|
Híreink         Szakmai linkek Szaknévsor |
Önkéntes mentőszervezetek szerepe a katasztrófavédelemben2011. augusztus 15.
Európa számos országában szintén megvalósul a különleges kiképzettséggel rendelkező szervezetek, szervezeti egységek bevonása a katasztrófa-elhárításba. A gyakorlati tapasztalatok azt mutatják, hogy ez kétféle módon valósul meg.
Az önkéntes mentőszervezetek tevékenységére a katasztrófák elleni védekezésben – speciális szakismeretük, felkészültségük alapján – rendkívül nagy szükség van. E speciális felkészültségű „készenléti egységek” különböző szervezeti formában működnek. Az önkéntes mentőszervezetek tevékenységének nagy hazai és nemzetközi hagyománya van, de az ország az utóbbi időben számuk és szakosodásuk nagymértékben nőtt. Speciális felkészültségük és felszereltségük alapján tevékenységi körük sokrétű, a mentés és katasztrófa-elhárítás minden területére kiterjed. Ilyen nemzetközi elvárás ma a földrengés sújtotta területen bevethető (komplex mentésre alkalmas) városi kutató-mentő-, vagy árvíz esetén az árvízi mentőcsapatok létrehozása és alkalmazása. Az 1986-os berhidai, majd az 1999-es törökországi földrengést és a 2004-es srí lankai szökőárat követően az önkéntes mentőszervezetek száma megszaporodott, és a gazdasági válság ellenére is folyamatosan emelkedik. A mentésbe bevonható önkéntes mentőszervezetek száma Magyarországon jelenleg közel 70, amely több mint 1300 fős tagságot jelent. Az általuk ellátott feladatok: - búvár és vízi/árvízi kutatás-mentés; - barlangi mentés, műszaki-, magasból-mélyből mentés, alpintechnika; - légi-mentés és -felderítés, légi erdőtűzoltás; - egészségügyi/orvosi ellátás biztosítása; - komplex mentési műveletek. Az OKF Polgári Védelmi Főfelügyelősége által regisztrációba vett önkéntes mentőszervezetek együttműködési megállapodásban állnak a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságokkal, illetve a Fővárosi Polgári Védelmi Igazgatóság bázisán működő Fővárosi Központi Rendeltetésű Mentőszervezetnek (FKRMSZ) a tagjai. Évek óta húzódik a működésüket szabályozó jogszabály kiadatása. Szakmai követelményrendszerük hazai szinten nem került kidolgozásra, mivel a szponzorációkból és pályázatokból megszerzett támogatottság miatt nem alakult ki a szervezetek közötti szakmai összhang. Egyrészt feszültség tapasztalható az önkéntes mentőszervezetek között a szponzori támogatásokért, másrészt azért mert a bizonyítási kényszer miatt öntevékenyen, esetenként megfelelő felkészültség és alkalmasság nélkül próbálnak részt venni a kárelhárításban. A működésükhöz szükséges pénzügyi forrásokat pályázatokon, civil és alapítványi támogatásokból, szponzorok segítségével, illetve egyéb lehetőséget kihasználva teremtik meg (magán cégek). A BM OKF központi forrás hiányában pályázatokon való indítással igyekezett az önkéntes mentőszervezetek eszközparkját fejleszteni. 2002-2008 között az önkéntes mentőszervezetek működési feltételeiket pályázaton (pl.: Biztonságos Magyarországért Közalapítvány) nyerték el, amelyre a BM OKF támogató nyilatkozatott adott. A mentőszervezetek működése a Katasztrófavédelem rendszerében elsősorban önkéntesség elvén, karitatív módon valósult meg. A Katasztrófavédelem a szervezetek működéséhez, eszközeinek készenlétben tartásához, az FKRMSZ kivételével, forrást nem biztosított. Működésüket alapvetően csak az egyesülési jogról szóló törvény szabályozza. Az önkéntes mentőszervezetek