|
Híreink         Szakmai linkek Szaknévsor |
Szendvicspanelek rögzítésének tűzvédelmi kérdései II. – Falak, homlokzatok2023. szeptember 29. 07:00
Állékonyság A tetők, álmennyezetek után most az oldalfalak kerülnek a célkeresztbe. A vízszintes határoló burkolatok esetében az elsődleges cél, hogy a szerkezet állékonysága megmaradjon az előírt ideig anélkül, hogy az egyszerűen fogalmazva a fejünkre szakadna. Ha megszűnik, vagy jelentősen csökken a tartószerkezet (tetőpanelek) vagy a függesztőelemek/csavarok (álmennyezet) teherbírása a tűz során, akkor a szerkezet tűzállósági teljesítménye elérte a határát. Oldalfalak esetében szintén megtörténik az állékonyságvesztés, de ott a terhek iránya és időbeli változása a panelek felületi síkjához képest más irányú, illetve a tűzhatás iránya sem csak egyféle lehet.
Válaszfalak Tűzgátló falak és tűzgátló válaszfalak esetében a tűzhatás a panel bármelyik oldala felől bekövetkezhet. Az osztályozó szabvány ezért ebből az okból sem tartalmazza az (i-o) kiegészítő paramétert. A belső térelválasztó funkció miatt a panel mindkét oldala felől belső tűzhatással kell számolni. (A következőkre is figyelni kell: A válaszfal funkció azt is jelenti, hogy a panel mindkét oldalát a belső tűzhatás görbe szerint kell vizsgálni. Szimmetrikus kialakítású panelek esetén az egyik oldal felől végzett vizsgálat eredménye, a másik oldalra is automatikusan kiterjeszthető. Az aszimmetrikus csomóponti kialakítású paneleket mindkét oldal felől külön-külön meg kell(ene) égetni. Egy felelős gyártónak ilyen esetben illik jelezni, ha csak egyik oldalról történt a bevizsgálás, például így: „EI30 (belső oldal felől vizsgálva)”. Volt már olyan speciális esetünk, ahol a panelt csak az egyik oldal felől érhette ilyen tűzhatás.) Ahhoz, hogy megállapítsuk, milyen rögzítési mód a legalkalmasabb, ismerni kell, hogyan változik meg a szendvicspanel állékonysága a tűz lefolyása közben. A melléket ábra az EN 15254-5:2018 alkalmazás kiterjesztési szabvány A. mellékletéből származik.
Itt most feltételezzük, hogy a panelt álló kialakítással építik be, alul a padlóra ültetve, felül pedig egy födémhez rögzítve. A panel nyugalmi helyzetben súlyával a padlóra nehezedik és mindkét végén takaró profilokkal meg van támasztva, és hozzájuk van csavarozva. A tűz elején a panel enyhén a tűz felé hajlik, ahogy azon az oldalon a lemez felmelegszik. Néhány perc után a tűz felőli lemez elválik a hőszigeteléstől, ahogy a szerves ragasztó, elérve a 150°C hőmérsékletet, megolvad. A tűz további lefolyása során az elválás egyre nő, és a panel a tűz nyomására az ellenkező oldal irányába hajlik. Tehát már az első percekben megtörténik a lemez leválása és lényegében a panel elveszti az állékonyságát. A panel tehát megereszkedik és a felső megtámasztáson kezd függeszkedni, oly módon, hogy egyik odalán egy önállóan deformálódó fémlemez van, míg a másik felén egy lemez a rajta lévő hőszigeteléssel. Milyen szerepe van a csavaroknak? Ebből következően kettős:
Az EN15254-5:2018 B. mellékletében szereplő ábra és számítási módszer szerint ezeket az erőket úgy kell felvenniük, hogy figyelembe kell venni a csavar magas hőmérséklet miatti csökkenő teherbírását Mindezt oly módon kell megoldani, hogy mindkét panel fegyverzeten keresztül legyen rögzítve a panel. Ez lehetséges egyik oldal felől, de mindkét fegyverzet egyszerre történő rögzítésével, vagy két oldalról egymástól független csavarokkal. A panelek olyan jellegű rögzítése, amikor csak az egyik lemezt rögzítik, nem megengedett. Sokszor kérdezik tőlem az ügyfelek, hogy beltéri falpanelre mekkora terhet kell figyelembe venni. A válasz: tűzállósági követelmény esetén a tűz nyomásával kell számolni. Ennek nagysága, egyéb információ hiányában, az EN15254-5 szabvány szerint: 0,30kN/m2. Erre méretezhető mind a panel, mind a csavarok. Figyelembe kell venni azt is, ahogy a tűzállósági vizsgálat során a panel rögzítése