaki mentésen túli más típusú tűzvédelmi feladatokba való bevonás nem alakult ki, még is értékként tekintünk rá és különösen érdekes, hogy számos kis településen az önkéntes tűzoltó egyesület és a településen működő polgárőr csoportok között igen gyümölcsöző és jövőbe mutató együttműködés is kialakult. A hivatásos tűzoltóságok törvény szerinti egységes rendvédelmi szerv szerepe szétcsúszott. Eszközellátása a heterogén vezetés sikere az aktuális parancsnoktól függő, óriási létszámkiáramlás történt rendkívül megfiatalodott állomány teljesít szolgálatot. Polarizálódott, alacsony szintű képzés van az alapképzésnél, nem intézkedett senki a katonai szolgálat hiánya miatti rendvédelmi alapképzésre. Szakmai irányítás sajnos nem folyt az elmúlt években, már mint tűzoltó szakmai irányítás. Komoly mulasztások történtek, a bevetések során akár a több fecskendős, egyidejű, jelentős, kiemelt tűzesetnél, akár egy fecskendő esetén is tudáshiány tapasztalható a szakhatósági tevékenységben. Komoly gondot okoz a korosztály hiánya, a tapasztalatlanságba kiáramlott évfolyamok hiányoznak a vezetésből. Az OTSZ és a mérnöki módszerek mellett azt látjuk, hogy az eltérési engedélyek száma növekvő, vagyis az OTSZ szabályainak az újragondolása, vagy végiggondolása elkerülhetetlen. Tapasztalható a hatósági szigor hiánya, a gyenge szintű megelőző preventív fellépése a tűzoltóságnak. Vannak a tűzoltó, vannak megyék ahol tűzvédelmi bírság kiszabására nem kerül sor egész évben, nem is egy.

Elöregedő eszközállomány, gyakori laktanya problémák és múlt századi bevetés-irányítási rendszer van  a hivatásos tűzoltóságoknál. Emellett jelentkeznek önkormányzatokkal összefüggő finanszírozási gondok, csak mondjuk az elmúlt pár hónapot vizsgálva például: Nagyatádon, Marcaliba, Kiskunfélegyházán, Szigetváron és máshol. Ahol az eladósodott önkormányzatok az alapvető juttatásokat sem juttatták el a tűzoltóságokhoz, tehát nem kapták meg a bért, vagy ruhapénzt vagy más juttatásukat. Illetőleg elég gyakori, hogy hitelfelvétel érdekében a tűzoltólaktanyákat lebiztosították hitelfedezetként, amely tarthatatlan helyzettel jár.
 

Mindezekből a következtetések. Az elmúlt 8 év kormányzata a katasztrófavédelmi rendszert és elemeit nem értette meg, nem fontosságának megfelelően kezelte, 2/3 hiányában nem szüntette meg de a végletekig legyengítette és hatástalanná tette. Nem értette meg elsőrangú közbiztonsági jelentőségét, kiszakította annak rendszeréből, nemzeti és nemzetközi fontosságát annulálta, miközben ezt nemzetközi relációba széles körben adaktálták, a magyar rendszer 2000-től kezdődően, és az ENSZ, az UNIO és a NATO illetékes vezetőivel, és a konferenciáin azt tapasztalom, hogy mindezekben a szervezetekben magas prioritást kapott a katasztrófavédelem, még a korábbi évtizedet megelőzően is jóval nagyobb jelentőségre tett szert.

Negyedszer a megtett intézkedések és elindított folyamatok. Úgy gondolom -ahogyan a bevezetőben is mondtam, hogy a közbiztonság részeként a nemzeti rendeltetés betöltéséért és a hatékonyság javításáért dolgoztunk. Néhány példát a megtett lépésekre.

