|
Híreink         Szakmai linkek Szaknévsor |
Egy kis „füstölgés” a tűzvédelmi tervezés körül2012. május 10.
Csendes gyilkos Ha egy költői hasonlattal akarunk élni, a füst a „csendes gyilkos” a „zajos” tűz mellett: mindenki elsősorban a tűzre figyel, attól fél leginkább, miközben a tűzeseteknél előforduló halálesetekért kb. 85-90%-ban a füst a felelős, és csak 10-15%-ban a tűz. Miért nem figyelünk eléggé a füstre, mi az oka, hogy a szakma gyakran értetlenül áll a jelenség előtt? „Ködösítés” A laikusok többsége nincs tisztában a füst veszélyeivel – a szomorú azonban, hogy sokszor építészek, kivitelezők, komoly szakemberek is elbagatellizálják az éghető anyagok füstfejlesztő képességeinek veszélyeit. A ködösítésben pedig néha a hatóság, az állami szervek is aktívan részt vesznek. Gondoljunk csak a 2011. veszprémi csarnoktűzre! Hiába volt látható a füst az egész Balatonfelvidékről, a környezetért felelős államtitkár biztosított mindenkit, hogy „nem került a levegőbe mérgező anyag”. Erre még egy EPS hőszigetelést gyártó cég nyilatkozata is rákontrázott: szerintük a polisztirol égésekor „keletkező gázok pedig nem mérgezők”. Sajnos még a szakértők is sokszor elhiszik a gyártók igen szakszerűen felépített marketingjét, és terveznek, engedélyeznek olyan anyaghasználatot, vagy anyagcserét, amelyek egyenként megfelelnek ugyan a jogszabályi minimumnak, de egy meglévő épület adottságait és kockázatait figyelembe véve használatuk nem lenne javasolt. Hiába ég egy műanyag hab sűrű, fekete füsttel, mi inkább hiszünk a reklámnak, ami szerint nem keletkezik mérgező anyag. Hát a szén-monoxid, szén-dioxid nem számítanak már mérgezőnek? Szakértő és koncepció Miért van a tűzvédelmi tervezői, szakértői szakma, ha csak az a kérdés képesek vagyunk e minimumot kiolvasni a jogszabályokból? Szükség lenne átgondolt koncepcióra, az épület adottságait, avultságát is figyelembe vevő kockázatelemzésre. Az OTSZ minimum követelményeket határoz meg. Ezek a követelmények egymásra épülnek akként, ahogy egy új épületet meg kellene valósítani. De mi van a meglévő épületeknél, amelyek tűzvédelmi szempontból ebbe a koncepcióba nem illeszkednek, elavultak, veszélyesek? Amikor ezekhez az épületekhez hozzányúlunk a tűzvédelmi tervezőnek, szakértőnek megfelelő épületdiagnosztikát és kockázatelemzést követően, a hiányosságokat is megpróbálva ellensúlyozni kellene az alap elvárásokra pl. „a tűz és a füst keletkezése és terjedése korlátozott legyen és mérgező elemet ne tartalmazzon” megterveznie a felújítást, úgy, hogy már tovább ne rontson az épület tűzvédelmi paraméterein! Ha a jogszabályból kinézem a minimum értékeket, az nem tűzvédelmi tervezés! A tűzvédelmi tervezői, szakértői szakmának akkor lesz súlya, ha a megkívánt szemléletmód változás bekövetkezik, a tervezés nem egy-egy szerkezeti elemválasztásra fog épülni, hanem koncepcióra. Ha a tervezőt nem lehet megkerülni: az általa betervezett anyagokat, szerkezeteket kell alkalmazni! Ha épület felújítást nézünk, és a múlt kor szerkezeteit vetjük vizsgálat alá. Régen a füst nem foglalkoztatta annyira a jogalkotót. A tégla, beton, agyag, cserép, kő, fémszerkezetek nem éghetőek. Az épületeink nem voltak füstfejlesztő képességű műanyag habokkal körbe burkolva, anyagokkal tele aggatva. Korábban még a nyílászárók is fa szerkezetűek voltak, amelyek sokáig képesek voltak a külső füst ellen védelmet nyújtani, míg a mai műanyag ablakok egy épület tűz során az első 5 percet követően olyan deformációt szenvednek, hogy a füst akadálytalanul tud beáramolni a helyiségbe, az égésük során keletkezett káros anyagokról nem is beszélve. Ki vállalja a felelősséget? Pl. Élelmiszer kereskedelmi lánc csarnok jellegű új üzleteinek a tetejét, a tervező nem éghető trapézlemezes tetőfödémmel engedélyezteti, a kivitelező megvalósítja éghető hőszigeteléssel, a hatóság meg átveszi, mert hát a jogszabály nem tiltja! Az senkit nem érdekel, hogy a tervező nem ezt tervezte be! Az épület szerves egész, nem lehet egy-egy elemét kényünkre, kedvünkre módosítgatni, a tervező a tervezői program alapján elkészített komplex tervért vállal felelősséget, a