Csuba Bendegúz – Mi változott az új Országos Tűzvédelmi Szabályzatban?

Hosszú előkészítés után 2011. szeptember 6-án – a Magyar Közlöny 103. számában – megjelent a Belügyminiszter 28/2011. (IX. 6.) BM rendelete az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról. Mire lapunk az olvasóhoz kerül a rendelet már hatályba is lépett. Mi változott? Erről ad átfogó képet lapunk.

Megjelent a várva várt új OTSZ! Ez az örömhír egyben számos feladat elvégzését is megköveteli, mind a hatóságoktól, mind a tervezőktől, szakértőktől. A feladatok megoldásához kíván – a teljesség igénye nélkül – segítséget nyújtani a BM OKF Tűzvédelmi Főosztálya ezzel a cikkel.

Az első szembetűnő változás a jogszabály szerkesztésében, hogy a megszokottól eltérően §-okra van szedve, azaz már első ránézésre is jogszabály kinézete van. A szerkesztésen túl a jogszabály az elődjének megalkotása óta eltelt időszak tapasztalatait, és a jogszabályváltozásokból, szabványmódosulásokból eredő változásokat hívatott átvezetni a gyakorlatba, a mérnöki módszereknek egyre nagyobb teret engedve, de a tűzbiztonság szintjét nem csökkentve.

 

 

 

Jelentős változásként az új szabályzat nem foglalkozik azokkal a témakörökkel, amelyekre érvényes szabvány előírás van életben.

 

A beépített tűzvédelmi berendezések szabályozása 77§-ával jelentősen átalakult, illetve részletesen tartalmazza az elmúlt időszak változásaiból eredő megoldásokat.

A legújabb Országos Tűzvédelmi Szabályzat „villamos” koncepciójának (villamos felülvizsgálat, villámvédelem, sztatikus feltöltődés elleni védelem) fő célja, hogy segítse a használatot és engedjen nagyobb teret a tervezői szabadságnak.

Az új OTSZ kidolgozásában részt vevő munkabizottságok tagjai a beruházó, tervező cégek képviselői közül kerültek ki, ezzel biztosítva, hogy olyan követelmények kerüljenek rögzítésre, melyek biztosítják az elvárható tűzbiztonságot, de nem rónak túlzott költségeket a beruházókra. Az új OTSZ 4. részében - a hatályos OTSZ-hez képest - szigorítás nem került rögzítésre, így a tervezet ezen részében foglalt rendelkezések a jelenleg érvényben lévő hatályos előírásokhoz képest semmilyen plusz költséget nem rónak a beruházókra, tervezőkre.

A leghangsúlyosabb részben egyben a legtöbb ponton történt változás, amelyben a szakmai szervezetek képviselőinek javaslatai is nagyszámban jelennek meg.

 

A beépített tűzoltó berendezések fő adatai után (Védelem 2011/4 – 11 – 14. oldal) azt vizsgáljuk, hol telepítették ezeket. Nos a beépített tűzoltó berendezések egy része (503 db.) a veszélyesebb „C” tűzveszélyességi osztályra jut, bár a telepített berendezések döntő többsége (794 db.) a „D” tűzveszélyességi osztályba sorolt létesítményekben van, míg 17 db. jutott a legveszélyesebb „A” és 2 db. a „B” tűzveszélyességi osztályba.

 

A nyári kánikulában szinte észre sem vettük, hogy a Védelem Onlineről már több mint egymillió tanulmányt, szakcikket töltöttek le az olvasók. Mindezt annak ellenére, hogy a forró nyár, a szabadságok ideje nem feltétlenül a látogatói csúcsidőszak egy ilyen szakkönyvtárban.

Több mint 300 ezer látogató fordult meg a könyvtárban, s az olvasók szorgalmasan kölcsönözték a munkájukhoz szükséges dokumentumokat. Tapasztalataink szerint immár nemcsak a tűzvédelmi szakemberek kattintanak a Védelem Onlinere, hanem szép számmal az építészek is. Ezt mutatja, hogy a tervezői oldalakról (www.koos.hu, epitesugyihatosag.hu, www.mek.hu,  www.epiteszforum.hu)    az olvasóink 10%-a jelenik meg olvasóként nálunk.

 

A düsseldorfi vásár (Messe Düsseldorf) a világ egyik legnagyobb vásárvállalata, amely több mint 50 szakvásárt rendez, ezek közül 24 az adott szakterület vezető világvására. Ilyen az A+A kiállítás, amelyet 2011. október 18 – 21 között rendeznek. Milyen újdonságokkal találkozhatunk látogatóként?

Kovács Zoltán - A HEROS „AQUADUX-X” középkategóriájú gépjárműfecskendő

A BM HEROS Zrt. hazai tűzoltógépjármű gyártóként ismert, azonban az alaptechnikának számító gépjárműfecskendőt főként a létesítményi tűzoltóságok számára gyártott, bár a vízszállítók valamint a műszaki mentőszerek gyártása során kifejlesztett műszaki megoldások kellő hátteret biztosítottak a fecskendők gyártásához is. 2011. nyarán azonban, a megalakulásának 10. évfordulóján, hivatásos tűzoltóságok számára gyártott 6 db „AQUADUX-X” fecskendőt adhatott át.

