A Veszélyes Áruk Nemzetközi Közúti Szállításáról szóló Európai Megállapodás (ADR) „A” és „B” Melléklete 2009. évi módosításaival és kiegészítéseivel egységes szerkezetbe foglalt szövegét, illetve alkalmazásának elrendelését a nemzetközi szállítások során a 2009. évi LVIII. törvény (továbbiakban: Tv.) hirdette ki. Az ADR belföldi szállításokban történő alkalmazásának elrendelése pedig a 38/2009 (VIII. 7.) KHEM rendeletben (a továbbiakban: R1.) történt meg, melynek 1. számú melléklete a Megállapodás „A” és „B” Mellékletének (ADR) hatályos szövegét, míg a 2. számú melléklete a belföldi szállítások során megengedett eltéréseket tartalmazza.

Az ADR 6.2.5.4.3 pontja értelmében, 150 mm-nél nagyobb átmérőjű, a sűrített gázok, a cseppfolyósított gázok, az oldott gázok és a túlnyomás nélküli gázok közúton történő ADR szerinti szállításához használt, alumíniumötvözetből készült palackok falvastagsága 3 mm-nél vékonyabb nem lehet. Továbbá az R1. 2. számú melléklete sem tartalmaz ezen előírás alkalmazása alóli felmentést.

A cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei tartályban vagy palackban történő forgalmazásának szabályairól és hatósági felügyeletéről szóló 94/2003. (XII. 18.) GKM rendelet (a továbbiakban: R2.) 1. §-a értelmében e rendelet alkalmazási köre a cseppfolyós propán-, butángázok és ezek elegyei (a továbbiakban együtt: pébégáz) palackban vagy tartályban történő belföldi forgalmazására és hatósági felügyeletére terjed ki. Az R2. 2. § a) pontja értelmében „pébégáz forgalmazás: a pébégáz beszerzése, tárolása, töltése, tartályban vagy palackban kereskedelmi forgalomba hozatala, viszonteladónak vagy fogyasztónak történő eladása, továbbá gázkiskereskedőnek - értékesítés céljából - bizományba adása”. Ezek alapján elmondható, hogy az R2. nem ad konkrét előírásokat a pébégáz szállítása vonatkozásában, ezeket speciális szabályokként külön rendelet, nevezetesen közúton az ADR tartalmazza.

 

A joggyakorlatban alkalmazott alapelvek alapján, ugyanazon szabályozási szinten kiadott, speciális szabályokat tartalmazó jogszabályokban foglalt előírások alkalmazása elsőbbséget élvez, az általános szabályokat tartalmazó jogszabályokban foglaltakkal szemben.

Ugyanilyen alapelv, hogy az azonos szabályozási szintű, azonos szabályozási területet szabályozó jogszabályok közül az időrendben később kiadott jogszabály előírásai az irányadók.

Mindezek alapján, amennyiben feltételeznénk, hogy a jogalkotó esetleges szándéka szerint a „pébégáz forgalmazás” tárgykörébe áttételesen, de beleértendő a szállítás is, úgy a fenti jogelvek értelmében továbbra is mindenképp az ADR előírásai az irányadóak.

A fentiek alapján összegezve megállapítható, hogy az R2. 9. §-a értelmében a 3 mm-nél kisebb falvastagságú, alumíniumötvözetből készült palackok részt vehetnek a hazai pébégáz forgalmazásban, de a Tv. és az R1. szerint közúton nem szállíthatóak. E megállapítás alól kivételt jelent, ha a szállítás az ADR 1.1.3.1 bekezdésében foglalt mentességek valamelyike alapján történik (pl.: magánszemély a töltőtől /amennyiben a töltő kiskereskedelmi árusítást is folytat/ közvetlenül vásárol és szállít töltött pébépalackot), mert ekkor a szállítás teljes mentességet élvez az ADR előírásai alól, így többek között a csomagolóeszközök gyártására, használatára vonatkozó előírások alól is.

 

 

 

 

Az ADR 3.2.A táblázat 18. oszlopában, többek között az UN 1965 Szénhidrogén-gáz keverék, cseppfolyósított, m.n.n., 2.1 besorolású veszélyes áru szállításához hozzárendelt CV10-es különleges előírás 1.2.1 szakasza szerint meghatározott palackokat alapvetően fektetett állapotban lehet szállítani. Ez alól eltérést engedélyez az előírás harmadik – a fentiekben vastagon szedett – bekezdése, az abban meghatározott feltételek teljesítése esetén. Az említett bekezdés jogszabályban megjelent magyar fordítása úgy is értelmezhető, hogy palackokat állított helyzetben elhelyezve csak olyan, felborulás ellen védő szerkezetben lehet szállítani, amely kellően stabil. Azonban az ADR hivatalos francia szövegezéséből és az angol nyelvű fordításából is egyértelműen kiderül, hogy a „kellően stabil” kifejezés a palackokra vonatkozik, és vagylagos kapcsolatban van a „felborulás ellen védő szerkezetben szállított” meghatározással.

Álláspontom szerint az UN 1965 Szénhidrogén-gáz keverék, cseppfolyósított, m.n.n. tétel alá, legtöbbször A1 gázkeverékként besorolt pébégáz szállításához használt palack típusok kellőképpen stabilak – szemben például a különféle ipari gázok szállítására alkalmazott kisebb átmérőjű, hosszabb palackokkal. Az előzőek alapján megállapítom, hogy jellemzően a 7,5 tonna megengedett össztömeg alatti járművekkel szállított, ennélfogva viszonylag kisebb mennyiségű pébégáz palackok, az ADR 7.5.7.1 bekezdés alábbi előírásait teljesítő rögzítés esetén, védőszerkezet (pl. kaloda) alkalmazása nélkül is szállíthatók állítva.

 

7.5.7.1 „… A veszélyes árut tartalmazó küldeménydarabokat, ill. a csomagolatlan veszélyes tárgyakat a járműben, ill. a konténerben alkalmas eszközzel (pl. leszorító hevederekkel, csúszó és állítható kengyelekkel) úgy kell rögzíteni, hogy megakadályozzon a szállítás közben minden olyan elmozdulást, ami a küldeménydarab helyzetét megváltoztatná vagy sérülését okozná. … A küldeménydarabok elmozdulása kitámasztással vagy állványzattal is megakadályozható, vagy úgy is, hogy az üres tereket valamilyen, arra alkalmas anyaggal töltik ki. Ha a rögzítés pánttal vagy hevederrel történik, nem szabad túlfeszíteni, nehogy a küldeménydarab megsérüljön vagy eldeformálódjon.”

 

A 7.5.7.1 bekezdés a küldeménydarabok rögzítését szállítás közben, úgymond „normál esetben”történő elmozdulásuk, helyzetváltoztatásuk, és ezáltal sérülésük megakadályozása céljából írja elő, azonban ez az előírás nem érvényesíthető a rendkívüli események bekövetkezésének esetére (pl. jármű helyzetének megváltozása baleset következtében).