Tanulmány  
 
Tóth Ferenc – Bonnyai Tünde: Polgári védelem: a légoltalomtól a katasztrófavédelemig 
 
Fontos, a gyakorlatra kiható elméleti kérdéseket taglalnak szerzőink. Magyarországon napjainkban a polgári védelem kifejezés sokkal inkább az angol „civil protection” fogalmával egyezik meg, mint a „civil defence” néven azonosítható, a légoltalomból továbbfejlődött tevékenységgel. Az Európai Unió közösségi politikájában megjelenő civil protection fogalom pedig gyakorlatilag megegyezik a magyar jog katasztrófavédelmi terminológiájával, ugyanakkor ezek számos tartalmi eleme mutat szoros kapcsolatot a támadófegyverek hatásai elleni védekezéssel, a klasszikus polgári védelemmel.  Hogyan alakult ki? Mit jelent ez a mai gyakorlatban?
 

Napjaink katasztrófáinak mérete és összetettsége, valamint a katasztrófavédelmi, illetve a polgári védelmi szervezetek feladatainak és szervezeti kialakításának újragondolása szükségszerűen igényli a védekezés, és ezen belül a szervezetek logisztikai támogatásának (ellátásának) átalakítását is. A jelenlegi gazdasági és piaci viszonyok között a katasztrófák elleni védekezés logisztikai támogatása új ellátási formák kialakítását igényli. Cikkünkben bemutatjuk a 2012. január 1-jével létrejött egységes katasztrófavédelem rendszerének új logisztikai támogató rendszerének koncepcióját, és röviden ismertetjük a katasztrófa logisztikai kutatások kapcsolódó eredményeit.

  
Az elmúlt években több olyan tartálytűz-esemény történt a világban, melyek kialakulásának körülményei, következményei, vagy elhúzódó felszámolása rávilágított a téma áttekintésének szükségességére. Szerzőnk a legújabb kutatások alapján tekinti át az éghető folyadékot tároló tartályok típusait, és tűzeseteik általános jellemzőit. Úgy gondoljuk, hogy a sorozatnak szánt mű hozzájárulás a téma szakirodalmához.

 

Tartálytűz lángterének hőképe

A 2012 január elsején megalakult egységes katasztrófavédelmi szervezetnek az új feladatokhoz való átalakítása április elsejével valósul meg. Az átmeneti időszakban a feladatoknak megfelelő szervezeti elemek kialakítása úgy zajlott, hogy közben az állampolgárok biztonsága minden tekintetben magas színvonalú legyen. Ezzel párhuzamosan zajlott a védelmi igazgatási rendszer átalakítása, és az esetleges árvízre való felkészülés is. Mi és hogyan változott?
 

Informatika

L. Fehér Katalin: Egérút plusz – dinamikus navigációs alkalmazás különleges igényekhez

Gyorsan, pontosan célba érni – ez a beavatkozásoknál különösen fontos, de a katasztrófavédelemben a napi munka során is elengedhetetlen. Az Egérút Plusz egy olyan - okostelefonokon futó - navigációs alkalmazás, amely a felhasználói célok és igények szerint alakítható, fejleszthető. Speciális POI adatbázis, saját operátori központ, egyedi lezárások vagy korlátozások, flottairányítás, mindez nem akadály! Az ingyenesen letölthető és használható Egérút online navigációs alkalmazás továbbfejlesztésével készülő Egérút Plusz-szal mindez és még több is megvalósítható.
 

Dr. Bedő Katalin: Tűzvédelmi tervezés – jogosultság és felelősség
                
„A tapasztalat jó iskola, csak a tandíj magas ...” Heinrich Heine örökbecsű bölcsessége manapság, az építőipari kivitelezés és a tűzvédelem területén is igaz. Csupán saját tapasztalatra hagyatkozni, abból tanulni ebben a körben megbocsáthatatlan nagyvonalúság lenne.
A körültekintő és szakszerű tervezés, mely nem az egyéni tapasztalatot, hanem az összes idáig felhalmozott tudást hasznosítja, a rendeltetésszerű és biztonságos használatra való alkalmasság gazdaságos megvalósításának záloga. Ennek nyomatékot adva, a 2012. januárjától hatályos szabályok alapján az építmények építészeti-műszaki tervezése során a tűzvédelmi műszaki kialakítást tűzvédelmi műszaki leírásba, tűzvédelmi dokumentációba kell foglalni minden olyan esetben, amikor az építésügyi hatósági eljárásokban tűzvédelmi szakhatóság működik közre, vagy az építmény kettő vagy több pinceszintet tartalmaz.
 

A 2012. február 16-án sikerrel lezajlott a IV. Rockwool Építészeti Tűzvédelmi konferencia előadásaiból is látszik: még nagyobb hangsúly kerül a tűzvédelemre. Miért van mégis, hogy a füst annyi áldozatot szed? Hol a hiba? A tervezésben? A szabályozásban? Az építőanyagokban? A kivitelezésben? Erre keresi a választ szerzőn. S a csendes gyilkosban találja meg a választ.
Ha egy költői hasonlattal akarunk élni, a füst a „csendes gyilkos” a „zajos” tűz mellett – írja.
                            
Sebők Gábor: A vészvilágító rendszer szerepe, szükségessége      
         

Az utóbbi években megváltozott az épületeink mérete, bonyolultabbá vált a térszerkezete, az ott tartózkodók száma pedig megnőtt. Ennek megfelelően egy tűzesetnél, vagy bármilyen haváriánál életbevágóan fontossá válik a menekülés biztonságossá tétele. A vészvilágító és kijáratmutató rendszerek szerepe, és jelentősége ebben felbecsülhetetlen. Mit mutat a hazai szabályozás? Mivel lehet a biztonságot növelni?

