Dr. Tollár Tibor pv. dandártábornok, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság gazdasági főigazgató-helyettese az állampolgárok biztonságának növelését emelte ki előadásában. A lakosság és az idelátogató turisták érdekében ma már a Balatonon, a Velencei-tavon, a Tisza- és a Fertő-tavon is működik viharjelző. Korszerűsítették a lámparendszer központi vezérlőrendszerét, valamint az egyes viharjelző lámpák informatikai egységeit, lehetővé téve ezzel, hogy a közeljövőben a Balatonon három részre tagozodó viharjelzést lehessen kiadni, valamint a vihar elvonulását követően akár településenként is visszavonható legyen a jelzés. Szintén a közeljövőben várható olyan elektronikus információs táblák elhelyezése, amelyeken a viharjelzők állapotát, a követendő magatartási szabályokat folyamatosan, a nap 24 órájában meg lehet jeleníteni. (PPT)

 

A viharjelzések tóparti megjelenítését a Balaton körül összesen 29 stabil fényjelző-viharjelző, a kiemelt strandokon 16 mobil tájékoztató fényjelző, a Velencei-tavon 2 stabil fényjelző-viharjelző és 1 mobil lámpaegység, a Tisza-tavon 2010. augusztus 1-től október 31-ig tesztüzemben 2 stabil viharjelző állomás (Abádszalók, Kunsági Főcsatorna), valamint a Fertő-tó Magyarországra eső részén 1 stabil viharjelző (Fertőrákos) végzi, éjszakánként negyven százalékkal csökkentett fényerővel. Órában kifejezve a viharjelzők „éves munkáját”, a Balatonon összesen 1298, a Velencei-tavon pedig 562 órát működtek a viharjelzők.

 

Dobai Sándor a Rádiós Segélyhívó és Infokommunikációs Országos Egyesület elnökének tájékoztatójából kiderült, hogy a viharjelző szezon megkezdése előtt az egyesület minden állomást átvizsgált és elvégezték a szükséges karbantartási munkálatokat, így a mai nappal a viharjelző rendszer hibamentesen kezdhette meg működését.

Ezen túl az RSOE támogatásával a Somogy Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság által szerkesztett „Biztonságban a Balatonon” címmel 20 ezer példányban készült egy lakosságtájékoztató kiadvány. Ebben nemcsak a viharra, hanem egyéb veszélyforrásokra (fürdőzés, csónakázás, szörfözés, tűzgyújtás, tavak téli veszélyei) is felhívják a figyelmet.

 

Dr. Dunkel Zoltán, az Országos Meteorológiai Szolgálat elnöke szerint a jelzés pontosságának modellezéséhez a lehető legkorszerűbb szakmai és technikai eszközrendszert használják a siófoki Viharjelző Obszervatóriumban: számítógépes térinformatikai megjelenítő rendszert, nagy felbontású automata meteorológiai állomáshálózatot, műhold-, radar és villámfelderítő hálózatokat, az előrejelzési egyenletek megoldására pedig nagyteljesítményű számítógépeket alkalmaznak. Az előrejelzések és riasztások javítása érdekében további fejlesztések szükségesek. (PPT)

 

Dr. Bóka István országgyűlési képviselő, a Balaton Fejlesztési Tanács elnöke arról számolt be a megjelenteknek, hogy a komplex biztonságot célozták meg a Balaton régióban. Ennek része a vízi biztonság és a katasztrófavédelem is, amelyet a Balaton Fejlesztési Tanács tavaszi ülésén elfogadott. Ennek részleteit Jambrik Péter, a Balaton Fejlesztési Tanács tanácsnoka ismertette. (PDF)

 

Schváb Zoltán, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára a víziközlekedés jogszabályi hátteréről, a hatósági ellenőrzésről adott tájékoztatást. (PPT)

 

Óberling József r.ezredes, az Országos Rendőr-főkapitányság Közlekedésrendészeti Főosztályának vezetője a rendőrség tavaink biztonságának fokozásában kapcsolatos feladatait, valamint a tavaly történt vízi balesetek statisztikáját ismertette. (PPT)

 

Az előadások után Dr. Tollár Tibor pv. dandártábornok elindította a tavak viharjelző rendszerét, amelyek október 31-ig működnek majd.