-Elsőként említem meg a szemléletváltás jegyében, hogy kártérítést fizettünk az augusztus 20-ai áldozatoknak, amelyekről már beszéltem, megítélésem szerint kormányzati vezetési hiba történt, de jó néhány katasztrófavédelmi ügyeletes tisztet, meg ilyeneket tettek felelőssé ezért a munkáért, mint a Gyuszi taxist a K&H ügybe. Lezártuk a pereket a hősi halottak családjaival, és a kreált felelősökkel az augusztus 20-a kapcsán. Igen, a hősi halottakkal perbe állt a katasztrófavédelem, a hősi halottak hozzátartozóival ezeket lezártuk. Mindent megtettünk és szerintem előrejutottunk ebben, hogy normalizáltuk a tűzoltó és a polgári védelmi szakmai szervezetekkel a munkakapcsolatokat. Létre hoztunk új tanácsadó szervezeteket, tűzvizsgálatra, tűzvédelemre és polgári védelemre. A nemzetközi kapcsolatokban erőteljes lépéseket tettünk Szlovákia, Oroszország, Ukrajna és az ENSZ OCHA vonatkozásában. A valóságos és aktív munkakapcsolat fejlesztése érdekében. Európai Uniós elnökségi felkészülésünket felpörgettük és belügyminiszter úr elvárásának megfelelően készen álltunk a munka megkezdésére a szükséges időpontra. Számos együttműködési racionalizálási lépésre került sor. Egészségügyi államtitkársággal, közlekedési hatósággal, a környezetért felelős államtitkársággal, a rendvédelmi szervekkel. A magyar honvédséggel, az újonnan létre jött nemzeti védelmi szolgálattal, az építési hatóságokkal, az infokomunikációs államtitkársággal a KEHI-vel, az energiahivatallal, az új média hatósággal, a fogyasztóvédelemmel, a mérnökkamarákkal, veszélyes üzemek szakmai képviseletével, a MÁV-val most nem túl régen, az áramszolgáltatokkal, karitatív szervezetekkel, az energetikai államtitkársággal, a Magyar Tudományos Akadémiával, a tűzvédelmi gyártókkal, légi közlekedés, és a Duna Bizottság számos kérdésével. Tehát előreléptünk, megkezdtük az együttműködési rendszereknek normalizálását.

