|
Híreink         Szakmai linkek Szaknévsor |
Földrengés után - a Japán atomerőmű helyzete2011. március 19.
I. A Japán földrengés, és a cunami hatásai
A Tokiótól 270 km-re északra lévő Fukushima Daiichi atomerőműben a földrengés miatt a külső energiaellátása megszűnt, a tartalék energiaforrásként szolgáló dízel-generátorokat a szökőár megrongálta, így a telephely teljes áramellátás nélkül maradt. Az erőmű hűtőrendszere az áramellátás miatt nem működött, így a blokkok fokozatosan hevültek. Március 12-én 0730-kor az 1. sz. reaktorban következett be robbanás, lerombolva a reaktor épületének külső falait. A japán rendőrség tájékoztatása szerint ekkor a Fukushima Daiichi atomerőmű 1. sz. reaktorának 20 km-es körzetéből a lakosság kitelepítése már befejeződött. Március 13-án a Fukushima Daiichi atomerőmű 3. sz. reaktorában következett be a második robbanás. A Japán kormány szóvivője szerint a fém burkolat, amely a rektort védi, nem sérült a robbanástól, a hűtőrendszer viszont jelentősen meghibásodott. A hatóságok még mindig intenzíven hűtik a reaktort. Március 14-én 2200-kor a Fukushima Daiichi atomerőmű 2-es blokkjának konténmentjében történt hidrogénrobbanás. A robbanás következtében szabadba került veszélyes radioaktív anyagokat a szél déli irányba, Tokió felé viheti tovább. A hivatalos japán hírügynökség szerint az erőmű területén a robbanás után a dózisteljesítmény meghaladta a 8 mSv/órát (ami a normál háttérsugárzás 80.000-szerese). Március 14-én 2354-kor a Fukushima Daiichi atomerőmű 4-es blokkjában, a kiégett fűtőelem tároló medencében történt hidrogénrobbanás és ütött ki tűz. Március 15-én 0200-ra a tüzet eloltották. Az esemény következtében radioaktív anyag került a környezetbe, az erőmű területén – a 3-as és a 4-es blokk között – a mérhető dózisteljesítmény érték meghaladta a 400 mSv/óra értéket (a normál háttérsugárzás 4.000.000-szorosa). (A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség tájékoztatása szerint fontos figyelembe venni, hogy ezt az értéket egy adott helyen és időpillanatban mérték, így nem feltétlenül egyezik meg a valós állandó sugárzási szinttel.) Március 15-én 0000-kor az atomerőmű körül a mért dózisteljesítmény 11,9 mSv/h (a normál háttérsugárzás 119.000-szerese) volt, amely reggel 0600-ra 0,6 mSv/h (a normál háttérsugárzás 6.000-szerese) értékre csökkent. Japán hivatalos tájékoztatás szerint az atomerőmű három működő blokkjának fűtőelemei megolvadhatnak. Yukio Edano kormányszóvivő szerint „nem tudják egyértelműen megállapítani mi történik bent”, szakértők szerint részleges zónaolvadás lehet a reaktorban. Jelentős az infrastruktúra sérülése. A rendőrség jelentése szerint 872 út, 47 híd és 7 vasútvonal sérült meg, a szállítás lebénult. A Kormány ideiglenes áramszüneteket rendelt el, mivel a földrengés miatt 50 atomreaktorból 11 állt le vagy működik csökkentett üzemben. A radioaktív anyag szivárgásával érintett területeken a rendőrség és a polgárőrség látja el a közbiztonság fenntartását. Rendőrségi gépjárművek járőröznek az atomerőműtől számított 20 és 30 km közötti körzetben, hogy felügyeljék a lakosság teljes elzárkóztatását. II. Nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtási tevékenység Japán a földrengést követően aktiválta az uniós polgári védelmi mechanizmust és városi kutató-mentő csapatokat kért. A BM OKF az EU Monitoring és Információs Központtal (EU MIC) együttműködve azonnal megkezdte a segítségnyújtáshoz szükséges szervező tevékenységét. A magyar kormány döntése szerint a BM OKF az EU MIC-en keresztül nyolcfős magyar műszaki kutató-mentő csapatot és az uniós kárfelmérő csapatba egy polgári védelmi tisztet ajánlott fel. Március 11-én 1841-kor Japán Európai Uniós Képviselete tájékoztatta az EU MIC-et, hogy az előzetes kárfelmérések alapján a japán kormány a regionális partnerei kutató-mentő csapatainak elfogadása mellett döntött, és további segítségnyújtásra nem tartanak igényt. Ugyanakkor aJapán Európai Uniós Képviselete a helyzet pontos felmérését követően nem zárta ki az EU tagállamok műszaki, illetve egyéb segítségnyújtásának igénybevételét, így az EU MIC-et folyamatosan tájékoztatja az aktuális helyzetről. Március 12-én az EU MIC összeállított egy 9 fős szakértői csapatot (EUCP team), amelyben helyet kapott az OKF műveleti osztályvezetője is, akik egy esetleges Japán felkérést követően azonnal indulhatnának a kárterületre. A BM OKF a korábban felajánlott 8 fős műszaki-mentő csapatának tagjait védőoltásban részesítette, akik a továbbiakban is készen állnak az indulásra. A BM OKF további 1 fő polgári védelmi tiszttel erősítette meg az EU brüsszeli MIC központját, aki jelentette, hogy Japánban jelenleg 19 000 fő uniós állampolgár tartózkodik, akiknek Európába szállítása még nem került napirendre. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) tájékoztatása szerint a Japántól esetlegesen érkező segítségnyújtási kérelmek – elsősorban a nukleáris események vonatkozásában – a NAÜ által működtetett Veszélyhelyzet Kezelési és Segítségnyújtási Hálózaton (RANET) keresztül lesznek közvetítve. A felhívásra Magyarország 7 monitorozó csoportot ajánlott fel, összesen 16 fővel. Ennek elfogadása a jelentés elkészítésig nem történt meg. Március 13-án Japán folyamatosan tájékozatta az EU MIC-en keresztül a tagállamokat az aktuális helyzetről, viszont továbbra sem vette igénybe a felajánlott uniós segítséget. Március 14-én Japán az EU MIC-en keresztül tájékoztatta a tagállamokat az aktuális helyzetről, valamint arról, hogy várhatóan logisztikai segítséget kíván igénybe venni az eddig felajánlott műszaki mentő erők helyett. Március 15-én a japán kormány hivatalos levélben egyrészt tájékoztatta az EU MIC-et, hogy kutató-mentő csapatokat továbbra sem kér a helyszínre, másrészt meghatározta a lehetséges segítségnyújtás feltételrendszerét, miszerint:
III. Radiológiai, nukleáris biztonság
A Fukushima Daini erőműben a megnövekedett nyomás csökkentése érdekében március 11-én az erőmű konténmentjéből radioaktivitást is tartalmazó gőzt engedtek a szabadba. A Fukushima Daiichi atomerőműben március 11 – 15. között a hűtővízrendszer kiesése miatt 4 robbanás következett be, melyek során radioaktív anyag került a környezetbe. A japán hatóságok az erőművek 20 km-es övezetéből a lakosságot evakuálták, a 20 – 30 km-es zónán belül a lakosság részére elzárkózást rendeltek el. Az esemény részletes leírását a 10. melléklet tartalmazza. A magyarországi háttérsugárzás monitorozása folyamatos, abban emelkedést nem tapasztaltunk. A BM OKF folyamatosan figyelemmel kíséri a Japánban történt súlyos katasztrófahelyzetet, és a tényekről rendszeresen tájékoztatja a közvéleményt. Mivel a BM OKF Magyarország soros Európai Uniós elnöksége alatt ellátja az Európai Unió Polgári Védelmi Szervezetének elnöki tisztségét is, a BM OKF főigazgatója március 12-én egyeztető értekezletet tartott mindazon tárcák és országos hatáskörű szervezetek vezetőinek részvételével, amelyek információval és hatáskörrel rendelkeznek a Japánban történt földrengés miatt kialakult helyzetnek Magyarországot esetlegesen elérő hatásának elemzésére. Egyértelműen megállapítható, hogy a földrajzi távolság miatt hazánk lakosságát nem érheti el semmilyen káros hatás, ezért kormányzati intézkedés a jelenlegi helyzetben nem szükséges. Az állami szervezetek folyamatosan figyelemmel kísérik a Japánban történt súlyos katasztrófahelyzetet, és a tényekről – BM OKF irányításával működő egységes kommunikációval – rendszeresen tájékoztatják a közvéleményt. A KüM által a BM OKF-re küldött jelentéseket főügyeletünk továbbítja a NEFMI, az ORFK, az AH, az MH, az OAH és az OMSZ ügyeleteire. A Japánban bekövetkezett atomerőmű balesetek miatt március 11-15. között több esetben történt radioaktív anyag kibocsátás. Jelenleg a kiürített területeken kívül sem éri el a sugárszennyezettség szintje az egészségügyi határértéket, annak mértékéről a japán hatóságok folyamatosan változó információt adnak. IV. A legfontosabb humanitárius szükségletek a károsodott térségben
Az erőmű elhelyezkedése (PPT) Közlekedési rend helyreállítása és felhő terjedési prognózis (PPT) CNN video összefoglaló Ezt a hírt eddig 1924 látogató olvasta. |
A 2011. március 11-i. japán földrengésben megrongálódott atomerőművekkel kapcsolatos nukleáris biztonsági helyzetet fokozott érdeklődés kíséri. Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság munkatársai által összeállított értékelés a fő kérdésekre – cunami hatásai, nemzetközi segítségnyújtás, radiológiai biztonság, humanitárius helyzet – ad választ. 
