A hír tulajdonképpen csak ennyi, de hátterének megértéséhez szeretném összefoglalni az előzményeket.

1996 óta él a Tűzvédelmi törvény (1996. évi XXXI. tv.), mely a 21. §-ában már a kezdetek óta tervfajtától függetlenül írja elő a tűzvédelemmel kapcsolatos tervfejezet készítésének követelményét. A törvény e kötelezettség teljesítését a felelős tervező felelősségébe utalta.

A tűzvédelem önálló szakmává válásának folyamatával már a Tűzvédelmi törvény megjelenését jóval megelőzően is egyre erősödött az a tendencia, hogy az egész tervért generál felelősséget viselő építészek tűzvédelmi szakembereket vontak be a tervek készítésébe. Eleinte csak úgy, hogy bejártak a szakhatósághoz és ott konzultáció címszó alatt megterveztették a lényeget, majd úgy, hogy velük készíttették el a tervfejezetet. A tervfejezet aláírását kezdetben az építész végezte el. Aztán az építészek egy része kezdte kényelmetlenül érezni magát, hogy miért kelljen neki teljes felelősséget vállalnia más munkájáért. Sajnálatos velejárója volt ennek a folyamatnak, egyrészt a terveket ténylegesen készítők felelősségének hiánya. Másrészt a hatósági szemléletből fakadóan a mérnöki számításokkal igazolt adott építmény sajátosságaira kidolgozott megoldások helyett, a jogszabályi előírások ütköztetésével készített „jogászkodó” tervek.

 

A helyzet megváltoztatása iránti törekvés egybecsengett a tűzvédelmi tervezést végzők azon törekvésével, melyet a szakma megtisztulásának szándéka vezérelt, hogy a tűzvédelmi tervezést végző személyek adják a nevüket munkájukhoz, s ezzel vállalják is a felelősséget produktumukért. Így született meg 2008-ban az OTSZ azon előírása (a 9/2008. (II. 22.) ÖTM r. 5. rész I/1 fejezet 2. pontja), mely kimondta, hogy a tűzvédelmi tervezés szaktevékenység, azt csak megfelelő szakértelemmel rendelkező személy készítheti. A szakértelem igazolása egy országos hatáskörű hatóság vizsgáztatásán alapuló szakértői szinthez lett meghatározott esetekben kötve. E megoldás már legalább a komolyabb tervek esetében elmozdulást jelentett a rend irányába. Ugyanakkor a felelősség kérdését még nem oldotta meg, hiszen a szakértő bevonása mellett az építész felelőssége még mindig változatlan maradt. A közelmúltban elfogadott Tűzvédelmi törvény módosítása által létrejött szabályozás jelentheti a hosszú távú megoldást a felelősség kérdésében. Az 1996. évi XXXI. tv. 2012. január 1-től hatályos szövege előírja, hogy az építészeti-műszaki dokumentáció részét képező tűzvédelmi dokumentációt csak az a természetes személy készíthet, aki rendelkezik a névjegyzéket vezető szerv engedélyével (tűzvédelmi tervezői jogosultság). A törvény meghatározza azt, is hogy kik, milyen feltételekkel vehetők névjegyzékbe, így a tűzvédelmi tervezésre is ugyan azok a szabályok vonatkozhatnak, mint bármely más tervezőre. A törvény alapján már készül a tűzvédelmi tervezési tevékenységet szabályozó kormányrendelet.

 

A tervezésben közreműködő mérnököktől gyakran elhangzó kérdés, hogy mennyiben tekinthető a tűzvédelem önálló szakmának? Ítéljék meg Önök, hogy mennyiben az! Egy épület tervezése az építész összefogásával, irányításával egy team feladatát képezi. Egy csapatot kell alkotni a gépésznek, villamos mérnöknek, stb. (elnézést kérek a kihagyott szakmáktól), hogy mindaz a jövendőbeli használók igényei szerint tudjon megvalósulni, amit az építész megálmodott. A szakágak nélkül az építész önmaga nem lenne képes egy teljes épület tervét elkészíteni, mint ahogy a szakági tervezők sem képesek önmagukban egy épületet kialakítani. Az építtető által szolgáltatott, illetve az egymásnak átadott információkból teremtődik meg az egyes részeket tervezőknek a tervezéshez szükséges kiindulási alapja, s a tervek összességéből áll össze az egész épület dokumentációja. S mit tud ehhez hozzátenni a tűzvédelmi tervező? Bár a tűzvédelmi mérnök-képzés során az egyes rendszerek tervezését is tanítják, a nagyobb épületeknél a tűzvédelmi tervező csak az alrendszerek tervezéséhez szükséges paramétereket adja meg a többi szakági tervezőnek. A tűzvédelmi tervezőnek a paraméterek megállapításához előzetesen fel kell állítania egy koncepciót, mellyel optimalizálni tudja az adott épületre a tűzvédelmi szintet. S a koncepció felállítása, majd építtetővel, építésszel, szakágakkal, hatóságokkal való egyeztetését követően állhat neki a többiek részére tervezési bemeneti adatnak tekinthető paraméterek – tűzvédelmi követelmények – megállapításának.

