Híreink

Az új Katasztrófavédelmi törvény áttekintése és az abból fakadó új kihívások

2011. november 07.

Az elmúlt időszakban megnőtt a lakosságot, az anyagi javakat és a környezetet veszélyeztető természeti, ökológiai katasztrófák száma, illetve bonyolultabbá váltak a civilizációs veszélyforrások. A 2010. május-júniusi árvízi tapasztalatok és az októberi kolontári vörösiszap-katasztrófa egyértelműen igazolta, hogy szükség van a katasztrófák elleni védekezés rendszerének felülvizsgálatára és megújítására. A társadalom jogos elvárása, hogy a bekövetkezett eseményeket szakszerűen, emberségesen és az adott szituációban összehangoltan végezzék az erre hivatott szervek.


 Vörösiszap – tapasztalatok
 
A tíz ember halálát okozó 123 személy súlyos megsérülésével járó vörösiszap-katasztrófa után a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság összegezte és feldolgozta a védekezési, helyreállítási tapasztalatokat. A hasonló esetek megelőzése érdekében már tavaly megkezdték a katasztrófavédelmi törvény új alapokra helyezését, ami a jövő évtől lép életbe. A katasztrófák elleni védekezésről szóló törvény a veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védekezés kialakítása, a polgári védelem megerősítése, a veszélyhelyzetre vonatkozó irányítási szabályok átdolgozása, és a lakosság felkészítésének fejlesztése is szerepel.
 
A lakosság felkészítése kiemelt feladat, az elmúlt időszak árvízi és ipari katasztrófái rávilágítottak arra, hogy szükség van az önmentési képességek növelésére. Ahhoz, hogy a lakosság tudatosan észlelje a riasztást és megfelelően tudjon reagálni veszélyhelyzet esetén, fontos, hogy a felkészítés minél szélesebb körű legyen.
 
Az ajkai vörösiszap katasztrófa óta többek között a bányászati hulladéktárolók által veszélyeztetett településeken a korábbi besorolást felváltó, kockázat-elemzéseken alapuló veszély-elhárítási tervek készülnek. A települések polgári védelmi besorolásának rendszerét megújító szabályozás készült el az új katasztrófavédelmi törvény alapján, amely kormányrendeletben kerül majd kiadásra. Ennek fő eleme, hogy a közeljövőben elvégzett, a jelenlegi veszélyeztető hatásoknak megfelelő kockázatértékelésen alapul. A természeti és civilizációs kockázatokat felmérését követően az elégséges védelmi szintet biztosító veszélyhelyzeti tervek készülnek el, amelyek a lakosság és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelmére vonatkozó forgatókönyvek. Fontos, hogy mindez nem sematizált rendszert jelent, minden egyes településre el kell végezni a kockázatok felmérését és elemzését a helyi sajátosságoknak megfelelően (figyelembe véve a geográfiai, hidrológiai jellemzőket, a beépítettséget, az ipari környezetet, az infrastruktúrát). Az elégséges védelmi szint azokat az intézkedéseket jelenti, amelyek a kimutatott lehetséges kockázatokra adnak választ, a települési veszélyelhárítási tervben. A veszélyelhárítási tervezés egységes rendszerbe foglalja a katasztrófavédelmi feladatok és intézkedések rendjét, végrehajtását, valamint az azt biztosító személyi, anyagi és technikai eszközök hozzárendelésével.
 
Országos Bevetés-irányítási Terv
 
A vörösiszap katasztrófa óta számos új szakmai protokoll is életbe lépett, például az Országos Bevetés-irányítási Terv, ami a hatékony irányítás megteremtésén túl, egy esetleges veszélyhelyzet esetén összehangolt riasztásra és gyors reagálásra ad lehetőséget.
 
Az Országos Bevetés-irányítási Terv a Magyar Köztársaság területén előforduló katasztrófahelyzetek kezelése érdekében az érintett szervezetek riasztását (katasztrófavédelem, rendőrség, honvédség, büntetés-végrehajtás, vámhatóság), készenlétbe helyezését, igénybevételük és a tevékenységük mindenoldalú támogatását, valamint a tervben szereplő alkalmazási helyzetekre történő gyors reagálást biztosítja.
 
