Dr. Bakondi György - Köszöntő

 

Jelentős vállalkozással kezdtük az új évet: az idén megalakult, egységes katasztrófavédelem, melynek feladat- és társadalmi kapcsolatrendszere alapvető változáson megy keresztül, próbák egész sora előtt áll. Mivel a körülmények folyamatosan változnak körülöttünk, mi sem engedhetjük meg magunknak, hogy ne válaszoljunk a kihívásra, és ne változzunk, ne változtassunk a feladatnak megfelelően.

A Védelem immár 18 éve bizonyítja, hogy van igény a színvonalas szakmai önképzésre. Önöknek, nekünk van igényünk a szakmai fejlődést elősegítő, tudományos igényű folyóiratra, egy „szakmai horizontra”, amelyhez, mint a valódi horizonthoz a pilóták, igazodhatunk. A változásoknak köszönhetően pedig ez a horizont kitágul, változik, jóval szélesebb lesz – írja köszöntőjében Dr Bakondi György tű. altábornagy, főigazgató.

 

 

Dávidovits Zsuzsanna - A vegyi balesetek veszélyei és a megelőzés feladatai

 

Az egyre több és újabb vegyi anyagot előállító technológiák újabb kockázatokat vonnak maguk után növelve az ipari balesetek előfordulásának esélyeit. A szerző a vegyi balesetek kapcsán bemutatja a veszélyhelyzeteket, és a védekezés lehetőségeit, módszereit. 

 

Dávidovits Zsuzsanna - A vegyi baleset utáni védekezés

 

A baleset bekövetkezése utáni cél, a baleset hatásainak a megszüntetése, azok csökkentése és a lakosság védelmének a biztosítása. Ezek elvégzése összehangolt csapatmunkát igényel. Milyen feladatelemeket kell elvégezni? 

 

Szikra Csaba – A hő- és füstelvezetés elméleti háttere

Égés során hő és égéstermékek keletkezik. Tűzvédelmi szempontból a hő- és a füstfejlődést érdemes külön választani. Egy átlagos belső tűz keletkezésekor a tűz kezdeti fázisában inkább jellemző a füst, mint a hő fejlődése. De mit is nevezünk füstnek? Talán célszerűbb lenne az égéstermék megnevezés, hiszen a tűz alatt keletkező füst nemcsak szilárd, hanem gáz halmazállapotú összetevőket is tartalmaz.

 

Nagy Katalin – Miért, kell (ene) a hő-és füstelvezetést tervezni?

Miért is ne kellene a hő- és füstelvezetést, ezen belül a természetes hő- és füstelvezetést is úgy tervezni, mint a másik két beépített tűzvédelmi berendezést, az oltót és a jelzőt? Miért mostohagyerek egy élet- és vagyonvédelmi rendszer ebből a szempontból? Erre keresi a választ szerzőnk.

 

A Védelem korábbi számaiban folyamatosan mutattunk be olyan oltóberendezéseket, amelyek tervezése, telepítése nemzeti szabványban nem szabályozott, ugyanakkor ez nem jelent szabályozatlanságot. Milyen követelmények vonatkoznak ezekre a berendezésekre? Milyen nemzetközi szervezetek minősítéseit, méréseit tekintik irányadónak? A másik apropót az adja, hogy 2012 január 1-től változik az engedélyező hatóság (megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság).

 

 

Ambrus István – ESFR sprinklerek követelményei

A nemzeti szabványban nem szabályozott beépített tűzoltó berendezések közül a leggyakrabban alkalmazott ESFR sprinklereket kifejezetten raktározási kockázatokra fejlesztették ki. Milyen követelmények vonatkoznak ezekre a berendezésekre?

Ambrus István – Vízköddel oltó berendezések

A nemzeti szabványban nem szabályozott beépített tűzoltó berendezések közül a vízzel oltás másik különleges megoldása avízköd alkalmazása. Milyen követelmények vonatkoznak ezekre a berendezésekre?

Ambrus István – Aeroszolos tűzoltó generátorok

 

A nemzeti szabványban nem szabályozott beépített tűzoltó berendezések közül vízmentes technológiai megoldást kínálnak (bár kisebb mennyiségű vízpára is keletkezik működésekor) az aeroszolos tűzoltó generátorok.  Milyen követelmények vonatkoznak ezekre a berendezésekre?

 

Zoltánka Géza – Aeroszolos oltóberendezések a gyakorlatban

A Millennium Városközpont korszerű épületeinek tűzvédelme is a legkorszerűbb elvek szerint létesült. Teljes körű tűzjelzés, a teljes épületre előírt oltóberendezés, a bonyolult tűzszakaszolásnak megfelelő hő- és füstelvezetés, légtechnikai kezelés. Az oltóberendezés teljes sprinklerezést jelent, a banktechnikai elvárások miatt a sprinkleres oltással nem védhető helyiségekbe vízködös oltással. Ahol állandó emberi tartózkodással nem kell számolni, de sprinkler nem alkalmazható – speciális raktárak, irattárak, trezor – aeroszolos oltót alkalmaztak.

