|
Híreink         Szakmai linkek Szaknévsor |
Az ombudsman megállapításai és következtetései a katasztrófavédelemről2011. november 28.
Az elmúlt tíz évben az ombudsmanok időről időre visszatérően szembesültek a természeti katasztrófák megelőzésével, előrejelzésével, az emberi és anyagi javak mentésével, valamint a károk elhárításával és a következmények felszámolásával kapcsolatos állami -túlnyomó részt hatósági - tevékenység során felmerülő, valamint közszolgáltatói feladatok ellátásával kapcsolatos visszásságokkal. Ezek orvoslására számos intézkedést - ajánlást, jogalkotási javaslatot - fogalmaztak meg. 2010-ben természeti és ipari katasztrófák sora sújtotta az országot. A másfél évtizedes ombudsmani gyakorlat, valamint az elmúlt év tapasztalatai rávilágítottak arra, hogy szükségessé vált a katasztrófákkal kapcsolatos állami feladatok ellátásának új, komplex szemléletű értékelése, az állami szervek katasztrófahelyzetekkel kapcsolatos együttműködésének egyes alapjogi összefüggéseinek vizsgálata. Mindezekre tekintettel az ombudsman 2011-ben katasztrófavédelmi projektet indított. Ennek helyzetértékelő műhelyrendezvényén – amelyen többek között a katasztrófavédelem, a mentőszolgálat, a biztosítók szervezete, és társadalomtudósok is részt vettek – megállapították, hogy az új katasztrófavédelmi törvény több fontos elemet is beemelt az elmúlt tíz év ombudsmani ajánlásaiból. Hangsúlyosan hangzott el, hogy a katasztrófahelyzetek és következményeik kezelésében továbbra is általános alapelvnek kell lennie az átláthatóságnak és a polgárbarát ügyintézésnek. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa 2012-ben kiadványban összegzi a katasztrófavédelmi projekt felismeréseit és ajánlásait. A Nyílt Társadalom Intézet (OSI) támogatásával készülő kötetben olvasható lesz például tanulmány a kárenyhítés, a különféle intézmények együttműködése, a katasztrófák idején szükséges kommunikáció kérdéseiről, és a kiadvány hangsúlyosan foglalkozik majd a civil szervezetek szerepével a katasztrófavédelemben és a kárenyhítésben. Az Országgyűlési Biztosok Hivatalában tartott műhelybeszélgetésen a vizsgálatok több elemét, megállapítását és ajánlását is bemutatták az ombudsman szakjogászai. A következőkben ezek rövid összefoglalása olvasható. Az állam objektív intézményvédelmi kötelezettsége a katasztrófahelyzetek kezelésével összefüggésben (dr. Farkas Zsuzsanna) Az államot intézményes életvédelmi kötelezettség terheli polgárai felé, ezért köteles megfelelő jogintézményeket és állami, közigazgatási szervezetrendszert kialakítatni és működtetni a mindenkori gazdasági teherbíró-képességének megfelelő szinten – mondta ki az Alkotmánybíróság. Az ombudsman vizsgálatai során az állam intézményi alapjogvédelmi kötelességéből kiindulva azt tekintette át, hogy a katasztrófavédelemmel összefüggő jogintézmények, a létrehozott katasztrófavédelmi közigazgatási szervezetek útján az állam kielégítően teljesíti-e kötelezettségeit. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa a katasztrófavédelmet alapjogi szempontból először az árvizek és a belvizek elleni védekezés kérdésköréből kiindulva vizsgálta, és megállapította, hogy – a vizsgálat idején hatályban lévő joganyagot figyelembe véve – a katasztrófahelyzetek megelőzésére, kezelésére vonatkozó joganyagot lehetőség szerint egységesíteni, egyszerűsíteni és a jogszabályok számát csökkenteni szükséges. Az összetett feladat miatt nem küszöbölhető ki a többszintű és több közigazgatási szerv hatáskörét érintő szabályozás, azonban lehetőség szerint kerülni kell az azonos tárgykörök párhuzamos szabályozását, az esetlegesen ugyanarra a tárgyra vonatkozó ellentétes vagy eltérő szabályozást különböző jogszabályokban. Az azonos tárgykörre vonatkozó törvényt lehetőség szerint egységes szerkezetbe kell foglalni a végrehajtására szolgáló rendeletekkel. Az ombudsmani jelentések utaltak arra is, hogy a katasztrófák esetén egy igen összetett irányítási rendszer működik, amely többszörösen szabályozott. A kapcsolat az egyes szintek és szakterületek között ugyan részben szabályozott, azonban mindez nem minden tekintetben segíti elő a ilyen esetekben elengedhetetlen gyors és hatékony jogalkalmazást. Kérdéses, hogy a polgármesterek – a szakmai