A Terv meghatározza például az árvízi védekezésbe bevont szervezetek készenléti fokozatait (alapállapot, árvízvédelmi készenléti fokozat, árvízveszély fokozat, árvízvédelmi bevetési készenléti fokozat), illetve négy alkalmazási helyzetre rögzíti a beavatkozó erők bevetés irányítási folyamatát. Szükség esetén a katasztrófavédelem, a tűzoltóság, a polgári védelmi szervezetbe beosztottak, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal, a rendőrség, valamint a büntetés-végrehajtás erőinek igénybevételével több, mint 28 ezer fő csoportosítható át.
Az Országos Bevetés-irányítási Terv alapján a megyei katasztrófavédelmi igazgatóságok elkészítették a saját területükre vonatkozó megyei terveket. A megyei tervek konkrétan tartalmazzák a beavatkozó erők alkalmazásának logisztikai biztosításának egyes kérdéseit, mint például a találkozási pontokat, az elszállásolás, ellátás helyét és módját, illetve a rendelkezésre álló eszközöket és darabszámukat.
 
Új koncepció
 
A megújítási folyamat első lépéseként a katasztrófavédelmi rendszer javításáról és fejlesztéséről koncepció készült, amely egy egységes szemléletű szabályozás előkészítésének kialakítását szolgálja a természeti, ipari és civilizációs veszélyhelyzetek hatékony megelőzése, az azokra történő állami és önkormányzati reagálás összehangolása érdekében. A koncepció tartalmazta a katasztrófavédelmi szervezetrendszer erősítése, a katasztrófavédelmi intézkedések hatékonyságának fokozása céljából kidolgozandó jogszabály-módosítások főbb irányait, melyet a Kormány is tárgyalt.
 
A törvény elfogadását követően nagy volumenű végrehajtási jogszabály (kormányrendelet és miniszteri rendelet) megalkotására kerül sor, ezek hatályba lépése a törvény hatályba lépéséhez fog igazodni.
 
A törvény az Országgyűlés által a 2011. április 18-i ülésnapon elfogadott Alaptörvény alapján, arra épülve készült. Annak terminológiáját alkalmazza, struktúráját, eljárási szabályait követi (rendkívüli intézkedések) és az abból következő feladatok végrehajtását szabályozza.
 
A törvény tehát az új Alaptörvénnyel összhangban a minősített időszakok rendszerének megújításával, illetve bekövetkezett katasztrófa esetén irányadó rendkívüli intézkedések megteremtésével garantálja a Magyarország területén élő lakosság életének, vagyonának biztonságát, valamint biztosítja az ország működőképességének folyamatos fenntartását.
 
A szükségállapot és a veszélyhelyzet fogalmának az Alaptörvényben történő megjelenítésével párhuzamosan szükség volt a katasztrófavédelmi törvény olyan mértékű módosítására, amellyel biztosított a bekövetkezett katasztrófa, vagy az azt közvetlenül megelőző katasztrófaveszély esetén a katasztrófavédelmi rendszer megfelelő aktivizálása, illetve a szükséges intézkedések bevezetése.
 
A változtatások főbb területei az alábbiak szerint foglalhatóak rendszerbe.
 
I. A veszélyes anyagokkal kapcsolatos súlyos balesetek elleni védelem erősítése
 
A Kolontárnál bekövetkezett vörösiszap-katasztrófa is igazolta, hogy az ipari, biológiai, illetve vegyi tevékenységet végző üzemek komoly környezeti katasztrófát okozhatnak. A balesetek bekövetkezési valószínűségének csökkentése az állami szerepvállalás fokozásával, a hatósági engedélyezési és ellenőrzési tevékenység kiterjesztésével és racionalizálásával érhető el.
 