 

 

Czirok Antal – Nemzetközi szervezetek – akikre hivatkozunk

A 2011 évi írásaimmal kapcsolatban számos telefonhívást, e-mailt kaptam, amelyeket ezúttal is nagyon köszönök, számomra fontos és értékes visszajelzések egytől-egyig – írja szerzőnk. A cikkekben, európai harmonizált szabványok, előírások hiányában sok helyen hivatkoztam NFPA, FM, VdS illetve egyéb nemzetközi szervezet rendelkezéseire, ajánlásaira vagy egyik-másik által jegyzett mérésre, vizsgálati eredményre. Néhányan hiányoltátok az ezekkel a szervezetekkel kapcsolatos információt. Valóban elkövettem azt a hibát, hogy „in medias res” módon, száraz műszaki adatokkal és nem mindenki számára azonnal beugró testületekre hivatkoztam.

 

Georgios Pissinos – Az aeroszolos tűzoltó technológia nemzetközi elfogadásáról

Az aeroszolos tűzoltó berendezések Megfelelőségéről/Tanúsításáról számos szervezet bocsátott ki irányelveket és normákat. Ezek a nemzetközi szervezzetek által közzétett dokumentumok a tervezés, telepítés alapját képezik. Ezeket gyűjtötte össze szerzőnk.

 

 

 

Baleset, tűzeset során az elsőként beavatkozók azonnal szembesülnek a veszélyes anyagokkal. A vegyi anyagokkal kapcsolatos eljárásrendről ma már több szakirodalomból szerezhetünk ismereteket. A radioaktív anyagok, de különösen a biológiai ágensek jelenlétében történő beavatkozás veszélyeiről, lehetséges szabályairól viszont kevés a szakirodalom. Megkíséreljük az ezzel kapcsolatos ismereteket csokorba szedni.

A biológiai kockázatokat nemzetközi ajánlások alapján szabályozza a hazai jogrend. Ennek megfelelően a beavatkozások szabályai is egységesíthetők.

Létezik egyfajta általános stratégia és ebből levezethető bevetési taktika? Erre a kérdésre igennel válaszolhatunk, hisz a külföldi szakirodalom mellett az új Katasztrófavédelmi Műveleti Szabályzat is számos kérdésben ad útmutatást.

A közúti baleseteknél a biológiai ágensek jelenléte, komoly kihívás! A legfontosabb a gyors információszerzés. A beavatkozás előtti felderítés során ismerni kell, hogy milyen jelöléseket, hol kell keresni, ezért röviden összefoglaljuk a felderítés szempontjából legfontosabb tudnivalókat. A fertőző anyagokat az ADR 6.2 osztályba, az UN 2814, 2900, 3291, ill, a 3373 tételekhez kell besorolni.

 

A biológiai veszélyeken belül különös figyelmet érdemelnek az egészségügyi veszélyes hulladékok. Hazánkban, a gyógyító intézményekben, 8 ezer tonna fertőzésveszélyes hulladék keletkezik évente. Ezekkel az intézményekben és a közutakon találkozhatunk. Mit kell itt figyelembe vennünk? Milyen kiegészítő információkhoz juthatunk a beavatkozás biztonsága érdekében.

Veres György – Átbocsátó képesség vizsgálata számítógépes modell segítségével

 

A kiürítés szimuláló számítógépes modellek egyes apró, de igen fontos részletek vizsgálatára is felhasználhatóak. Az átbocsátóképesség tényezője az egyik ilyen fontos elem, amely döntően befolyásolja a kiürítés számítás eredményeit. A felhasználás lehetőségeit egy egyszerű példán mutatjuk be.

A Respirátor Zrt. a személyi mentesítő rendszerek új változatainak fejlesztését fejezte be, a KMOP-2009-1.1.4 pályázaton „Utánfutóra telepített képességbővítő rendszerelemek kifejlesztése a személyi mentesítő rendszerek speciális alkalmazási igényeihez” témában elnyert támogatásnak is köszönhetően. Ezeket a fejlesztési eredményeket mutatjuk be.

 

Simon André, Heizler György – Az INCA előrejelző rendszer tesztalkalmazása Somogy megyében és a Balatonnál

Az időjárás a bekövetkezett káresetek jelentős részében döntő veszélytényező, ezért az időjárásról szerzett ismereteink bővítése és különösen a kisebb térségekre koncentráló előrejelzések kifejlesztése javíthatja a katasztrófavédelmi reagáló képességet. Ezen kívül a megelőzésben, sőt a megfelelő mérőpontok számának kiépítésével az események elemzésében is jelentős szerepet tölthet be.