apparátusuk- minden település esetében rendelkeznek-e megfelelő szakismerettel, és a szakigazgatási szervek ilyen helyzetben képesek-e, rendelkeznek-e megfelelő kapacitással a szakmai segítség nyújtására. A polgármesterek és szakapparátusuk számára rendszeres és hatékony képzésekre lenne szükség, hogy a sokoldalú feladataiknak maradéktalanul eleget tudjanak tenni. A vizsgálatok további következtetése, hogy megfelelő tájékoztató anyagokra van szükség, amelyek érthetően nyújtanak felvilágosítást a lakosság számára, ugyanisl csak az adott fenyegetés tudatában képes a polgár megfelelő módon együttműködni a katasztrófák megelőzésében, elhárításában. Az ombudsman továbbá kiemelte, hogy célszerű lenne egy komplex kárenyhítési rendszer kidolgozása, az állami helyreállításra, a károsult lakosság állami megsegítésére vonatkozó alapvető szabályok, alapelvek, eljárási és hatásköri kérdések törvényben való rögzítésére. Az ombudsmani jelentésekben megfogalmazott ajánlásokat, szakmai álláspontot a jogalkotásért felelős miniszterek lényegében elfogadták. Ombudsmani vizsgálat és jogalkotási kezdeményezés a katasztrófák következményeinek felszámolásáról (dr. Juhász Zoltán) A jogbiztonságot és a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesülését látta veszélyben az állampolgári jogok országgyűlési biztosa abban, hogy hiányos a katasztrófákat követő kárenyhítés, helyreállítás állami eljárásának szabályozása. Az ombudsman megállapításaival az érintett minisztériumok és intézmények egyetértettek. A közigazgatási és igazságügyi miniszter és a belügyminiszter, valamint az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgató arról is tájékoztatta az ombudsmant, hogy az érintett miniszterek a katasztrófák okozta anyagi károk kapcsán – az irányadó uniós jogi szabályozás keretei között – kidolgozzák a kártalanítási rendszer szabályozási koncepcióját, amely az öngondoskodás irányába hat, de a károkozó fokozott felelősségét is kimondja. A jogalkotásért felelős tárcák a biztossal egyetértve kormányrendeletben fogalmaztak meg keretszabályokat a katasztrófáktól sújtott területekre, a helyreállításra és az újjáépítésre. Szabó Máté ombudsman mindezzel összefüggésben azt kérte, hogy a további jogakotás során, az öngondoskodás szabályozásában vegyék figyelembe az egyes lakossági csoportok teherbíró képességét, valamint a teherviselés kialakításában, a kárveszély megosztásában legyenek tekintettel az arányosság követelményére A biztos azt is fontosnak tartja, hogy a károkozó fokozottabb felelőssége mellett fektessenek nagyobb hangsúlyt a felelősségbiztosítás és/vagy a biztosítékadás szerepének növelésére is. A koncepció kidolgozói tartsák szem előtt az alapvető alkotmányos követelményeket, a készülő komplex rendszer tegye lehetővé az ilyen esetekre vonatkozó alkotmányos alapelveknek megfelelő állami eljárást – hívta fel a jogalkotók figyelmét az állampolgári jogok országgyűlési biztosa. A legkiszolgáltatottab helyzetben lévő társadalmi csoportok és a mentésben-kárelhárításban résztvevők alapvető jogai (dr. Tóth László) 2011. szeptemberében hivatalból indult ombudsmani vizsgálat az egyes rendvédelmi, és a mentésben, illetve kárelhárításban részt vevő egyéb szervek, a kárelhárításban résztvevő állomány, valamint a katasztrófahelyzetek kezelése során a leginkább kiszolgáltatott társadalmi csoportok alapvető jogaival kapcsolatban. A vizsgálat kezdetén az érintett állomány (védőfelszereléssel, ellátással, pihenőidővel, a túlszolgálat elszámolásával, más szervekkel való együttműködéssel kapcsolatos) panaszok kezeléséről küldtünk ki megkereséseket. A Honvéd Vezérkar Főnöke, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgató, illetve az Országos Rendőrfőkapitány arról tájékoztatott, hogy a nekik megküldött kérdésekkel kapcsolatos szolgálati panasz nem érkezett. Az érdekvédelmi szervezetek viszont szóvá tették az ellátás, védőfelszerelés, hiányosságait, pedig a túlszolgálat elszámolásának, illetve a háttérként szolgáló jogszabályok elégtelenségének problémáját. Fentieken túl, különös figyelemmel arra, hogy az országgyűlési biztos kiemelt figyelmet fordít a védendő csoportok (gyermekek, idősek, fogyatékosok) jogainak érvényesülésére, tájékoztatását kértünk arról is, hogy ezekre a csoportokra vonatkozóan