Az elmúlt időszakban több baleset következett be veszélyes anyagokkal foglalkozó, ún. alsó küszöbérték alatti üzemekben, amelyek nem tartoznak a jelenleg hatályos (Seveso II. Irányelv) szabályozás alá. Ezért az engedélyezési és ellenőrzési eljárásokatszükséges kiterjeszteni az alsó küszöbérték negyedét elérő veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemekre is.
A törvény az engedélyezések és ellenőrzések kiterjesztéséhez szükséges törvényi szintű szabályozást tartalmazza, az eljárási részletszabályok – a Seveso engedélyezési eljáráshoz hasonlóan – kormányrendeleti szinten kerülnek kidolgozásra.
 
A katasztrófavédelmi törvény hatálya alá tartozó veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek feletti hatósági felügyelet hatékonyabbá tétele érdekében szükséges a kisebb súlyú jogsértéseket (pl. belső védelmi terv elkészítésének és gyakoroltatásának, az üzem bejelentkezésének, a biztonsági irányítási rendszer felülvizsgálatának elmaradását) szankcionáló katasztrófavédelmi bírság bevezetése.
A bírság jogintézményének bevezetése a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek esetében javítja az üzemeltetői kötelezettségek teljesítését és ezzel együtt a hatósági jogalkalmazás minőségét. Emellett fontos az illegálisan (engedély nélkül) működő üzem megfelelő szankcionálása is.
A törvény alapján a katasztrófavédelmi bírság legalacsonyabb összege háromszázezer, legmagasabb összege hárommillió forint.
 
Az elmúlt évben több ipari érdekképviseleti javaslat került egyeztetésre annak érdekében, hogy az eljárási rendben az adminisztráció és az ügyintézés gördülékenyebb, rugalmasabb legyen. Ennek keretében az olaj- és gázipari, a vegyipari és a gyógyszeripari üzemek, valamint az üzemeltetői érdekképviseleti szervezetek is támogatták azt az elképzelést, hogy a Seveso II. Irányelv hatálya alá tartozó üzemek engedélyezési és hatósági tevékenységét egyszerűsítsék, tehát azt szakhatósági közreműködés nélkül kizárólag a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve lássa el, hatékonyabbá téve így az ügyintézést.
 
A törvény a veszélyes áruszállítással kapcsolatos hatósági hatáskörök átalakításával megteremti annak lehetőségét is, hogy a katasztrófavédelmi hatóság a veszélyes áruk légi, vízi, és vasúti szállítását is ellenőrizze és szankcionálja, egyidejűleg felhatalmazást ad a részletszabályok (így különösen az egyes jogsértések esetén kiszabható bírságösszegek) kormányrendeletben történő kidolgozására.
 
A törvény az ipari üzemek biztonságos működésének ellenőrzésére iparbiztonsági hatósági eszköz- és intézményrendszert vezet be a BM OKF bázisán önálló iparbiztonsági tevékenységet végző szervezet működtetésével.
A szervezet nem veszi át az ágazati biztonsági szakterületek (környezetvédelem, munkaegészségügy, bányafelügyelet, stb.) hatósági tevékenységét, kizárólag a veszélyes tevékenységek katasztrófa-, tűz- és polgári védelmi felügyeletét teszi hatékonnyá – többek között – az ágazati biztonsági feladatokat ellátó szervezetek iparbiztonsági ellenőrzéseinek koordinálásával.
 
II. A polgári védelem szerepének erősítése
 
A polgári védelem a hatályos szabályozás szerint a honvédelem rendszerében megvalósuló szervezet, feladat- és intézkedési rendszer. Tekintettel arra, hogy világméretű fegyveres konfliktus kialakulásának veszélye az utóbbi években jelentősen csökkent, a polgári védelmi tevékenység — a lakosság és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelmének — hangsúlya áthelyeződött a békeidőszaki katasztrófák kezelésére.
 
