Az épületekben a legjobb tűzvédelmi szintet akkor érhetjük el, ha az aktív tűzvédelmi rendszerek nem „önálló életet élnek”, hanem egymás működésének hatékonyságát növelik. Kell egy olyan tűzjelző rendszer, amely a lehető legkorábban képes a valós tüzet jelezni. Amennyiben a korai tűzjelzés megtörtént kell egy hatékony hő-és füstelvezető (ott ahol jogszabály előírja), amelyet a tűzjelző vezérel. Ha ez a kettő meg van, akkor már biztosított a füstmentes levegőréteg kialakulása, ezzel együtt a bent lévő személyek gyors kimenekülése, a kiérkező tűzoltó egység gyors és biztonságos beavatkozása. A felderítő egység gyorsabban és biztonságosabban tudja a veszély zónában lévő személyek felderítését elvégezni. Látja a tűz fészkét, és a célirányos beavatkozás, kevesebb vízkárt, gyorsabb oltást eredményez. Biztonságos, mert látja az épület tartószerkezeteinek állapotát, a helyiségben elhelyezett berendezéseket. A bent lévő személyeknek meg van az esélyük a biztonságos kimeneküléshez. Ahol jogszabályilag szükséges ott a beépített oltóberendezést is ki kell építeni. Amennyiben ez a három aktív tűzvédelmi alrendszer egy rendszerbe integrálva, egymás működését segítve van beépítve, ott beszélhetünk teljes aktív védelemről. A hő-és füstelvezetés alapvetően életvédelmi aktív tűzvédelmi rendszer. Ez határozza meg a személyek időbeni gyors és biztonságos kiürítését, valamint tűzoltók hatékony és biztonságos beavatkozását.

 

A tűz során nem a hő (égés) az elsődleges veszélyforrás, hanem a füst. Az elhunyt személyek több, mint 90 %-a a füst miatt vesztette el az életét. Tehát igen fontos a szakszerűen tervezett, kivitelezett hő- és füstelvezető berendezés.

 

Ma a tervezés és kivitelezés, valamint a karbantartás nem kellően nyomon követhető. A hatékony hő- és füstelvezetés, pedig a szakszerű tervezésen, kivitelezésen és karbantartáson múlik. Ez a jelenlegi jogszabályban nincs kellően garantálva. Ahhoz, hogy e berendezés valóban be is töltse szerepét igen fontos az időszakos karbantartás. Ma gyakorlatilag bárki elvégezheti a karbantartást, mert nincs szakvizsgához kötve e tevékenység. Pedig a hő- és füstelvezető berendezés igen jelentős szerepet betöltő aktív tűzvédelmi rendszer.

Amennyiben ez az aktív tűzvédelmi rendszer bekerül a 27/2009. (X. 29.) ÖM rendelet hatálya alá, akkor garantálható csak az a biztonság, melyet a jogszabályalkotó a 9/2008. (II. 22) ÖTM rendelet Építmények Tűzvédelmi Követelményei I/9 fejezetében rögzített.  

Nézzük meg a hő- és füstelvezető berendezés ez irányú szabályozását.

Miért indokolt a hő- és füstelvezető rendszert visszaemelni a tűzvédelmi szakvizsgára kötelezett foglalkozási ágak körébe:

·        a hő- és füstelvezető rendszerek nemcsak vagyonvédelmi, hanem életvédelmi funkciót is szolgálnak

·        jelenleg sem a tervezés/kivitelezés, sem a felülvizsgálat/karbantartás végzésének feltételei nem szabályozottak, ezt a tevékenységet bárki, mindennemű hozzáértés nélkül is végezheti

·        a tervezés/kivitelezés és a felülvizsgálat/karbantartás tűzvédelmi szakvizsgához való kötésével biztosítható a megfelelő jogszabályi háttér, elméleti ismeretanyag és a gyakorlati, gyártói előírások ismeretének elsajátítása és ezen ismeretek számonkérése

·        ezen ismeretek nélkül a hő- és füstelvezető berendezések optimálistól eltérő tervezésével költséges, de nem kellően hatékony vagy nem megfelelő rendszerek létesülhetnek

·        a szakszerűtlen felülvizsgálat és karbantartás üzemképtelen rendszereket, hamis biztonságérzetet eredményezhet, és ez tűz esetén potenciális életveszélyt jelenthet, főleg nagyforgalmú épületek esetében.
 

Dr. Zoltán Ferenc, a Katonai Műszaki Tudományok Ph.D fokozatosa