 

Nem akarom misztifikálni a tűzvédelmi tervezést. Valójában minden szakma tanul a szakmájához kapcsolódóan tűzvédelmi ismereteket. De két dolgot nem tanulnak. Az egyik maga a tűz. Nem tanulták, hogyan keletkezik, fejlődik, s nem utolsó sorban hogyan lehet leküzdeni a tüzet. Csak kevesen tanulták, hogy a tűz milyen változásokat okoz az épületek alkotó részeiben. A másik, amit nem tanultak, hogy az egyes rendszerek hogyan tudják befolyásolni egy tűz lezajlását, milyen hatással vannak más rendszerekre. Az építészek természetesen megtanulták, hogy milyen hatása lehet az épületszerkezetekre a tűznek, de azt már nem feltétlenül ismerik, hogy az épületszerkezet milyen hatással van a tűzre. S ugyanezt elmondhatjuk a villamossági, a gépészeti, stb. rendszerekről is. S azt sem tanulta a tűzvédelmi mérnökön, tűzvédelmi szakmérnökön kívül egyik szakma sem, hogy ezek a rendszerek egymásra hatásukban mit fognak jelenteni egy-egy tűzeset alakulásában.Ez is egy szakma, melyet meg lehet tanulni. Több építészt, gépészt és egyéb végzettségű mérnököt ismerek, akik önképzéssel elismerhető szintű „tűzvédelmissé” képezték magukat. Szándékaink szerint egy tanfolyamot követő vizsgával jogosulttá válhatnak ők is az építészeti tűzvédelmi tervezésre. De ennek feltételeinek, rendszerének kidolgozásaés a jogalkotókkal való elfogadtatása még folyamatban van.

 

A Magyar Mérnöki Kamarában a Tűzvédelmi tagozat megalapítását segítette elő az a tény is, hogy a gépészeti és az elektrotechnikai tagozatokból a 2006-os rendeletváltozások eredményeként kikerültek azok a korábban korlátozott – csak a beépített tűzjelző-, illetve tűzoltó berendezésekre vonatkozó – tervezői jogosultságot kapott kollégák, akik nem rendelkeztek gépész, illetve villamos mérnöki végzettséggel. A megszerzett jogaik elvesztése sokuk megélhetését veszélyezteti, pedig a szakmagyakorláshoz elengedhetetlenül megszerzett mérnöki és tűzvédelmi szakmai végzettségen túl a gyakorlatban is bizonyították alkalmasságukat. 

E személyek helyzete rendeződik a tűzvédelmi tagozat megalakulásával, hiszen a tagozat nem csak az építészeti tűzvédelmi tervezőket kívánja felölelni, hanem szakmai érdekeltségi körébe tartozik a tervezett ügyrend szerint: 

„Építmény (építmény, építményrész, építmény együttes), külön jogszabály szerinti építésügyi hatósági (létesítési, használatba vételi) engedélyezéséhez és műszaki megvalósításához (kivitelezéséhez) szükséges tűzvédelmi tervezői, szakértői tevékenység. Beleértve különösen az építmények tűzvédelmi koncepciójának átfogó, valamint e koncepció érvényre juttatásához szükséges elemek, szerkezetek, berendezések, valamint műszaki megoldások tűzvédelmi tervezését, illetve ezzel kapcsolatban a szaktervezőkkel való kapcsolattartás, együttműködés, adatszolgáltatás révén a tevékenységek tűzvédelmi jellegű összehangolását, továbbá a beépített tűzvédelmi berendezések és azok részeinek tervezését.

 

A felsorolt szakterületek feladatainak tervezése, szakértése, tervellenőrzése, valamint a felsorolt szakterületek mérnöki tevékenységei: beruházás, felelős műszaki vezetés, műszaki ellenőrzés, építés-kivitelezés, létesítményüzemeltetés, építési-, illetve építőipari tűzvédelmi kutatás, fejlesztés, tűzvédelmi mérnöki tevékenységek oktatása, továbbá megvalósult építmények, beépített tűzvédelmi berendezések szakterülethez igazodó minőség ellenőrzése, felülvizsgálata.”

Magyar Mérnöki Kamara Alapszabálya szerint a tagozat megalakulásához alakuló ülést kell tartani, melyen a megjelenő kamarai tagok a tagozat ügyrendjének elfogadásával és a tagozat vezetőségének megválasztásával hozzák létre a tagozatot.

 

A Tűzvédelmi Tagozat alakuló ülése 2011. december 9-én délután lesz a Magyar Mérnöki Kamara Budapest,IX. ker. Angyal utca 1-3. szám alatti székházában. Az alakuló ülésen részt venni szándékozó kamarai tagok résztvételi szándékukat a lengyelfi@lengyo.hu email címre küldött nevüket, kamarai nyilvántartási számukat és elérhetőségüket tartalmazó üzenettel jelezzék. Így értesítést tudunk küldeni az alakuló ülés pontos időpontjáról, napirendjéről és el tudjuk küldeni az elfogadásra előterjesztendő anyagokat.

 

 

 

2011. október 26. 

 

Lengyelfi László

MMK Tűzvédelmi Tagozat

megalapításával megbízott bizottság vezetője