Híreink

Mit olvashatunk a Védelem júniusi számában?

2011. május 24.

A Védelem olvasói június elején kézbe vehetik a lapot. A 3. szám 11 rovatában 24 cikk segíti az eligazodást a szakmai kérdésekben. Rögtön az elején a döntéstámogatás új lehetőségeiről és a katasztrófavédelmi törvény módosításának fő irányairól olvasható cikk. A lapszám a gyakorlati megoldások (beépített vízzel oltók, kórházi rekonstrukciók, robbanás elfojtás, homlokzati hőszigetelések) gazdag tárháza. A vörösiszap katasztrófa elleni védekezés történéseit a belterületi mentesítéssel folytatjuk.


Fókuszban
 
Noskó Zsolt - Döntéstámogató rendszerek fejlesztési lehetőségei
 
Mi is a döntés? Legegyszerűbben talán úgy fogalmazhatnánk meg, hogy a rendelkezésre álló lehetőségek valamelyikét, előnyben részesítjük a többihez képest. Hogy mi alapján választunk, sok mindentől függ, de maga a mérlegelési folyamat hozza eredményül a döntést.
Az informatikai eszközök fejlődése és kompatibilitása lehetővé teszi, hogy egy olyan rendszer kerüljön kialakításra, amely szinte bármely digitális platformon működőképes, beleértve a mobiltelefonokat, PNA és PDA készülékeket, illetve a hordozható és stabil számítógépeket is. Az internetes világhálózat biztosítani képes azt a kommunikációs alapot, amely a megfelelő jogosultsági szintek kialakítása mellett akár a nyílt hálózaton keresztül is biztonságos adatforgalmat tesz lehetővé – írja szerzőnk.
 
Heizler György - A bevetés-irányítás lehetőségei nagykiterjedésű tűzeseteknél
 
200 tűzoltási szakember vett részt Kaposváron 2011. március 23-án azon az erdőtűzoltás új módszereiről szóló konferencián, amelyen többek között a Pro-Mobil járműkövető rendszerre és a Somogyban kidolgozott digitális erdőtérképre alapozott bevetés-irányítási módszer volt terítéken. A Védelem 2010/3. számának 11-15. oldalán bemutatott rendszer ma már teljes kiépítettséggel egy virtuális gyakorlaton mutatkozott be.

 
 
 
Szervezet
 
Dr Bakondi György - A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról
 
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján láthatóvá váltak a katasztrófák elleni elleni hatékony védekezést akadályozó tényezők. Ezek alapján a Kormány az 1233/2010. (XI. 15.) Korm. határozatában elrendelte a katasztrófavédelmi rendszer javítására és fejlesztésére kidolgozott szabályozási koncepció megvitatását. A törvény tervezete annak alapján készült el. Az interneten a törvénytervezet szövege olvasható, melyek a koncepció fő elemei? Erre válaszol a BM OKF főigazgatója.
 
Technika
 
Adorján Attila - A jövő felderítő eszközei: UCF 7000 hőkamera
 
Az Interschutz kiállításon mutattuk be a jövő hőkameráit a UCF 6000, UCF 7000 és UCF 9000 modeleket. A 2010 novemberében indult UCF 6000-as alapmodell után 2011 május elejétől a UCF 7000-as kamera is piacra került. Mi az újdonság ezekben?
 
Ténykép
 
Honnan, hová érkeznek a jelzések?
Időről-időre felszínre kerül a 112-es számon indított jelzések fogadása. Ez azonban nem szakítható ki az általános jelzésfogadási rendből. Nézzük a számokat: honnan, hová, milyen arányban érkeznek jelzések tűzesetekről és műszaki mentésekről?
Milyen számról?
Tűzesetet, balesetet ma még általában a 105-ös számon jelentenek be. Ez érkezhet vonalas és mobil telefonról, ezért ezt figyeljük évek óta, sőt külön nyilvántartjuk, hogy milyen ezek aránya településen és lakott területen kívül, a tűzeseteknél és a káreseteknél. A harmadik az egyéb kategória, amely érkezhet a 112 egységes segélyhívó számról, vagy a 107-es számról (a megyei főkapitányságokról érkezik), a 104-es számról (mentők), illetve internetes telefonról és beépített tűzjelző berendezésről.
Ügyeleteink a korabeli telefon rendszerre épültek ki. Időközben azonban a telefonálás technikai feltételei és ezzel a telefonálási szokások is megváltoztak. Ma több mint 10 millió mobiltelefon és 100 ezres nagyságrendű tűz- és betörésjelző berendezés működik az országban.