Immár hagyományosan februárban – IV. alkalommal – az év első nagy tűzvédelmi konferenciája a Rockwool Építészeti Tűzvédelmi Konferencia. Ugyancsak hagyományosan egy kiállításhoz, az idén a Comfort kiállításhoz, kapcsolódik a Rockwool Hungary Kft. által életre hívott tűzvédelmi konferencia, amely nem csak, és nem elsősorban a tűzvédelmi szakmának, hanem az építészeknek, társasházkezelőknek, építésügyi hatósági területen dolgozóknak nyújt hasznos információkat.

 

Koburger Márk – Tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítás a gyakorlatban

Mi az a tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány? Mi a tanúsító eljárás célja? Mely szervezetek és mely jogszabályok alapján végezhető? Miből áll a tanúsítási folyamat? Ezekre a kérdésekre segítünk válaszokat adni cikkünkben, ahol bemutatjuk mind a gyakorlati alkalmazást, mind pedig a jogszabályi hátteret.

 

Olasz Lajos – Villamos berendezések üzembe helyezés előtti első felülvizsgálata

Az OTSZ 3. rész XII. fejezete foglalkozik a villamos berendezések ellenőrzésével, s szó szerint a 28/2011. (IX.6.) BM rendelet (OTSZ) nem írja elő a villamos berendezések üzembe helyezés előtti felülvizsgálatát (első felülvizsgálat), de közvetetten benne van ez a követelmény. Mit jelent ez a gyakorlatban?

 

Bérci László – A mentő tűzvédelem átalakítása az Önkormányzati Tűzoltóságok támogatási rendszerének tükrében

A 2012. év jelentős változásokat hoz az ország mentő tűzvédelmében is. Hogyan jelenik ez meg az új Önkormányzati Tűzoltóságok finanszírozásában? Milyen elvek mentén zajlik ezek költségvetési támogatása?

A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvényben foglalt, Tűzvédelmi törvény módosítása alapján tűzoltási és műszaki mentési feladatok elvégzésére létrehozott, önálló működési területtel nem rendelkező önkéntes tűzoltóság megnevezése 2012. január 1-től önkormányzati tűzoltóság lesz. Az önkormányzati tűzoltóság a települési önkormányzat, vagy az önkormányzati társulás és az önkéntes tűzoltó egyesület által közösen, vagy a települési önkormányzat, vagy az önkormányzati társulás által önállóan alapított köztestület.

Benkovics Zoltán – Az önkormányzatok működése a vörösiszap katasztrófa során

A megválasztott polgármesterek beiktatására nem is kerülhetett még sor hivatalosan, amikor bekövetkezett az iszapkatasztrófa. Ekkor az egynapos települési vezetőknek máris az élére kellett állni a súlyos tragédia mentési, kárfelszámolási, feladatainak. Munkamódszerük, a vezetés rendje ebből adódóan nem lehetett még kiforrott, a kötelezettség és a felelősség menet közben vált világossá számukra. A polgármesteri hivatalok központjai lettek a mentésnek, otthont adtak egyben a központi irányítást végrehajtó katasztrófavédelmi szerveknek is.Az Újjáépítési Kormányzati Koordinációs Központ működésének tapasztalatait adjuk közre.

Benkovics Zoltán – Az Önkormányzati Kárrendezési Újjáépítési Csoport (ÖKUCS) tevékenysége

A katasztrófánál a mentési és mentesítési munkálatok során elszállítottak minden  vörösiszappal szennyezett ingóságot. Ezek kárigényének rendezésére Devecser önkormányzata létrehozta az Önkormányzati Kárrendezési Újjáépítési Csoportot (ÖKUCS).

Benkovics Zoltán – Együttműködés a nem önkormányzati szervezetekkel

Az Újjáépítési Kormányzati Koordinációs Központ a teljes helyreállítási folyamat szervezését és koordinációját végezte, ennek megfelelően nem csak az önkormányzati és a különböző hatósági jogosítványokkal rendelkező szervekkel, hanem az ott dolgozók teljes körével kapcsolatba került. Különösen fontos ezek közül az építkezéseket, a külterületi mentesítést és a MAL felügyeletét ellátókkal végzett munka.

 

Benkovics Zoltán – Pénzügyi feltételek biztosításának tapasztalatai a vörösiszap katasztrófánál

Egy ilyen hatalmas munkánál a pénzügyi feltételek biztosítása különösen érzékeny kérdés. A katasztrófavédelmi célelőirányzatot szabályzó BM rendeletek átfogó jellegűek, azonban a károsult lakosság vagy vállalkozások ingatlan és ingósági helyzete számos olyan jelenséget mutatott, ami alapján állásfoglalást vagy miniszteri egyedi elbírálást kellett kérni. Milyen tapasztalatokkal zárult a munka?

 

 

 

Baksáné Bognár Veronika

Tel.: 0682 – 413 339

Fax: 0682 – 424 983

Email: vedelem@katved.gov.hu