Híreink

Az Országos Sugárfigyelő, Jelző és Ellenőrző Rendszer (OSJER)

2011. június 01.

Az atomenergia békés célú alkalmazása szükségessé tette egy olyan szervezet létrehozását és működtetését, amely nukleáris és/vagy sugaras veszélyhelyzetben (a továbbiakban: NVH) képes a nukleáris események vagy balesetek hatását csillapítani, következményeit felszámolni. A japán atomerőmű baleset fényében különösen fontos információkat adunk közre.


Az OSJER alapvető rendeltetése a nukleáris veszélyhelyzet hatásainak előrejelzése, NVH esetén a nukleárisbaleset-elhárítási rendszer részeként a sugárzási helyzet folyamatos figyelése, jelzése és ellenőrzése, valamint a sugárzási adatok összegyűjtése, előzetes értékelése és a döntés-előkészítésben részt vevő szervek felé történő továbbítása. Az OSJER központi vezető szerveként – a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Polgári Védelmi Főfelügyelőség szervezeti elemeként - Nukleáris Baleseti Információs és Értékelő Központ (az NBIÉK) működik, amely NVH esetén a Kormányzati Koordinációs Bizottság Veszélyhelyzeti Központjának nukleáris munkacsoportjaként látja el feladatait.

Az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszerről szóló 167/2010. (V.11.) Korm. rendelet 10. §-a meghatározta az Országos Sugárfigyelő, Jelző és Ellenőrző Rendszer feladatait, amelyek az alábbiak:
  • az országos sugárzási helyzet monitorozása,
  • az Országos Nukleárisbaleset-elhárítási Rendszer (a továbbiakban: ONER) működési állapotának megfelelő riasztás és értesítés megalapozása,
  • az ONER működtetésében részt vevő szervek tájékoztatása,
  • a lakosság életkörülményei és munkafeltételei fenntartásához, az anyagi javak védelméhez, valamint a nukleárisbaleset-elhárítási tevékenységhez szükséges intézkedések sugárvédelmi megalapozása,
  • ha jogszabály másként nem rendelkezik, az ország nemzetközi értesítési kötelezettségének teljesítése érdekében a radioaktív szennyezettségre jellemző adatok biztosítása az OSJER szerveknél és az atomenergia alkalmazójánál működő mérőhelyek mérési adataira, valamint az NBIÉK értékelésére alapozva,
  • az ONER normál működési állapotában az OSJER az NBIÉK útján a távmérő hálózat működésével nyert adatokkal hozzájárul a lakossági sugárterhelés alakulásának nyomon követéséhez,
  • a távmérőhálózat mérőállomásairól beérkező figyelmeztetési és riasztási jelzés esetén a jelzés hitelességének ellenőrzése, a kiváltó ok kivizsgálása és a kialakult helyzetről jelentés készítése az ONER működtetésében részt vevő szervek vezetői számára,
  • az OSJER távmérőhálózat mérési adatai alapján az országos sugárzási helyzet jelzése
            a meghatározott fokozatok szerint.
 
Régóta tudjuk, hogy nap mint nap együtt élünk az ionizáló sugárzással. A természetes háttérsugárzás eredete kettős: egyrészt a Napból és a világűrből érkező kozmikus sugárzás, másrészt a környezetből érkező talajsugárzás okozza. Ennek köszönhető, hogy a háttérsugárzás térben és időben folyamatosan változik, jelentősen függ a talajszerkezettől, az időjárástól, a naptevékenységtől és egyéb kozmikus jelenségektől. A modern ember az ionizáló sugárzás használatával hozzájárult a természetes háttérsugárzás megváltoztatásához. Ez a változás normális esetben elhanyagolható, hiszen egy mellkasröntgen, de akár egy atomerőmű szabályos működése sem növeli meg jelentősen a természetes háttérsugárzást, kivételes esetekben azonban – például a csernobili reaktorbaleset során – olyan mértékű lehet, ami az emberek egészségét is befolyásolja. Ennek megakadályozása érdekében a háttérsugárzás változását folyamatosan nyomon kell követni.
 
A Magyar Köztársaság területén a háttérsugárzás mérését 1993 óta az Országos Sugárfigyelő, Jelző és Ellenőrző Rendszer részét képező országos radiológiai távmérő hálózat (OSJER TMH) távmérőállomásai végzik. Ez a rendszer képezi az ország nukleárisbaleset-elhárítási korai előrejelző és riasztó monitoring rendszerét. Az OSJER TMH jelenleg a honvédelmi, az OKF által üzemeltetett belügyi ágazati alrendszerekből, az Országos Meteorológiai Szolgálat és a Paksi Atomerőmű Zrt. a Nemzeti Erőforrás Fejlesztési Minisztérium, a Bátaapáti Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. összesen 132 db mérőállomásából áll. A háttérsugárzás mértéke (a dózisteljesítmény) a Magyar Köztársaság területén 60-160 nSv/óra között változik.


 
Az OKF Központi Ügyelete napi 24 órában figyelemmel kíséri az OSJER TMH rendszer működését. Munkaidőben a BM OKF Polgári Védelmi Főfelügyelőség Nukleáris Baleseti Információs és Értékelő Központja (BM OKF NBIÉK), munkaidőn túl, illetve szükség esetén munkaszüneti napokon - amennyiben szükséges - a BM OKF sugárhelyzet értékelő ügyeletese értékeli az adott helyzetet és tesz javaslatot megelőző intézkedések foganatosítására.
 
A rendszer elsődlegesen a környezeti gamma dózisteljesítmény értékeket és azok változását méri, de néhány alrendszer mérőállomása helyi meteorológiai adatokat is szolgáltat. A mérési adatokból tíz perces dózisteljesítmény átlagok állnak rendelkezésre. A természetes háttérsugárzás mértéke Magyarországon 50-180 nSv/óra között változik.Ez az érték függ a magasságtól, a talaj típusától és az időjárási körülményektől. A légnyomás és csapadék mennyiség változásai befolyásolják az értékeket. A rendszerbe beállított riasztási határérték 500 nSv/h. Ennél jóval nagyobb gamma dózisteljesítmény sem jár egészségügyi kockázattal, ugyanakkor ilyen mértékű emelkedést időjárási változások nem okozhatnak, ezért ez az érték jelzi a szakembereknek, hogy ki kell vizsgálni a változás okát.
 
Az OSJER Radiológiai Távmérő Hálózat mérőállomásai és az általuk mért sugárzási adatok megtalálhatók az OKF honlapján, a http://www.katasztrofavedelem.hu oldalon.

Vissza

Ezt a hírt eddig 2558 látogató olvasta.