|
Híreink         Szakmai linkek Szaknévsor |
Életvédelem helyett a „köz” veszélyeztetése2011. augusztus 31.
Életvédelmi berendezések Az épületek hő- és füstelvezető berendezései alapvetően életvédelmi berendezések, amelyek feladata egy tűzeset során a keletkező hő- és füst elvezetése és ezzel a bent lévő emberek menekülésének biztosítása. Erre a célra különböző technikai megoldású automatikusan működő berendezések szolgálnak, amelyeket: - A használatbavételi eljárás során a tűzoltóság vizsgál, illetve az időszakos tűzvédelmi ellenőrzéseken ugyancsak vizsgálni kell. - Az épület tulajdonosa, használója (tipikus helyek: áruház, bevásárlóközpont, ipari csarnok, raktár) köteles az üzemképes állapotról folyamatosan gondoskodni, s ezen túl működését időszakosan ellenőrizni. - A tulajdonos/használó szerződést köt a berendezés karbantartására egy vállalkozóval, aki a karbantartásról igazolást ad ki. Így minden rendben lenne, ha minden szereplő tenné a dolgát. Bevásárlóközpont Egy bevásárlóközpontban sokan megfordulnak, ha 28 füstszakasz és közel 100 füstelvezető nyílás van rajta tudhatjuk nagyon sok ember életét kell védeni. Ezek a mi kupoláink itt elektropneumatikus működtetéssel tennék a dolgukat. Aztán egy derült napon az új szolgáltató, felülvizsgált és előállt egy 2,5 milliós javítási ajánlattal. Ettől az üzemeltetők kicsit idegesek lettek, mert úgy tudták, papírjuk is volt róla, hogy eddig minden rendben volt. Most már közösen megnézték, mit kell itt karbantartani. Kiderült, hogy · 4 füstszakaszban, 15 kupola üzemképtelen, mert a druckgasgenerárorok (DG) fiolái és CO2-es patronja éles nyitás után cserélve voltak ugyan, de a gyutacsok nem. (Emlékeztetőül a működés: a fiola adott hőmérsékleten elpattan, a felszúró tüske indítja a CO2-es patront, a szénsav nyomása nyitja munkahengerrel a kupolát.) · másik 4 füstszakasz 40 ablaka és kupolája volt üzemképtelen, mert eddig semmit sem cseréltek ki, a vezérlőszekrény pedig rossz, nemhogy füstelvezetőt, de semmit sem működtet. · Az már csak szőrszálhasogatás az eddigiekhez képest, hogy 39 kupola DG gyutacsának szavatossága lejárt. No nem tegnap, hanem 2001-ben, mert 1999-es évjáratúak voltak. Valami fránya előírás pedig azt gondolja, hogy az életvédelmi berendezéseknél ezek szavatossági ideje a gyártástól számított 3, de a beépítéstől számított 2 év. Ja majd elfelejtettem az ellenőrzés olyan friss, hogy még meleg, az üzemeltető még mindig emészti a költségekkel járó tanulságokat, és valami perről beszél. Van is miről, hisz itt volt használatbavétel, hatósági ellenőrzés, aztán rendszeres karbantartás és talán az üzemeltető sem makulátlan. Valami nagyon elromlott! Az építési piacról egyre több elgondolkodtató, mi több aggasztó visszajelzés mutatja, valami nagyon nincs rendben ezen a területen. Amikor
No, de mit mondjunk akkor, ha kifejezetten életvédelmi berendezésekkel történnek hasonlók? (szerk.) Működő raktár Ebben a raktárban a hő-és füstelvezetést (9 füstszakaszban, 110 kupola) elektromechanikus működtetésű, feszített állapotú kupolák hivatottak biztosítani. Ennél a rendszernél a próbanyitás után nincs alkatrész csere. Elektromechanikus rendszer fő részei 1- gázrugós teleszkóp + elektromágneses zár + hőolvadó biztosíték, 2- Elektromos kábel, 3- Hő-és füstelvezető (RWA) vezérlő központ + kézi nyitó (RWA DIN kapcsoló). Az elmúlt év végén az ellenőrzést, ahogy az illik nyitáspróbával kezdték. Láss csodát a kupolák nem nyíltak! Nem sokáig kellett kutakodni az okok felől. Kiderült, hogy