Az ombudsmani vizsgálat feltárta, hogy a katasztrófahelyzetek felszámolására kijelölt erők képzésében, eljárási rendjében nem szerepelnek a védendő csoportokra vonatkozó speciális szabályok, a vizsgált időszakban az ilyen helyzeteket a szükséges kompetenciával rendelkező társszervekkel együttműködésben oldották meg. Az országgyűlési biztos ezért felkérte a Honvéd Vezérkar főnökét, az országos rendőrfőkapitányt, a Büntetés-végrehajtás országos parancsnokát, valamint az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatót, vizsgálják felül, hogy a vezetésük és irányításuk alá rendelt állomány panaszbenyújtásának, kivizsgálásának jelenlegi rendje megfelelő hatékonysággal biztosítja-e az alapvető jogok érvényesülését. Vizsgálják meg továbbá, hogy a védendő csoportok jogainak érvényesülésére vonatkozó speciális szabályok és eljárási rend miképpen jelenhetne meg a jelenlegi szabályozásban, illetve ezzel összefüggésben hogyan lehetne a fenti csoportok sajátosságait az állomány képzésében is megjeleníteni. A Magyar Honvédség közreműködése a katasztrófák és következményeik elhárításában (dr. Somosi György) Az elmúlt évek, évtizedek nagy árvizei alkalmával katonák ezrei dolgoztak a gátakon, munkájukat technikai eszközök százai segítették. A nemzetközi összefogás jele a magyar, román, szlovák és ukrán részvétellel működő Tisza Többnemzeti Műszaki Zászlóalj, amelynek alaprendeltetése a Tisza vízgyűjtő területén bekövetkezett katasztrófa esetén segítségnyújtás a helyi lakosságnak és a károk megszüntetésében való részvétel. Az közismert, hogy az árvízi védekezésekben a Magyar Honvédség meghatározó szerepet tölt be, de más katasztrófahelyzetekben is hatékony segítséget nyújthat. A katonaság az árvizek mellett a tűzesetek megfékezéséből, például 2000-ben az ágasegyházai erdőtűz és a 2002-es hortobágyi gyeptűz oltásából is derekasan kivette a részét. A havazások miatt megközelíthetetlen településeken élők számára gyakran honvédségi járművek szállítják a szükséges élelmiszert, gyógyszert, esetenként gondoskodnak a sürgős orvosi ellátásra szorulók kórházba szállításáról is. Az állampolgári jogok országgyűlési biztosa katasztrófavédelmi projektjében hivatalból vizsgálta a Magyar Honvédség részvételét a vörösiszap-katasztrófa utáni kármentesítésben. A Mal Zrt. egyik vörösiszap-tározójának gátja 2010. október 4-én átszakadt és a tragédia 10 halálos áldozatot követelt, több százan sérültek meg, lakóházak százai rongálódtak meg. Vizsgálatunk során tájékoztatást kértünk a honvédelmi minisztertől, valamint bejelentett helyszíni vizsgálatot tartottunk az MH 93. Petőfi Sándor Vegyivédelmi Zászlóaljnál. Azt tekintettük át, hogy a honvédség milyen módon, eszközökkel és személyi állománnyal vett részt a vörösiszap-katasztrófa következményei elhárításában, ennek során pedig a mentesítésben résztvevő állomány számára rendelkezésre állt-e – a körülményekhez képest – megfelelő pihenési lehetőség, elhelyezés, milyenek voltak a munkakörülmények, továbbá a feladatuk ellátása során esetlegesen sérülhettek-e jogaik. A munkálatokban a Magyar Honvédség állományából összesen 2217-en vettek részt, köztük 197 katonanő volt. A katonák elhelyezését alapvetően tábori körülmények között biztosították. A vegyi mentesítést végzőket a devecseri nyugdíjas otthon területén helyezték el, a kirendelt erők kisebb része béke elhelyezési körletéből, napi kijárással teljesítette feladatait. A munkálatokban részt vevő katonáktól szolgálati panasz nem érkezett. Sérülést 22-en szenvedtek: 19-en felületi bőr, 3-an szemkörnyéki sérülés miatt szorultak helyszíni vagy kórházi ellátásra, maradandó károsodás nem történt. Valamennyi sérülés 8 napon belül gyógyult. A miniszter tájékoztatásából, valamint a helyszíni vizsgálaton tapasztaltakból megállapítható, hogy a Magyar Honvédség az eseményekre gyorsan reagálva, jelentős erőkkel, különböző speciális feladatok végrehajtásával vett részt az iszapszennyeződés utáni mentesítésben. Közreműködtek egyebek mellett a sérültek szállításában, az utak és gépjárművek mentesítésében, a honvédség ingatlanok felajánlásával is segítette a károsultakat. Szentesi műszaki katonák építették újjá a Kolontár két részét összekötő hidat. A honvédelmi miniszter