Az új katasztrófavédelmi törvénybe beépítésre került a polgári védelemről szóló 1996. évi XXXVII. törvény, így a polgári védelem működésével, felépítésével, szervezeti struktúrájával kapcsolatos szabályok a katasztrófák elleni védekezés szerves részeként, a modern kor kihívásaihoz igazodva és a koncepció tartalmának megfelelően kerültek megfogalmazásra.
 
A polgári védelem szabályainak a katasztrófavédelmi törvényben való megjelenésével párhuzamosan az új honvédelmi törvény teszi egyértelművé, hogy a polgári védelmi kötelezettség a honvédelmi kötelezettség részeként fog megvalósulni fegyveres összeütközések idején. Ennek megfelelően a fegyveres összeütközések esetén ellátandó polgári védelmi feladatok meghatározása a honvédelmi törvény szabályozási körébe tartozik.
 
Az Alaptörvényben a honvédelmi kötelezettség mellett nevesített polgári védelmi kötelezettség tartalma is meghatározásra került – kiegészült a „katasztrófavédelmi feladatok” ellátásával, ily módon mindezzel párhuzamosan a katasztrófavédelmi törvényben lefektetésre kerülnek e kötelezettség részletes szabályai.
 
A hivatásos katasztrófavédelmi szervek mellett szabályozásra kerül a polgári védelmi szervezetek működése is, valamint a polgári védelmi feladat ellátására önkéntesen jelentkező személyek részvétele. A kötelezettség és az önkéntes részvétel keretszabályait a végrehajtási részletszabályok teszik majd teljessé.
 
Végrehajtási rendeletben kerülnek majd szabályozásra a hazai katasztrófák és veszélyhelyzetek hatásai elleni védekezésben, valamint a nemzetközi segítségnyújtásban közreműködő valamennyi önkéntes mentőszervezet tevékenysége, védekezésbe történő bevonása, támogatása és az alkalmazandó költségtérítés, valamint a társadalmi és karitatív szervezetek védekezésben való közreműködésének szabályai is.
 
III. Katasztrófaveszélyre, valamint a veszélyhelyzetre vonatkozó irányítási szabályok
 
Az elmúlt évek tapasztalatai bizonyítják, hogy a veszélyhelyzet elrendelését igénylő esemény bekövetkezésének kezdeti szakaszában már szükség volt a katasztrófavédelem rendszerének jelentős mértékű aktivizálására és kormányzati intézkedések meghozatalára.
 
A törvény az új alkotmányos szabályozással összhangban – még nem különleges jogrendként ­­­– a veszélyhelyzet megelőzése céljából szükséges intézkedések kapcsán bevezeti a katasztrófaveszély fogalmát. Katasztrófaveszély esetén az országos katasztrófavédelmi főigazgató – a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter által előzetesen jóváhagyott központi veszélyelhárítási terv szerint – azonnal intézkedik az emberi élet, a létfenntartáshoz szükséges anyagi javak védelme érdekében.
 
Az Alaptörvényben definiált veszélyhelyzet kihirdetését megalapozó eseményeket a tervezet részletesen, de példálózó módon határozza meg.
Ha a veszélyhelyzet több megyét érint, vagy ha a katasztrófa elhárítása érdekében ez szükséges, a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter a veszélyhelyzet fennállásáig miniszteri biztost nevezhet ki, akinek feladata az érintett területen a védekezési feladatok összehangolása.
Az elmúlt évek tapasztalatai bizonyították, hogy veszélyhelyzetben szükség van a helyszíni irányítási jogkört egy szakmailag felkészült vezetőre ruházni, így a törvény értelmében veszélyhelyzetben a helyi katasztrófavédelmi tevékenység irányítását a településen a polgármestertől a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szerve vezetője által kijelölt személy veszi át.
 
A törvény megteremti annak lehetőségét, hogy a Kormány a katasztrófa károsító hatása által érintett területen is bevezethessen veszélyhelyzetben irányadó rendkívüli szabályokat.
 
