|
Híreink         Szakmai linkek Szaknévsor |
Szendvicspanelek rögzítésének tűzvédelmi kérdései I. - Tetők, álmennyezetek2023. augusztus 29. 07:00
Bepillantás a kulisszák mögé Ez alkalommal sem volt nehéz dolgom, mert az elmúlt hetekben a legtöbb olyan kérdést abban a témában kaptam, milyen feltételekkel lehet a szendvicspaneleket épületszerkezeti szempontból megfeleltetni a tűzvédelmi előírásoknak, és a válaszaimat elemezve két dologra jöttem rá:
A kulcs tehát az épületszerkezet, avagy építményszerkezet, illetve csatlakozó csomópontok tűzvédelmi megoldása.
Strukturális problémák Az első kérdés, hogy mire vonatkoznak a tűzvédelmi követelmények? A választ az OTSZ adja meg: építményszerkezetre. Az építményszerkezet egy vagy több építőipari termék összeépítésével jön létre. Aki ismeri és használja a 11.3 számú Tűzvédelmi Műszaki Irányelvet, azt tapasztalja, hogy az alapvetően építményszerkezeti szempontból értelmezi a tűzvédelmi követelményeket. A panel lehet-e önmagában építményszerkezet? A válasz azért nem, mert mindig kell hozzá egy másik építőipari termék, ami hozzákapcsolja más épületszerkezeti elemekhez. Ezt a másik terméket pedig úgy hívják, hogy csavar. Tűzállósági szempontból a szendvicspanelt mindig úgy tesztelik, hogy pontosan definiálva van a rögzítés módja, a rögzítő elemek típusa, és a vizsgálat során alkalmazott feltételektől való eltérés/kiterjesztés lehetősége, az eltérő beépítési szituációk miatt. Nagyon kevés esetben találkoztam eddig azzal a kérdéssel, hogy hány és milyen csavart szabad használni tűzvédelmi szempontból szendvicspanel rögzítéshez. Pedig ez nem újdonság, csak eddig senki nem foglalkozott vele. Erre minden esetben kitér a panel tűzvédelmi minősítő jegyzőkönyve. A továbbiakban a felhasználás módja kapcsán, először a fejünk felet lévő szerkezeteket (tető / álmennyezet) fogom ismertetni.
Tető térelhatárolás A tető szendvicspanelek elsődleges feladata a térelhatárolás. Az OTSZ 4.§ 131 szakaszában található a „tetőfödém térelhatároló szerkezete” definíciója, melybe a tető szendvicspanel, mint könnyűszerkezetes elem is beletartozik. Az ilyen szerkezetek önhordók, vagyis a meteorológiai terheken és bizonyos, meghatározott szabályok szerint rájuk helyezett (napelem) vagy rájuk függesztett (álmennyezet) terheken kívül nincs tartószerkezeti szerepük. Tehát önmagukat nem képesek megtartani. Szükség van tehát egy olyan fogadószerkezetre, jellemzően alulról, amelyek megtartják a tetőpaneleket. Az MSZ EN 13501-2 szabvány értelmében ilyen beépítési mód mellett történik az REI tűzállósági határértékek meghatározása. A paneleket a vizsgálat előtt értelemszerűen csavarok segítségével rögzítik a vizsgálókerethez. Ezeket hívjuk elsődleges rögzítőelemeknek.
Tűzállósági szempontból a szerepük kisebb, mivel a panel nélkülük sem fog tűz esetén beesni az épületbe, persze csak addig, ameddig a fogadószerkezet is megtartja az állékonyságát (’R’ paraméter). Az viszont lényeges, hogy mennyi idő alatt jut át a tűz a panel gyári illesztésein (’E’ paraméter). Ezt hívják lángáttörésnek. Ezt szendvicspanel esetén két módon lehet késleltetni. Az egyik a tűzgátló tömítés használata. A másik a fűzőcsavarok vagyis a másodlagos rögzítőelemek alkalmazása. Ezek kapcsolják össze a trapéz átlapoló bordák lemezeit és gátolják meg, hogy legalább az előírt ideig ne történjen lángáttörés. Lényeges alkalmazási korlát e fűzőcsavarok távolsága, melynek minimális feltételét, jelenesetben a maximális csavartávolságot a tűzállósági minősítés, legjobb esetben a teljesítménynyilatkozat tartalmazza. A távolság mértéke jellemzően 300-500 mm, de találkozhatunk akár 150-250 mm-es értékkel is. Ennek betartása tehát, nagyon fontos!