 
Megelőzés
 
Czirok Antal - Beépített vízzel oltó rendszerek füsttisztító hatása
 
Az elmúlt években számos alkalommal merült fel kérdésként, esetenként érvként, hogy a beépített vízzel oltó rendszerek (elsősorban a vízköd) jótékonyan befolyásolják a füstképződést. A korom és az égés során keletkező mérgező gázok a füstből „kimoshatók”, ártalmatlaníthatók. Ez sajnos nem így van.
 
Tiszolczi Balázs Gergely - Tűzvédelmi követelmények érvényesítése kórházak rekonstrukciójánál I.
A hazai kórházaink műszaki állapota „hagy némi kívánnivalót” maga után. Az intézményeken végzett átalakításokkal, rekonstrukciókkal foglalkozik szerzőnk. Nem titkolt célja, hogy gyakorlati információkkal segítse a kórház tűzvédelemért felelős szakembereinek munkáját.
 
 
 
Perlinger Ferenc - Porrobbanásveszélyes technológiák védelmi megoldásai II. – Robbanáselfojtás és robbanásterjedés elleni védelem
 
A porrobbanás-veszélyes technológiák sokszor alattomos veszélyei elleni védelmi megoldásokat próbáljuk szakértő szerzőnk segítségével sorra venni. A „Védelem” megoldásai közül elsőként a nyomásleeresztést tárgyaltuk, most a többi, az iparban gyakran használt megoldást ismertetjük.
 
Módszer
 
Szalay Barnabás - Életvédelem helyett a „köz” veszélyeztetése
 
Ma gyakorlatilag bárki tervezhet, karbantarthat hő- és füstelvezető berendezést – írja előző számunk 15. oldalán Dr Zoltán Ferenc. A szerző által jelzett „bárki” úr pedig szorgalmas lény. Gondos szakértelmének jutalma a polgári törvénykönyvben vagy a büntető törvénykönyvben keresendő. No, de mitől ez a nálunk szokatlan bevezető? Krimibe illő fordulatokat tálal szerzőnk.
 
Dr Nyikos Attila - A jogi felelősségkérdései – Milyen szankciókra lehet számítani hő-és füstelvezető ügyben?
 
Az épületek hő- és füstelvezető berendezései engedélyezésével, használatba vételével, karbantartásával, működtetésével kapcsolatban felmerült kérdések komoly jogi következményekkel járnak az érintett mulasztókkal szemben. Felkérésünkre ezekről írja le jogi véleményét szerzőnk.
 
Visszhang
 
Lestyán Mária - Homlokzati hőszigetelések tűzzel szembeni viselkedését befolyásoló tényezők
 
Konferenciákon, gyártói cikkekben egyre többször hallani, hogy a két leggyakrabban használt homlokzati hőszigetelő rendszer – a kőzetgyapot és a polisztirol – tűzzel szembeni viselkedése nagyban hasonlít egymásra, s gyakorlatilag nincs különbség az A2 és a B tűzvédelmi besorolású rendszerek között. Tényleg ennyire ostobának lehet nézni a szakembereket? Akkor most van számottevő különbség vagy nincs?
 
Szabályozás
 
Szűts Jenő - Változások az aeroszolos tűzoltó rendszerek háza táján
A halonok betiltását követően a gyártók nagy erőkkel láttak hozzá az emberek és a környezet számára veszélytelen, ám hatékony oltóanyagok kifejlesztésének. A kutatások egyik eredménye a globális felmelegedést nem okozó és az ózonréteget nem károsító aeroszolos oltó generátorok. Ezek már számtalan esetben bizonyították, hogy helyük van az oltórendszerek palettáján. A technológia azonban teljesen új volt, így az oltóanyagra és alkalmazására vonatkozó szabványok csak mostanában kezdenek megjelenni. A cikk bemutatja az új szabványokat, az általuk megállapított követelményeket, és az aeroszolos oltó rendszerek alkalmazásának néhány fontosabb pontját.
 
Fórum
 
Lázár Mihály - Tűzoltó gépjárművek láthatóságának növelése
 
Az EU-ban bekövetkezett számos tragikus esemény hatására egyre nagyobb figyelmet és prioritást kap az utakon dolgozó tűzoltók láthatóságának fejlesztése. A tűzoltóknak és tűzoltóautóknak láthatónak kell lenniük, annak érdekében, hogy munkájukat biztonságban végezhessék.
 