A hatósági munkában új megközelítést alkalmaztunk. Egyeztettünk valamennyi veszélyes üzem vezetőjével, újak beazonosítására került sor, rendszeresek az ellenőrzések. Tárolók országos ellenőrzését végrehajtottuk, befejeződött Paks átfogó ellenőrzése. Veszélyhelyzeti tervek felülvizsgálatára került sor valamennyi veszélyes üzemnél, beleértve a közlekedési szervezeteket is elsősorban a MÁV-ot. Bekapcsolódtunk a Dunán folyó veszélyes anyag szállítás számítógépes rendszerbe történő felügyeletébe, folyamatosan, konzekvensen és szigorúan kivizsgáltuk a bekövetkezett eseményeket és éltünk a szankció alkalmazási jogával. Hatósági konzultációt folytattunk a áramszolgáltatokkal, nagyon rövid időn, még a héten a gázszolgáltatókkal is sor került ilyenre.  Továbbképzést szerveztünk a tűzvédelmi szolgáltatoknak, konzultációt, mérnöki konzultációt folytattunk a beruházók, tervezők, építetők számára a költséghatékony módszerekről. Ha minden igaz, a magyar vállalkozások segítésének kormányzati törekvéséhez jól illeszkedik. Szórakozóhelyek tervszerű ellenőrzését a rendőrséggel nagy intezitással végezzük. Rendszeresen egyeztetünk társhatóságokkal és a magyar honvédséggel. Az elmúlt 8 év belső történéseinek a kivizsgálása részben megtörtént, részben még zajlik, néhány büntetőeljárás is folyamatban van. Felülvizsgáltuk az eszközbeszerzési rendszert, amelyet eddig alkalmaztak, a belső szabályozó rendszer teljes felülvizsgálatára, kodifikációjára sor került. A humán tevékenységet új alapokra helyeztük. Új, letisztult szervezeti rendszert léptettünk érvénybe, jelentős személyi változásokat hajtottunk végre, azonnali lépéseket tettünk a vezetői fórumrendszer stabilizálásában, képzési rendszerben és a tervezési rendszer átalakításában. A gazdálkodás és a gazdaságirányítást, teljes átalakítására került sor a parancsnoki felelősség érdekében, újjászerveztük a belső ellenőrzést. Megkezdtük a szakirányítást és a szakfelügyelet összhangjában annak újjászervezését és végzését. Új elektronikus ügykezelési rendszert helyeztünk üzembe, megkezdtük a hivatásosítást a létszámfejlesztés és humán feltételek minőségi javítását, teljes átalakításra került a logisztikai hadtáprendszer a Gazdasági Ellátó Központ létrehozásával. Újjászerveztük a tudományos munkát, a kommunikációs tevékenységünket. Hagyományteremtő rendezvény, közösséget építő rendezvények sorát rendeztük. Takarékos működés érdekében az OKF a Budapest és Pest megyei katasztrófavédelemi szervezeteket összeköltöztettük. A Fővárosi Tűzoltóság és pv szervezetek egy összehangolt racionalizálását hajtottuk végre és egy egységes ügyeleti szolgálatot szerveztünk. Átalakult a KOK szervezete, a Repülőtér és az Országház Tűzoltóság szervezete. Egészségügyi és pszichológiai ellátások átszervezésére is intézkedés történt. Mindez természetesen a belügyminiszter úr, a Belügyminisztérium segítségével, kormányzati odafigyeléssel, volt lehetséges, hiszen azonnali pénzügyi segítséget kaptunk 20 terepjáró került rendszeresítésbe és a költségvetésnél sikeres volt az évzárás, hiány nélkül nullás végzárást tudtunk végrehajtani. A 2011 évi költségvetés pedig jelentős segítséget jelent, létszámbővítésben, gépjárműcserében és dologi működési költségekben. Az elmúlt pár hónapban 32 törvényi, kormányon vagy belügyi szintű jogszabály jelent meg, mindazon problémák kezelése érdekében, amelyekről a bevezető gondolatoknál már szóltam. Aktív munkakapcsolat alakult ki a Belügyminisztérium és a társszervezetek valamennyi vezetői szintjével. Számos konkrét fontos lépést tettünk például a West Balákán ügy tanúságai alapján. Építési és a bányakapitánysági szabályok változtatásával. Küszöbön áll a belügyi képzési rendszer átfogó megújítása, a 112-es segélyhívó és a bevetési rendszer, elkészült a katasztrófavédelmi törvénycsomag, áttörést értünk el a kritikus infrastruktúra beazonosításában, a felügyelet alatt tartásában és ennek unios és magyar érdekeknek megfelelően szabályozásában. Megvalósítottuk a polgári veszélyhelyzeti tervezést, pv mozgósítást, megújítottuk és komplex gyakorlatokat vezettünk le. Intézkedések történtek a gazdaság-mozgósításra és tartalékkezelés megújítására. Újra szabályozásra került a vis major rendszer. Talán két kiemelt dolgot befejezésül. Az egyik az Borsod, a tanúságok miatt ahogy mondtam. Először is egy olyan érdekes helyzet állt elő, hogy példátlan rendvédelmi erő alkalmazásra került sor, amelyre korábban nem. Több mint 9000 rendőr, tűzoltó, vámőr, büntetés végrehajtási dolgozó került átcsoportosításra tulajdonképpen, a honvédséget már értelemszerűen most a rendvédelemről beszélek. Ez rendkívüli nagyságú és új kihívást jelentett a rendvédelmi szervek számára, amelyet a levont tanúságok alapján most már tervszerűvé tettük.

Sikeres újjáépítésre is sor került, 310 új otthont építettünk október 31-ig. Sikeresen megoldottuk most, hogy mentési, elöntési tervek készüljenek a településeken, a besorolás ne csak egy papírfecni legyék. Felgyorsítottuk az EKOP-ot így zajlanak azok a munkák amelyek az ottani gátrendszer, víztározó rendszer végső megoldását szolgálják. Ennek érdekében a kormány ahogy mint eddig még soha, soha egyetlen kormány se a megelőző szolgáló veszélyhelyzetet hirdetett, tulajdonképpen tehát lehetővé tette, hogy a normál közigazgatási működéstől eltérő szabályok szerint zajlódjanak a dolgok, amely a Belügyminisztérium és a belügyminiszter úr döntésének megfelelően az OKF egy szupervisori szerepet tölt be, amelynek hasznos tapasztalatai vannak. Az iszapkatasztrófáról. Világszerte a figyelem középpontjába került, számos új tanúsága, ezek közül csak néhányat villantok föl, veszélyhelyzeti irányítás új rendjének főpróbája volt ez. Nagyon figyelemre méltó tapasztalatokat szereztünk. A MAL állami felügyelet alá helyezése ez egy világújdonság, még soha sehol a világon ez nem történt meg. Szintén nagyon sok hasznos tanúsággal. Teljes állami kártalanításra került sor, kerül sor, amely soha nem volt újjáépítés jelentés, és annak a központi irányításának és egy olyan új intézményi és strukturális rendszerét kellett kialakítani amely még nem volt korábban. Felmerül és világosan megfogalmazódik az egységes iparbiztonsági hatóság sürgető ügye. Egészségügyi és mentális területen számos olyan tapasztalatot szereztünk, amely korábban egyetlen egy katasztrófánál sem és bizony új megoldásokat is kellett keresni, például a veszélyhelyzeti OEP finanszírozás kérdésében.
 