Tűzgátló álmenyezetek Ezen tipusú építményszerkezetek definíciója az OTSZ szerint a következő: „4.§.144. tűzgátló álmennyezet: egy helyiségben, legfeljebb egy tűzszakaszban kialakított olyan álmennyezet, amely tűzvédelmi jellemzőinél fogva a felette lévő födémmel vagy tetőszerkezettel együtt az előírt tűzállósági teljesítményjellemzőket biztosítja,” A térelhatároló funkciótól az álmennyezet leginkább abban tér el, hogy többnyire függesztett szerkezet, vagyis a panelt tartó szerkezet felül található, a belső tűzhatástól védett térben. Az ilyen álmennyezetnek pontosan ez a célja: elég ideig megvédeni az őt tartó szerkezetet. Emiatt nagyon lényeges, hogy a befüggesztés milyen módon történik:
1. eset: a panel végeit beültetik egy omega vagy T profilba, és ezek a profilok vannak felfüggesztve valamilyen módon egy, a panel feletti akár több méter távolságra lévő fogadószerkezethez. Ilyenkor tehát a panel tartószerkezetet védő funkciója nem érvényesül teljes mértékben, hiszen az őt tartó profilok ki vannak téve a tűz hatásának. Ha ez a szituáció fennáll, akkor két megoldás lehetséges:
2. eset: A panelt egy közvetlen felette lévő tartószerkezethez csavarozzák: Ebben az esetben a panel tökéletesen védi az őt tartó szerkezetet, persze csak akkor, ha ilyen jellegű tűzállósági minősítéssel rendelkezik. Honnan lehet tudni először is, hogy a panel rendelkezik tűzgátló álmennyezeti minősítéssel? Ehhez meg kell nézni a termék Teljesítménynyilatkozatát. Ha az álmennyezeti tűzállóság mezőben pl. EI60(a<-b) áll, akkor a panel be lett vizsgálva. Az (a<-b) jelzi azt, hogy a panelt tényleg úgy tesztelték, hogy a tűz alulról (below azaz „b”) érte, és a tűzhatás felfelé (above azaz „a”) terjedt. Most jönnek képbe a csavarok. Ugyanis ez utóbbi az a speciális eset, amikor szinte a csavarokon múlik, hogy az előírt idő alatt fejünkre esik-e a panel, vagy sem. Többek között ezért nem szabad azt az általános tervezői gyakorlatot folytatni, hogy „ha a panel falként tudja azt a 60 percet, akkor álmennyezetként is biztos tudni fogja”. A minősítésnek tehát elengedhetetlen része, hogy hány csavarral rögzítik a panelt a teherbíró fogadószerkezethez. A mennyiség 2 és 10 db között támaszonként bármi lehet. A pontos számot az határozza meg, hogy
A lehetséges kombinációkat FR tipusú gyapotos panel esetén az alábbi táblázat tartalmazza:
Ezennel a vízszintes határoló szerkezetek végére értünk, panel szempontból. A következő alkalommal az oldalfali panelek tűzvédelmi célú rögzítését vesszük részletesen szemügyre, vagyis áttekintjük a homlokzati falakat és a belső elválasztó falakat.
Kiss Attila műszaki vezető Ezt a hírt eddig 762 látogató olvasta. |
Elöljáróban szeretnénk elárulni egy szakmai titkot a cikkek tartalmával kapcsolatban: az aktuális témát mindig az határozza meg, hogy milyen kérdések merülnek fel a tervezői, kivitelezői társadalomban a leggyakrabban. Nézzünk a kulisszák mögé!