Az elmúlt évtizedekben jelentős fejlődésnek indult közutakkal együtt sajátságos építmények jelentek meg: a nagy kiterjedésű alagutak. Ezek már annyira beépültek a világképünkbe, hogy meglepőnek tűnhet a kérdés: minden esetben megfelelő a védelmük? Pedig több alagútban, aluljáróban történt súlyos tűzeset figyelmeztet a veszélyekre.

 
Alagúttűz sematikus képe
                                
Kocka Sándor: Tűzveszélyes tartályok habbal oltói – új reneszánsz?    
  
A tűzveszélyes folyadéktároló tartályok beépített habbal oltó berendezései a jövőben nagyobb szerepet kapnak. A megújuló beépített habbal oltási technika újabb látványos fejlődés előtt áll, a környezetbarát minőség új lendületet hoz. Ezért is fogalakozunk a beépített habbal oltó berendezésekkel.
 

Jackovics Péter: HUNOR és HUSZÁR mentőszervezetek megalakítása 
                 
A rendkívüli veszélyhelyzetek megfelelő kezelése érdekében a BM OKF égisze alatt HUNOR (Hungarian National Organisation for Rescue Services) elnevezéssel hivatásos, nehéz kutató-mentő speciális, különleges mentőszervezet alakul. Ugyancsak hasonló megfontolásokból jön létre HUSZÁR Közepes Városi Kutató és Mentő Csapat, az önkéntes mentőszervezetek és a területi polgári védelmi szervezetek bevonásával. Mit takar az új kezdeményezés?
 

Benkovics Zoltán: A vörösiszap újjáépítés szervezési tapasztalatai    
      
Az iszapkatasztrófa okozta károk alapján a kihelyezett kormányülésen döntés született az újjáépítés lehetséges módjáról. A Kormány állásfoglalása szerint új lakóépület építése, használt ingatlan vásárlása, és pénzbeni megváltás lehetet a kárenyhítés három formája. Hogyan újult meg az eddigi legnagyobb iparkatasztrófa által sújtott terület?
          
Benkovics Zoltán: Emlékhelyek kialakítása    

Nem csak szimbolikus jelentősége van annak a döntésnek és az azt követő munkának, amelynek eredményeként emlékhely és emlékpark készült a két településen. A kialakítás szorosan az újjáépítés részeként zajlott.
                                                   
Bérczi László: Mélygarázs tűz tapasztalatai – 54 lakásból kellett kimenekíteni

Nagyvárosainkban a gépjárművek elhelyezése is egyre nehezebb. A sűrű beépítésű városrészeken többlakásos társasházak és a nagy tömegeket vonzó bevásárló központok alatt építik ki a gépjárműtárolókat. Az itt keletkezett tűzesetek sajátos problémákat vetnek fel. Egy ilyen tűzeset tapasztalatait dolgozta fel szerzőnk.
 

A Cevinka készülékek körüli botrány felbolygatta az amúgy is turbulens hazai tűzoltó készülékes társadalmat. A valaha volt legnagyobb hazai gyártó az ELZETT egykori igazgatójának – a hazai ipart féltő – hozzászólását adjuk közre. 
   
Fórum

Jackovics Péter: Japán útinapló – földrengés, szökőár, reaktorbaleset 
           
2011. március 11-én a Richter-skála szerinti kilences erősségű földrengés rázta meg Japán északkeleti részét – az ennek következtében tomboló szökőár több tízméteres hullámokkal okozott rendkívüli pusztítást. A térségben lévő fukushimai atomerőmű reaktorában fellépő üzemzavar tovább súlyosbította a helyzetet – szerzőnk ilyen körülmények között vett részt a segítségnyújtásban.
 

A Quali-Top Kft. befejezte a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által a Baross Gábor program keretében támogatott – BAROSS _EM07-EM_ITN3_07-2008-0044 azonosító számú 2009-ben indított projektjét, melynek célja „A veszélyelhárításban tevékenykedő mentő alakulatok és az érintett lakosság biztonságát növelő integrált rendszer metodológiájának megalkotása”.
         
Nádor András - Trendváltás a tűzvédelemben?         
    

Az építészeti tűzvédelem jelentős változások előtt áll: a bonyolult térszerkezetű épületek megjelenése és a biztonság iránti igény fokozódása új szemléletet követel a nemzeti vagyon legjelentősebb elemének, az épületállománynak a tűzvédelmében is – írja szerzőnk.
 

Adorján Attila - Amikor a földrengés csak a kezdet     
 

Láttuk, milyen pusztítást képes végezni a földrengés egy fejlett országban – Fukushima kapcsán pedig azt is megtapasztalhattuk, van rosszabb a földrengésnél. A veszélyes anyagokat érintő katasztrófákra való felkészülés különös körültekintést kíván.
Egy ilyen helyzetben a konvencionális felderítési taktikák sokszor csődöt mondanak – a bevetési állománynak minél nagyobb biztonságra törekedve kell minél gyorsabban felszámolni a veszélyt. Ez két, látszólag egymásnak ellentmondó törekvés – amire azonban van megoldás.
 

A BM OKF Műszaki Tanácsadó Testülete a Katasztrófavédelmi Mobil Laborok, (KML) típusfelszerelésének és hordozó eszközének kialakítását, illetve a korszerűsítését megalapozó követelményrendszer elkészítését határozta el. Melyek voltak a munkacsoport által kidolgozott anyag elkészítése során figyelembe vett főbb szempontok?

Védelem - Katasztrófavédelmi Szemle
 
Megrendelhető:
 
Baksáné Bognár Veronika
Tel.: 0682 – 413 339
Fax: 0682 – 424 983
Email: vedelem@katved.gov.hu