 

 

2011. szeptemberében egy veszélyes anyagot szállító jármű rakfelülete menet közben kigyulladt. A gépjárművezető a füstöt észlelve lehúzódott az úttestről és értesítette a tűzoltóságot. Szerencsére azonnal hozzálátott az oltáshoz és ezzel a tűzoltók kiérkezéséig megakadályozta a tűz továbbterjedését.

 

Tanulmány
 

Lázár Gábor  - ADR – a veszély és baleseti információs jelzetek megújításának lehetőségei

 

A beavatkozás döntő eleme a gyors információ. Milyen hiányosságok tapasztalhatók az elsődleges beavatkozók rendelkezésére álló azonnali információforrásokban? Melyek a fejlesztési lehetőségei? Mit tett ez ügyben a CTIF?

 

Bérczi László, Ecseti Balázs - A beavatkozás biztonságának feltételei az M3-as metró területén

A 2011. április 19-én az észak-déli metróvonal Árpád híd – Forgách utca közötti szakaszán történt tűzeset, a metró megépítése óta az egyik legnagyobb ilyen jellegű esemény volt. Apróbb füstölések, kisebb tüzek az utóbbi időben egyre-másra előfordulnak, hiszen a forgalomba kiálló járművek – a rendszeres karbantartások és szemlék ellenére – műszaki állapota életkoruknak megfelelő. A kiégett motorkocsi 1976-ban gördült le a gyártósorról.

 

 

Benkovics Zoltán - Újjáépítés – Kolontár - Devecser – Somlóvásárhely II.

A vörösiszap katasztrófa utáni újjáépítés szervezeti megoldásait követően az Újjáépítési Kormányzati Koordinációs Központ működésének tapasztalatairól számol be szerzőnk az UKKK egyik parancsnoka.

 

Dr. Nyikos Attila - Vörös veszedelem – nemzetközi tapasztalatok

A magyar történelem eddigi legnagyobb ipari katasztrófáját óriási külföldi érdeklődés kísérte. Hogyan kezelték a nemzetközi segítségnyújtási felajánlásokat? Milyen szervezetekkel működtek közre? Miben segítették a munkát a hazai tudósok és az európai szakértők?

 

Németh Tamás - Tűz a veszprémi szigetelőanyag gyárban

Egy kb. ötezer négyzetméter alapterületű, polisztirolt gyártó üzemcsarnok égett le 2011. augusztus 17-én este Veszprémben, a Videoton Ipari Parkban. A polisztirol égéséből származó sűrű, fekete füstöt még a Balaton partján nyaralók is a levegőben lévő esetleges mérgező anyagok miatt aggódva nézték. Mi történt?

Dr Horváth Ákos - Füstoszlop Veszprém felett - az ipari baleset meteorológiai körülményei

A veszprémi ipari park területén egy polisztirol gyártó üzemben keletkezett tűzben az időnként 10-20 m magasságba felcsapó lángokat rendkívül intenzív, a szerves anyagok égéséből származó füst kísérte. A katasztrófa események és az időjárás összefüggései közismertek. A tűzeset meteorológiai körülményeit elemzi szerzőnk.

 

Lestyán Mária - Bárhonnan is próbájuk vizsgálni a polisztirol hab éghető

Augusztus 17.-én leégett egy veszprémi fröccsöntő üzem, nagy fekete füsttel terítve be a Balaton-felvidéket, amely kapcsán ismételten számos helyen jelent meg, hogy a polisztirol hab nem tűzveszélyes, nem ég csak olvad, és nem keletkeznek az égése során mérgező anyagok. Nézzük a tényeket!

Perlinger Ferenc, Veres Csaba - A robbanásveszélyes területeken végzett tevékenységek képesítései

Üdvözlendő az a cél, hogy a robbanásveszélyes területen az utóbbi kb. 15 évben tapasztalható anarchikus helyzetet, végre felszámoljuk. Erre vállalkozott a 21/2010. (V. 14.) NFGM rendelet, azonban néhány tisztázatlan, illetve nehezen értelmezhető előírást, meghatározást tartalmaz – írja szerzőnk. Mi ezek következménye? Milyen megoldások javasolhatók?

Czirok Antal - Európai szabványon kívüli technológiák alkalmazása a beépített oltórendszerekben – Habbal oltás és a HotFoam rendszer

Bizonyos terek oltásához a beépített habbaloltó berendezések alkalmazása a leggyakoribb és legmegfelelőbb megoldás. Az oltáshoz használt habképző-anyag minősége azonban nagyban függ a szabvány által is előírt frisslevegő utánpótlástól. Mik a tapasztalatok ezen a téren?

Dr Restás Ágoston - Az erdőtűzoltás hatékonyságának közgazdasági megközelítése

Hatékonyabb tűzvédelem csak és kizárólag többletköltség árán valósítható meg, vagy rendelkezünk rejtett tartalékokkal? Ha igen szükség van-e paradigmaváltásra? Nagyon is aktuális kérdésekre keresi a választ szerzőnk.

 

Szabó Imre - Új repülőtéri tűzoltójárművek

A budapesti Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtér tűzoltó gépjármű állománya három új szerrel gazdagodott. A lefolytatott beszerzési eljárás alapján két Rosenbauer Panther 6x6 CA-5 nagyteljesítményű repülőtéri oltójármű, valamint egy speciális kivitelű Rosenbauer AT2 4000 gépjárműfecskendő állhatott szolgálatba.

 

Baksáné Bognár Veronika

Tel.: 0682 – 413 339

Fax: 0682 – 424 983

Email: vedelem@katved.gov.hu