A védekezési feladatok ellátásának elsőbbsége, valamint a mentendő személyek és anyagi javak biztonsága érdekében pontosan meghatározásra kerültek a kimenekítés és a kitelepítés szabályai, a veszélyeztetett terület elhagyásának kötelezettsége, továbbá a csak engedéllyel történő belépést biztosító rendelkezések.
 
A magyar katasztrófavédelem egységes rendszerbe foglalása, a lakosság nem fegyveres összeütközések időszakára vonatkozó védelmének, azaz a polgári védelem letisztult szabályai igénylik a törvényi szintet követő végrehajtási rendeletek kidolgozását.
 
A kormányrendelet-tervezet bontja ki a nemzeti védekezés rendszerét, a katasztrófákra és elhárításukra történő felkészülési, beavatkozási és helyreállítási periódusok feladatait.
 
A rendelet szerkezeti felépítése
 
I. a katasztrófavédelemről szóló törvény egyes végrehajtási szabályai:
a) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv központi szerve és a hivatásos katasztrófavédelmi szerv területi szervei kijelölése, valamint a helyi szervek jogállása és kijelölése,
b) a katasztrófák elleni védekezésért felelős miniszter, valamint a katasztrófák elleni védekezésben érintett miniszterek és állami szervek megelőzéssel, a felkészüléssel és a védekezéssel kapcsolatos feladatai, a katasztrófavédelmi kormányzati koordinációs szervre vonatkozó rendelkezések,
c) a védelmi bizottság elnöke, a megyei közgyűlés elnöke, a főpolgármester és a polgármester katasztrófák elleni védekezéssel összefüggő részletes feladatai,
d) a katasztrófasegély nyújtásának szabályai, a nemzetközi katasztrófa-segítségnyújtás és segítségkérés általános szabályai, az Országgyűlés által az éves költségvetésben a nemzetközi segítségnyújtásra jóváhagyott előirányzat felhasználásának rendje, valamint a védekezésben résztvevők költségei megtérítésének szabályai,
 
II. az országos katasztrófavédelmi szabályzat:
a) a települések katasztrófavédelmi besorolásának szabályai és a védelmi követelmények,
b) a veszélyelhárítási tervezés tartalmi és formai követelményei,
c) a lakosság riasztásának, az egyéni védőeszköz ellátás, a kitelepítés, a kimenekítés a befogadás és a visszatelepítés szabályai,
d) az önkéntes mentőszervezetek közreműködésének szabályai,
e) a közbiztonsági referensekre vonatkozó szabályok,
f) a gazdasági-anyagi szolgáltatások teljesítésének és a kártalanítással összefüggő eljárás részletes szabályai,
g) a katasztrófa károsító hatása által érintett területre, valamint a helyreállításra és újjáépítésre vonatkozó szabályok,
h) a katasztrófavédelmi feladatok ellátásához szükséges földmérési és térképészeti állami alapadatok, illetve termékek, továbbá az ingatlan-nyilvántartási adatok (jogok, tények) körét, valamint ezek szolgáltatásának részletes szabályai.
 
 
A védekezési, beavatkozási és helyreállítási tapasztalatok összegzését követően, a további hasonló esetek megelőzése érdekében megalkotott új katasztrófavédelmi törvény és annak elfogadásra váró végrehajtási rendelete megteremti az egységes, koherens jogszabályi alapot, amely a hatékony irányítás és vezetés megteremtésén túl a prevenciót kellő prioritásként kezelve a katasztrófavédelem hatósági és szakhatósági jogosítványainak bővítését, valamint a lakosságfelkészítés fejlesztését hivatott megteremteni.

 
Dr. Tóth Ferenc pv. ezredes, polgári védelmi főfelügyelő, Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság – Polgári Védelmi Főfelügyelőség
Dr. Mógor Judit pv. alezredes, főosztályvezető, Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság – Lakosságvédelmi Főosztály
Dr. Bónyai Eszter tű. százados, Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság – Lakosságvédelmi Főosztály, Hatósági Osztály

Vissza

Ezt a hírt eddig 1869 látogató olvasta.