a kupolák le voltak drótozva, no de nem ám véletlenszerűen, hanem alapos következetességgel mind a 110. Ugyanis ezeket a kupolákat a véletlenszerű nyitás elkerülése érdekében lekötve szállítják. A kivitelező szakcég szakembereinek ez valahogy nem tűnt föl, és ezt a drótot beépítéskor nem szedték le. Aztán, hogy ki mindenki másnak nem tűnt fel, annak járjon más utána. A „dróttalanítás” után a kupolák kb. 60%-a még mindig nem nyílt ki. Kiderült, hogy az elektromágnesek rossz polaritással voltak bekötve. No, de ezeknek a kupoláknak nem csak egyenként, ha a hőolvadó biztosítékot hőhatás éri, hanem vezérléssel is nyílniuk kell. Erre szolgál a vezérlő központ és a kézi nyitó szerkezet (RWA DIN kapcsoló) no ezeket szépen felszerelték a falra, de elfelejtették bekötni. Úgy látszik ez sem tűnt fel senkinek, mint ahogy az sem, hogy a kézi nyitók az adott füstszakaszban voltak, „praktikusan” a csarnok közepén. Valami előírás azt mondja, hogy ezeket „tűztől védett, ….” helyen kell elhelyezni. Persze, ha amúgy sincsenek bekötve, akkor dísznek a legjobb helyen vannak. Információim szerint itt a javítási költség nem érte el a félmillió forintot. Most épült raktár Egy üde zöldmezős raktár hő-és füstelvezetését 5 füstszakaszban 66 munkahengeres thermoautomatával felszerelt kupola hivatott biztosítani.  A flexibilis cső nincs bekötve a kötődobozba, ami nem hőálló és a hálózat nincs kiépítve Thermoautomata rendszer jellemzői · 2 fő része: fiola, CO2-es patron · működése: a fiola adott hőmérsékleten elpattan, felszúróstüske indítja a CO2-es patront, szénsav nyomása nyitja munkahengerrel a kupolát · 2 fő fajtája van: elektromos távnyitású lsd. DG (a gyutacs helyett lehet elektromágnes is) ez mindig egyszer használható pneumatikus távnyitású: CO2-es távnyitás után nem kell cserélni, hőre nyitás után fiola és CO2-es patron cserélendő Annyira siethettek a kivitelezők, hogy ebben a zöld környezetben is feltűnik, hogy · a kupolák kézi nyitása nem biztosított, · nincs sem elektromos, sem pneumatikus (rézcső) hálózat kiépítve, · kézi kapcsolók nincsenek, · a patronok szavatossága a thermoautomatákban már most lejárt.  Elektromágneses zár drótrögzítéssel – csoda lenne, ha működne!  A gyutacsok hiányoztak vagy lejárt a szavatosságuk A megvalósultakból rendszerre elég nehéz következtetni, talán elektromos távnyitásban gondolkodtak a tervezők, mert néhány kupola lábazatán van kötődoboz (persze nem tűzálló), hogy a kivitelezők a pénzen kívül mire gondoltak, arra a látottakból elég nehéz következtetni. A javítási költség mindenesetre megközelíti az egymillió forintot, mindez a távműködtetés kiépítése nélkül értendő. Ebben még hezitál az üzemeltető, végül persze meg kell oldania, ha működni akar. A költségek pénzben kifejezhetők. A tanulságok viszont felbecsülhetetlenek. Ezeket az állapotokat fel kell számolni (tervezés, telepítés, használatbavétel, karbantartás). De ezen túl a füstelvezetés tervezésének nemcsak méretezésről, hanem pl. a működtetésről is szólnia kéne, sőt a kapcsolódó rendszerelemek tervezéséről, összehangolásáról is. Szalay Barnabás épületgépész üzemmérnök
Ezt a hírt eddig 1833 látogató olvasta. |
Ma gyakorlatilag bárki tervezhet, karbantarthat hő- és füstelvezető berendezést – írja a Védelem 2011/2 számunk 15. oldalán Dr Zoltán Ferenc. A szerző által jelzett „bárki” úr pedig szorgalmas lény. Gondos szakértelmének jutalma a polgári törvénykönyvben vagy a büntető törvénykönyvben keresendő. No, de mitől ez a nálunk szokatlan bevezető?