Rinyu Ferenc - Integrált katasztrófavédelmi monitoring rendszer
 
A Quali-Top Kft. 2009. április 1-én indította el a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által a Baross Gábor program keretében támogatott nagyszabású kétéves projektjét „A veszélyelhárításban tevékenykedő mentő alakulatok és az érintett lakosság biztonságát növelő integrált rendszer metodológiájának megalkotása” címmel, melynek összköltsége 32 010 000 Ft, ebből Támogató 25 608 000 Ft vissza nem térítendő támogatást biztosított. A projekt eredményekről számol be szerzőnk.
 
Összehangolt akció GPS-alapú járműkövetéssel
 
A „Nagy kiterjedésű erdőtüzek oltása” konferencia résztvevői egy virtuális vezetési gyakorlat során ismerkedhettek a Pro-Mobil járműkövető rendszer nyújtotta funkciók tárházával.
Tanulmány
 
Veres György - Kiürítés számítógépes modellezése I.
 
A kiürítés számítógépes modellezése a korszerű tűzvédelmi tervezés egyik legjobban felhasználható eszköze, amellyel realisztikusan meghatározható a menekülési útvonal, a személyek mozgása. Felhasználható tűzvédelmi oktatások során, valamint a tűz modellekhez a menekülési időtartam meghatározásához.
 
 
 
 
Tűz- és káresetek
 
Belterületek mentesítése és törvénymódosítás
 
Nemzetközi viszonylatban is egyedülálló az a katasztrófa, amely a kolontári gát átszakadásával a térséget érintette. Sok szempontból egyedülálló az a mód is, ahogy hazánk a katasztrófa következményeinek felszámolását végezte, ezt az élénk nemzetközi érdeklődés is jól mutatja.
 
 
 
Perge Kinga - Mennyi anyag szabadult ki? – tudományos rekonstrukció
 
Az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság felkérésére a vörösiszap-katasztrófa felszámolásához szükséges döntéshozatalt a Magyar Tudományos Akadémia koordinálásával vegyészekből, ökológusokból, biológusokból és környezetvédelmi szakemberekből álló szakértői csoport segítette. A helyzetről felállított diagnózisuk és javaslataik a félelmetes állapotok megszüntetésének módját megalapozottan lehetet mérlegelni.
 
Tanka László - Devecser – Ideiglenes Lakossági Riasztó-tájékoztató rendszer
 
Veszélyhelyzetben a lakosság tájékoztatása és szükség esetén riasztása rendkívül fontos. A vörösiszap katasztrófa után az iszaptározó gátjának állapota egy újabb sérülés esetén megkövetelte a gyors lakosságriasztás feltételeinek kialakítását. Ezt a célt szolgálta s 2010. október 12-15. között letelepített ideiglenes szirénarendszer.
 
Perge Kinga - Vissza a feladóhoz – a tározók kapacitásának meghatározása
 
A szinte felfoghatatlan mennyiségű anyagot minél előbb el kellett távolítani a lakott területekről, majd a földekről is. Hova lehet vinni? Milyen ütemezésben? Erre is válaszoltak a tudósok vizsgálataikkal.
 
Bárdos Zoltán - Czomba Péter - Dr. Takács Árpád - Belterületi mentesítés – iszapbirkózás
A mentést és kitelepítést követő legfontosabb feladat Kolontár és Devecser belterületének mentesítése a vörös iszaptól. A házak, a közterületek, a lakóingatlanok udvarai, kertjei iszaptól vöröslöttek.  A szennyezett bútorok, berendezési tárgyak, udvaron tárolt anyagok elszállítását, az iszapszennyezés kézi, ill. gépi erőkkel történő eltávolítását, a helyszínre vezényelt tűzoltói állomány mellett nagyszámú önkéntes is segítette.
 
 
Rédl Zsuzsanna - Védelmi művek építése Kolontár környékén
 
A mentesítéssel párhuzamosan a megsérült gátak megerősítésére és Kolontár település védelmére egy másik hadművelet, a gátépítés is lezajlott. A tudományos kutatásokra támaszkodó megalapozó tanulmányokat, kutatásokat, feltárásokat, állékonysági vizsgálatokat a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Vízépítési és vízgazdálkodási Tanszéke, Geotechnikai Tanszéke, Építőanyagok Tanszéke végezte. A terveket a VIZITERV Consultant Kft. készítette.
 
 
Védelem
Katasztrófa- és tűzvédelmi Szemle
 
Megrendelhető:
 
Baksáné Bognár Veronika
Tel.: 0682 – 413 339
Fax: 0682 – 424 983
Email: vedelem@katved.gov.hu

Vissza

Ezt a hírt eddig 1796 látogató olvasta.