Lázár Gábor – ADR – veszély és baleseti információs jelzetek az elsődleges beavatkozó szempontjai alapján

Cikkünk átfogó képet nyújt a veszélyes anyagok közúti szállítási balesteinek elhárításakor az elsődleges beavatkozók rendelkezésére álló azonnali információ források jelenlegi rendszeréről, hiányosságairól és fejlesztési lehetőségeiről. A siker alapja ugyanis az információA veszélyes-anyag fuvarozási balesetek elhárításánál - az élő környezetre gyakorolt káros hatások csökkentése miatt – alapvető fontosságú, hogy a kárhely-parancsnok a helyszínen a lehető leggyorsabban megfelelő információhoz jusson a szabadba került, vagy a kiszabadulás veszélyével fenyegető anyagokra vonatkozóan.

Az elmúlt 15 évben jelentősen átrendeződött a beépített tűzoltó berendezések piaca. A beruházások számának csökkenése különösen az elmúlt két évben tapasztalható. Ugyanakkor az adatok jelentős szerkezeti és minőségi változásokat is mutatnak. Az évtized második felében 1337 berendezés (996), 70 ezer jelzésadó (350), közel 616 ezer szórófej (378) és 4723 fúvóka (3821) az elmúlt 6 év gyorsmérlege.

Előretört a víz, mint oltóanyag, teret veszített a gáz és szívósan kapaszkodik fel az egyéb (aeroszol) oltóanyag, miközben a beruházások számának csökkenése itt is érzékelhető. Mit mutatnak a számok?

Ha a telepített berendezéseket oltóanyaguk szerint elemezzük, láthatóvá válik, hogy jelentősen átrendeződött a beépített tűzoltó berendezések piaca. Előretört a víz, mint oltóanyag – különösen szembetűnő a vízköd szerepének növekedése – teret veszített a gáz és nőtt az egyéb (aeroszol) oltóanyag szerepe. Ez akkor válik különösen szembetűnővé, ha a hosszabbtávú adatsorokat egymás mellé helyezzük.

Nádor András – Vízköd és füsttisztító hatás

Nagy érdeklődéssel olvastam a Védelem folyóirat 2011. 3. számában a Czirok Antal úr által jegyzett „Beépített vízzel oltó rendszerek füsttisztító hatása” című cikket. Reflexióm megírására az bátorított, hogy a cikk megállapításainak több részét tévesnek tartom – írja szerzőnk.

Pillanatképek egy 20 MW-os alagút tűz FDS szimulációból

 

Hőáramlási érték az úttest szinten 8 perc:22 mp időpontban nagynyomású vízködös tűzelnyomással (1 perccel az oltórendszer indulását követően).

 

Hőáramlási érték az úttest szinten 8 perc: 22 mp időpontban tűzelnyomás nélkül.

 

Hőáramlási érték az úttest szinten 16 perc:05 mp időpontban nagynyomású vízködös tűzelnyomással.

 

Hőáramlási érték az úttest szinten 16 perc:05 mp időpontban tűzelnyomás nélkül.

 

Ábrák: Jack R. Mawhinney

Veres György – Kiürítés számítógépes modellezése II.

A kiürítés számítógépes modellezése a korszerű tűzvédelmi tervezés egyik legjobban felhasználható eszköze, amellyel realisztikusan meghatározható a menekülési útvonal, a személyek mozgása. A modell egy fikciós tömegtartózkodásra szolgáló szórakozóhely[1] kiürítését szimulálja.

A tűz szimulációt összekötve a kiürítés modellezésével már mérnöki megközelítéssel állapítható, tervezhető a kiürítés, menekülés építészeti megoldása.

 

Bérczi László – Ecseti Balázs – Biztonságos tűzoltói beavatkozás technikai feltételei – Légzésvédelem

A metró megépítése óta a legnagyobb tűzeset 2011. április 19-én a M3-as metró Árpád híd – Forgách utca közötti szakaszán történt. Ezért áttekintjük a talajszint alatti beavatkozások során kiemelkedő fontosságú, a biztonsági intézkedéseket és a taktikát alapvetően befolyásoló légzésvédelemi feladatokat, lehetőségeket.

 

Nagy László – Vincze Zsolt – Eszköz nélküli mentési technikák sérült tűzoltónál

A különféle ellenőrző gyakorlatok már-már elengedhetetlen forgatókönyve, hogy egy vagy több tűzoltó megsérül az épületben. Sajnos éles helyzetben is szembesülhetünk ilyen helyzetek kihívásaival. Szerzőink ezekre a helyzetekre kínálnak néhány egyszerű megoldást.

 

 

Tiszolczi Balázs Gergely – Tűzvédelmi követelmények érvényesítése kórházak rekonstrukciójánál II.

A hazai kórházakban végzett átalakításokkal, rekonstrukciókkal foglalkozik szerzőnk. Az első rész után az ellenőrzés, a beépített tűzjelző rendszer és az átalakítás utáni teendőket vesszük számba kifejezetten a gyakorlati megoldásokat előtérbe helyezve. A cél változatlan: gyakorlati információkkal segíteni a kórházak tűzvédelemért felelős szakembereinek munkáját.