hatóság meg majd vállalja, az eltérésekért? Bár égés nincs, füst már van Szögezzünk le egy egyszerű tényt: már egy átlagos lakószobában is annyi füst keletkezik egy tűz során, ami bőven halálos. A túlélhető füstmennyiség ugyanis kb. 0,5-1 kg/m2 lenne egy ilyen helyiségben; az éghető anyagok mennyisége viszont tipikusan 10-60 kg/m2, és ebbe még bele sem számoltuk az épületszerkezetet. Egyszerű belátni tehát: ha túl akarunk élni egy lakástüzet, összesen két esélyünk van: meggátolni az égést, vagy azonnal elhagyni a lakást. Ahogy dr. Beda László is fogalmazott: toxikus hatással egyébként is számolni kell olyan zárt terekben, ahol bár égés nincs, de a füst oda terjedése lehetséges. Ezt sokszor még a jogalkotó sem veszi figyelembe – ennek eklatáns példája, hogy a menekülési útvonal mentén B, s1, d0 anyag alkalmazható, hiszen a menekülési úton nem lehet tűz. Igen ám, de mi van, ha a menekülő nyitva hagyja az ajtót? Vizsgáljuk egyáltalán, hogy az általunk választott anyag milyen kockázatot jelent füst szempontjából? Nem, pedig az alap követelménynek meg kellene feleltetnem az épületem. Az épülettel szemben támasztott általános elvárások ugyanis a legszigorúbb minimum követelmények, még sem feleltetjük meg neki az épületünket! Pl. OTÉK 52§, OTSZ 289§, 290§. A tűzvédelmi területen jártas kollégák sok esetben gondolkodás nélkül teljes hittel és meggyőződéssel visszhangozzák a gyártói marketinget. Teszik ezt annak ellenére, hogy a tűzvédelmi osztályba sorolás vizsgálatai más értéket mutatnak. Az egyik ilyen, nevezzük így, bájos hit, hogy elhiszik:
Ilyenkor persze felmerül bennem: tényleg szakértővel van dolgunk? Tűzvédelmi osztályba sorolási kritériumok
• SBI-vizsgálat: FIGRA 120 W/s , gyúlékonyság
• SBI-vizsgálat: FIGRA 250 W/s , gyúlékonyság
• SBI-vizsgálat: FIGRA 750 W/s , gyúlékonyság
• gyúlékonyság
Ökölszabály: A tűz által keltett füst toxikus veszélyessége annál nagyobb, minél inkább hajlamos az anyag az égésre, (Tűzvédelmi osztály A1-F) és minél nagyobb rajta a lángterjedés sebessége. (Égéshő/fűtőérték, füst mennyisége, toxicitása, átláthatósága, leégési sebesség: Fa bútor 1, könyvek, folyóiratok 0,7, faszén 0,5, Éghető műanyagok nagy része 1,5) Nagyon sajnálatos, hogy ezeket nem vizsgáljuk eléggé. Sokan nem mérlegelik az éghető anyagokban rejlő kockázatokat ilyen szempontból, ezáltal pedig a megbízóik figyelmét sem hívják fel a veszélyekre. Az ár nem műszaki és nem is tűzvédelmi paraméter, ne használjuk annak, hiszen csak szakmánk súlyát csökkenti – ne hagyjuk abban a tudatban megrendelőinket, hogy a minimális szint teljesítése elég a biztonsághoz. A szakma felelőssége A növekvő kockázatok, egyre szélesebb körű éghető anyaghasználat, egyre veszélyesebb használati módok az előírások átgondolását, sok esetben szigorítását, funkcióktól függő követelmények differenciálását, stb. követelnék meg! Ezzel szemben a logikának ellentmondva próbálunk sokszor a gyártói érdekeknek „megfelelve” az enyhítés, a legalsó minimum megkeresése irányába elmozdulni, pedig ebből az esetek többségében csak a gyártók, a kiváltásokat végző kivitelezők profitálnak, a tűzvédelem és a tűzvédelmi szakma nem. Rendkívül elszomorító, hogy még a Heim Pál gyermekkórház homlokzatának kivitelezésekor is az anyagi érdekek kerülnek előtérbe. A tervező hiába írta ki a nem éghető homlokzati hőszigetelő rendszert: jött az anyaggyártó, és elkezdte győzködni a kivitelezőt, hogy éghető anyagból is megoldható az egész, még olcsóbb is lesz. Hát hol van itt a tervezői felelősség és a tűzvédelemi szakma hitele, súlya? Ha a tűzvédelmet a megfelelő fontosságú rangra szeretnénk emelni, és ezáltal a tűzvédelmi tervezői, szakértői tevékenység elismertségét növelni, kezeljük is úgy, elsőként nekünk kell tenni érte! Koncepciózus tűzvédelmi terveket készítsünk, tájékoztassuk a megrendelőinket a különbségekről, és felejtsük el a soronkénti minimum követelményeknek való megfeleltetést. Az egész szakma hitele múlhat rajta. Lestyán Mária Fejlesztési és szakmai kapcsolatokért felelős igazgató Rockwool Hungary Kft.
Ezt a hírt eddig 1727 látogató olvasta. Kapcsolódó képek:
|