a természeti és ipari katasztrófák okozta környezeti károk elhárítása során tanúsított kimagasló helytállás elismerésére „Katasztrófa-elhárításért” Szolgálati Jelet alapított. A vegyivédelmi zászlóalj parancsnoka a katasztrófa sújtotta területen töltött két hónap tapasztalatainak összegzésekor több figyelemreméltó, a jövőben is hasznosítható szakmai megállapítást, javaslatot és szempontot is megfogalmazott. Az ombudsman vizsgálata nem észlelt olyan körülményt, ami a mentesítésben résztvevő katonák alapvető jogainak sérülésére utalt volna. Az állomány helytállása példamutató volt, a Magyar Honvédség pedig bizonyította, hogy egy ilyen váratlan és egyedülálló ipari katasztrófa következményeivel is eredményesen meg tud birkózni. A Magyar Honvédség és az egyes rendvédelmi és a mentésben, illetve kárelhárításban részt vevő állami szervek együttműködéséről katasztrófahelyzetek kezelésében (dr. Hajas Barnabás) 2010-ben több természeti katasztrófa bekövetkezésének megelőzésében, valamint egy ipari katasztrófa következményeinek felszámolásában működtek együtt a különböző állami szervezetek. Ezek közül a legnagyobbak az észak-kelet magyarországi árvizekkel, valamint a kolontári vörösiszap-katasztrófával kapcsolatos feladatok voltak. (Emellett a rendőrség több, kisebb, katasztrófaveszély szintjét el nem érő, de élet és vagyonbiztonságot fenyegető helyzetben – jellemzően lösz- és partfalcsúszások – látott el feladatot.). A korábbi ombudsmani vizsgálatokhoz képest, amelyek az egységes digitális rádiórendszerrel (EDR) kapcsolatos problémákat tártak fel, valamennyi szerv arról számolt be, hogy a kárhelyi kommunikációban bevált az új kommunikációs eszköz. Az ombudsman rámutatott azonban, hogy egyetlen válasz sem tért ki arra, hogy a mentésben, valamint a kárelhárításban az EDR bármely olyan többletszolgáltatását alkalmazták volna, amelyek – az előre definiált csoportok mellett – indokolták a rendszer átvételét. Így például nem tudni, hogy az úgyevezett állapotjelzéseket, illetve az azokból nyerhető többletinformációkat megfelelően hasznosították-e. A biztos a rendelkezésére álló iratok alapján – összességében – megfelelőnek az alapvető jogok védelmére is pozitív hatást gyakorlónak tartja a beavatkozó szervek együttműködését, de az összbenyomást árnyalják azok az információk, amelyek a 2010. nyári árvízi védekezés során kisebb, eredményét tekintve a védekezést és mentést érdemben nem akadályozó kommunikációs és koordinációs hiányosságokra engednek következtetni. Kiemelendő, hogy a vörösiszap-katasztrófa következményeinek enyhítése, majd felszámolása során az operativitás magas fokán álló, korábban nem alkalmazott olyan hatékony vezetési struktúrát, továbbá kommunikációs csatornákat és láncokat alakítottak ki és alkalmaztak, amelyek megfelelő és professzionális választ adtak az addig ismeretlen kihívásra. Mindezek alapján az ombudsman megállapította, hogy a kialakított vezetési szisztéma, és struktúra – egységes bevetés-irányítási informatikai rendszer hiányában is –alkalmas volt az alapvető joggal összefüggő visszásságok megelőzésére. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy mindez nem teszi okafogyottá a korábbi jelentésében sürgetett megoldást. Nem ismert ugyanis, hogy bevetés-irányító, illetve -támogató elektronikai rendszereik összekapcsolhatóak, átjárhatóak, integrálhatóak-e, továbbá, hogy az egyes bevetés-irányító rendszerek térinformatikai megalapozottsággal rendelkeznek-e. A biztos a Kormányhoz fordult, hogy vizsgálja meg az EDR szolgáltatásainak további kihasználásának, továbbá a meglévő bevetés-irányító rendszerek integrációjának, átjárhatóságának, térinformatikai irányú fejlesztésének lehetőségét, mert ez szoros kapcsolatban áll a polgárok élet- és vagyonbiztonságával, vagyis az alapvető jogok védelmi szintjének növelésére alkalmas lehetőségeket hordoz.
Ezt a hírt eddig 1407 látogató olvasta. |
Az Országgyűlési Biztosok az elmúlt tíz évben több vizsgálatot folytattak a katasztrófavédelem kérdéskörében. Az Országgyűlési Biztosok Hivatalában – 2011. november 17-én – tartott műhelybeszélgetésen a vizsgálatok több elemét, megállapítását és ajánlását is bemutatták az ombudsman szakjogászai. A következőkben ezek rövid összefoglalása olvasható.