Szűts Jenő – Tippek a megfelelő aeroszolos oltó rendszer kiválasztásához

Az aeroszolos oltó generátorok alap tulajdonságaikban hasonlítanak egymáshoz, hisz mindegyik az égés láncreakcióját gátolja. Bizonyos paraméterekben azonban lehetnek, és vannak is eltérések az egyes gyártók termékei között, mely paramétereket a szabvány is körüljárja, illetve definiálja. Tekintsük át, mely paraméterekben vannak eltérések, és ezek alapján hogyan válasszuk ki az adott alkalmazáshoz megfelelő aeroszolos oltó rendszert?

L. Margittai Andrea – A fővárosi tűzoltók komplex pszichológiai ellátása

A Védelem 2011/2. számában Rabovszky Dóra tollából megjelent „A tűzoltók instabilitásáért felelős hatásokról” szóló írás. Szerzőnk a cikkben leírtakra reagál, illetve annak egyes tartalmi elemeivel vitatkozik. Bemutatva a fővárosi tűzoltók pszichológiai ellátásának fő elemeit.

 

 

Az elmúlt évben jelentős változások következtek be a szendvicspanelek tűzvédelmi követelményeiben. Lapunkban is több ízben foglalkoztunk ezek tűzvédelmi kérdéseivel, s a szakmai közvélemény is nagy figyelmet szentelt a kérdésnek. A döntő változás az EN 14509 európai szabvány hatálybalépése. Ennek kapcsán a ThyssenKrupp Építőelemek Kft. szendvicspaneljeit állítjuk fókuszba.

 

Adorján Attila – Hogyan válasszuk gázkoncentráció mérőt?

Légtérelemzőink / gázkoncentráció mérőink kiválasztása nem is olyan egyszerű feladat. Súlyos hibát követünk el, ha csak a mérendő gázokra és az árra koncentrálunk. Az értékelési szempontokat példákon keresztül mutatjuk be.

 

Szalay Barnabás – Mi történik a régi hő-és füstelvezető berendezésekkel?

Szerzőnk előző számunkban megjelent cikke – „Életvédelem helyett a „köz” veszélyeztetése” – élénk visszhangot váltott ki. Mostani felvetése jóval békésebb, de nem kevésbé elgondolkodtató. Mit tudunk a régebben telepített berendezésekről? Milyen biztonságot garantálnak? Hogyan lehet az avulási tényezővel számolni? Mikor kell közbeavatkozni a biztonság érdekében?

Molnár Béla – A lakosság riasztása és tájékoztatása – személyes riasztó eszközzel?

A technikai fejlődés előre haladásával a jelenlegi lakossági riasztó eszközök (motoros és elektronikus szirénák) nem biztosítják a teljes lakosság részletes, pontos riasztását és tájékoztatását. Az új technikai eszközök felhasználásával megoldható a kérdés.

 

Szeitz Anita – Országos Sugárfigyelő, Jelző és Ellenőrző Rendszer (OSJER)

A japán atomerőmű baleset ismét a figyelem középpontjába állította a sugárzásmérést, amit az atomenergia békés célú alkalmazása tett szükségessé. Az erre hivatott szervezet nukleáris és/vagy sugaras veszélyhelyzetben (NVH) képes a nukleáris események vagy balesetek hatását csillapítani, következményeit felszámolni. Hogyan működik?

 

Szeitz Anita – EURDEP – Európai Radiológiai Adatcsere Platform

Az első sokk az 1986-os csernobili atomkatasztrófa ráébresztette a világot a nukleáris biztonság fontosságára. Világszerte kiépültek a sugárfigyelő és jelző rendszerek. Az Európai Unióban a környezet radioaktivitásának mérése alapkövetelmény. Hogyan zajlik a mérési adatok cseréje?

 

Az EU célkitűzése: 2012-re negyedével csökkenjenek a munkahelyi balesetek A vásár középpontjában az egyéni védőfelszerelések, a foglalkozás-egészségügy és az üzemi biztonság áll.

A düsseldorfi A+A ismét átfogó képet nyújt a munkabiztonság és a foglalkozás-egészségügy minden területéről:

·        Egyéni védőfelszerelések

·        Foglalkozás-egészségügy

·        Üzemi biztonság

·        Katasztrófavédelem

Perge Kinga – Mekkora területet, milyen mértékben érintett a vörösiszap ömlés?

Az érintett terület méretének és az elöntés mértékének meghatározása a további mentesítési lépések alapja, ezért komoly tudományos vizsgálatok tárták fel a talaj, az épületek és a felszíni, valamint a felszín alatti vizek érintettségét. Ezt mutatja be szerzőnk.

 

Benkovics Zoltán - Újjáépítés - Kolontár-Devecser-Somlóvásárhely

A híradásokból naponta értesülhettünk a vörösiszap katasztrófát követő újjáépítésről. A hatalmas erőfeszítéseket, szervezést és koordinációt igénylő munkát az UKKK végezte. Milyen új szervezeti megoldással sikerült ezt a munkát elvégezni? Erre a kérdésre válaszol szerzőnk az UKKK egyik parancsnoka.

 

 

Baksáné Bognár Veronika

Tel.: 0682 – 413 339

Fax: 0682 – 424 983

Email: vedelem@katved.gov.hu