A tudomány soha nem volt szerepkörbe került a Magyar Tudományos Akadémia. Nem elvont tanulmányok írásával, hanem a helyszínen történő konkrét tanácsadásával és a katasztrófavédelem döntéshozóinak a támogatásával. Ez nagyon figyelemre méltó.

Új intézményként hoztuk létre a Karitatív Koordinációs Tanácsot, amely egy új irányt körvonalaz, amelynek kibontása majd az elkövetkező időszak feladata lesz. Teljesen világosan látható a biztosítási rendszer megújításának elkerülhetetlensége. Új módszerű és eszközparkú rezgésérzékelő és lakosságriasztó tájékoztató technikai újdonságokat alkalmaztunk, amelynek szintén nem volt előzménye. A veszélyhelyzeti rendvédelem, ezen belül a rendőri tevékenység, a kitelepítés a terület lezárás a büntető eljárások gyorsított lefolytatása szerint szintén számos fontos tanúságra tettünk szert. Világos, hogy szükséges a közigazgatási, eljárási törvénynek egy szabályozás igénye, amely a veszélyhelyzeti minősített időszaki, közigazgatási eljárások szabályait kell, hogy szabályozzák. Megszületett a belügyminiszter úr döntésének megfelelően a NEOPVIR rendszer, amely azt a hiányt is  pótolta amiről a bevezetőben beszéltem, az információ áramlás és az informatikai eszközpark, és komoly tapasztalatokat szereztünk a helyszíni törzskari vezetés kitalálásában. A mentés, a helyzetstabilizálás, a mentesítés, a kárfelmérés és a újjáépítés tekintetében. Úgy gondolom, hogy új típusú kapcsolatot sikerült kialakítani a megyei és a helyi önkormányzatokkal minősített időszakban.

Ennyit gondoltam elmondani a helyzetről és a 2011-es feladatokról, majd miniszter úr után és a miniszter úr által meghatározottakra tekintettel. Én azzal zárnám, hogy köszönetet szeretnék mondani mindenek előtt az életmentőknek. Azoknak a tűzoltóknak akik hőstettet követtek el Kolontár Devecser térségében. A bevetett rendőri, honvédségi, polgári védelmi állományának becsületes helytállásáért. Köszönöm a kormány és a Belügyminisztérium támogatását. Köszönöm a csapatban cselekedni képesek munkáját és becsületes helytállását, köszönöm az önkéntesek munkáját és köszönöm azoknak a parancsnokoknak a példamutató munkáját, akik személye és követelménytámasztó parancsnoki magatartása után sikerült valamelyest felépíteni a katasztrófavédelmi rendszert, működésképes állapotot tartani. Miniszter úr, jelentem befejeztem.

Az elhangzottakhoz kapcsolódva Dr. Pintér Sándor belügyminiszter beszédében utalva a főigazgató által vázolt hiányosságokra leszögezte, hogy a belügyminisztérium újjászervezése közben több megyében zajlott egy időben árvíz elleni védekezés.

„Az első időszakban nem voltam elégedett a katasztrófavédelem tevékenységével, a parancsnoki döntésképesség, az irányítás hatékonysága nem volt jó” – jelentette ki Pintér Sándor. Ezek a problémák azonban a belügyminiszter értékelése szerint rövid időn belül elmúltak. A nehézségek megoldása összekovácsolta a közösségeket, megfelelő együttműködés alakult ki a fegyveres szervek között. A Veszprém megyei ipari katasztrófánál a beavatkozó szervek gyorsan reagáltak, a rendszer jól működött – értékelt a belügyminiszter.