szakmai felügyeletét e törvény 17. §-a tette lehetővé: „ha a társadalmi szervezet olyan tevékenységet végez, amelyet jogszabály feltételhez köt vagy egyébként szabályoz, e tevékenység felett a tevékenység szerint hatáskörrel rendelkező állami szerv a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályok alkalmazásával felügyeletet gyakorol”. A 2004. évben több érdekvédelmi szövetség jött létre, illetve kezdeményezése indult meg, amelyek mint „ernyőszervezetek” az önkéntes mentőszervezetek képviseletét kívánták felvállalni azáltal, hogy szakmai szervezetként összefogják az önkénteseket: - Magyarországi Mentőcsoportok Szövetsége (MMSZ), szakmai szövetség, tagszervezetei társadalmi képviseletét látja el. - Karitatív Szervezetek Szövetsége (KARISZ), 5 mentőszervezet által létrehozott szakmai érdekvédelmi szövetség („Karitatív Szövetség”). Szervezetei elsősorban kutyás személykeresést, vízi és műszaki mentést végeznek. - Önkéntes Mentőszervezetek Ligája, önkéntes szervezetek szabad társulása, alapszabályuk és küldetésük alapján a hazai és nemzetközi mentésben részt vevő önkéntesek érdekvédelmi ligája (működése megszűnt). - Önkéntes Mentőszervezetek Együttműködési Ligája (ÖMEL) a Polgári Védelmi Alapítvány kezdeményezésében szerveződött (működése megszűnt). A nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtás rendszerébe való bekerülés érdekében több esetben történt kiképzés, vizsgáztatás és minősítés: - 2001-2002 között négy un. decentrum jött létre az országban. 175 főt oktattak és képeztek ki. - 2004-2005 között az ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala (OCHA) szakmai támogatásával 3 lépcsős Nemzetközi Kutató Mentő Tanácsadó Csoport (INSARAG) képzés került megrendezésre, amelyet ENSZ minősítés megszerzése zárt. Létrejött: 1 Nehéz (FKRMSZ) és 2 Közepes Városi kutató és mentő csapat (USAR). A BM OKF törekedett az önkéntesek helyzetének békés és egyben megnyugtató rendezésére, ezért több esetben tartott egyeztetéseket: - 2004. február 5-én társadalmi egyeztetés történt az önkéntes mentőszervezetekkel kapcsolatos kormányrendelet-tervezettel és az INSARAG képzéssel kapcsolatosan, ahol 48 fő vett részt. - 2004. szeptember 16-án a 8 szakági vezetővel további egyeztetés történt. - 2004. november 19-én és 2005. március 25-én a hazai önkéntes mentőszervezetekkel és szövetségekkel ismételt társadalmi egyeztetés történt az aktuális problémákról és a nemzetközi segítségnyújtásról. - 2010. február 17-én szakmai egyeztetést folytattunk a mentésbe bevonható magyarországi civil mentő- és gyűjtőszövetségek képviselőivel. Az egyeztetésen ismertettük az INSARAG újraminősítéssel és gyakorlattal kapcsolatos, 2010-re vonatkozó OKF koncepciót, valamint az előző minősítés óta bekövetkezett követelményi módosulásokat. A problémák megoldására a készülőben lévő Katasztrófavédelmi törvény és annak végrehajtási rendeletei adhatnak megoldást.
Ezt a hírt eddig 1528 látogató olvasta. |
A katasztrófavédelemben jelentős szerep hárul az önkéntes mentőszervezetekre. Az utóbbi évek gyakorlati tapasztalatai megerősítették e szervezetek tevékenységének nélkülözhetetlenségét az elsődlegesen beavatkozó tűzoltóságok mellett. Ezek a különleges kiképzésű speciális technikai eszközökkel felszerelt civil szerveződések olyan képességekkel rendelkeznek, amelyek sem az állami, sem az önkormányzati tűzoltóságoknál nem állnak rendelkezésre. Kiegészítő munkájukra szükség van. 