a vizsgáló kerethez hány csavarral történt. Aki nem kíván számolgatni és mindenféle mellékletben/függelékben kutatni, én azt javaslom, hogy mindkét panel véget 3-3csavarral rögzítse (kettő statikai okokból és plusz egy a tűzvédelem miatt). További alkalmazási lehetőség a csavarok hőterhelésének mérséklése 30mm vastag ásványgyapot hőszigetelés védelemmel. Erre a tapasztalataink szerint EI60 követelménytől felfelé van igazán szükség. Homlokzatok Ebben az esetben ketté kell választani a tűzvédelmi alkalmazási módot Vegyük az egyszerűbbet: Homlokzati tűzterjedés követelmény teljesítése habos panelekkel Ebben az esetben a hangsúly azon van, hogy az OTSZ követelményei alapján a panelt az MSZ14800-6 szerint bevizsgált módon kell alkalmazni, mint homlokzati rendszert, melynek többek között egyik eleme panel mellett a rögzítőcsavar. A Kingspan panelekre kiállított NMÉ táblázatos formában adja meg, a tűzállósági beépítési feltételnek megfelelő tipusú rögzítőelemeket. Ettől eltérni nem lehet, mert akkor a homlokzati rendszerre a teljesítmény nyilatkozat nem állítható ki. Statikai szempontból a homlokzati fal a szélterhek miatt kap nagyobb igénybevételt, ezért ez a számítás mértékadó a csavarok számát tekintve, nem pedig a tűzvédelmileg szükséges mennyiség. A csavarokat ilyenkor főként kihúzásra méretezik, de tűzvédelmileg érdemes ellenőrizni őket nyíróerőre is. Mivel az ÉMI dokumentum erre nem ad iránymutatást, ezért az EN 15254:2018. B. melléklet szerinti ábra alapján lehet elvégezni.
Álló helyzetű homlokzati panelek esetén a módszer megegyezik, azzal amit a válaszfalaknál részleteztem. Fekvő helyzetű panel esetén fellép az általam „száradó ruha effektus”- nak nevezett jelenség. Ez annyit jelent, hogy a panel legjobb esetben a négy sarkán van megrögzítve, így a középső része a saját súlya miatt megereszkedhet, és ráterhelődik az alatta lévő panelekre. A tűz során a panel elveszti az állékonyságát, így ez extra rendkívüli önsúly (g) teherként jelentkezik az alatta lévő panelek szempontjából. Több sor panel esetében össze is adódhat, ami a legalul lévő panel(ek) esetén idő előtti tönkremenetelt eredményez. Ha a csavar nincs ezen terhek felvételére megfelelően méretezve, akkor a jelenség leginkább a nehezebb, ásványgyapot kitöltésű panelek esetén jelenthet gondot.
Homlokzati tűzterjedés és tűzterjedési gát követelményének teljesítése gyapotos panelekkel Nem éghető, azaz ásványgyapot kitöltésű panelek esetében az OTSZ felmentést ad a homlokzati tűzterjedés követelménye alól, azzal a feltétellel, hogy a Th értékének megfelelő EI tűzállóságot kell igazolni. Ezen okból, a habos panelekkel ellentétben nem a homlokzati rendszerre, hanem a panelre kell igazolni a tűzállóságot, ami csavarválasztásban is szabadabb mozgásteret biztosít. Tűszakasz határon lévő, tűzterjedési gát geometriai és tűzállósági követelményt kielégítő panelek általában ásványgyapotból készülnek (bár van már példa QuadCore® hőszigetelésű megoldásra is), ezért ott eleve az EN14524-5 szabvány előírásait kell követni. Az ásványgyapotos panel önsúlya közel kétszer akkora, mint egy habos panel esetén, de ha hőtechnikailag is meg kell felelni, akkor a háromszoros súlykülönbség sem elképzelhetetlen. A tűzállósági osztályozó jegyzőkönyvek beépítési feltételként annyit szoktak említeni, hogy vízszintes beépítés esetén a terhek ne akkumulálódjanak, azaz olyan rögzítési módot kell nekik biztosítani, hogy a csavarok tűz esetén is megtartsák őket. Ezt a korábbiakban már részleteztem. Az elmúlt hónapokban sok kérdést kaptunk a hőszigetelt panelek csomóponti kialakításával kapcsolatban, amely általában nem része a panel minősítésének. A rögzítéstechnika egyfajta átmenet a minősített és az építmény adottságainak megfelelő szerkezeti tervezés között. Remélem, hogy ezzel a cikkel sikerült egy további akadályt elhárítanom a komplex építészeti és tűzvédelmi tervezés útjából.
Kiss Attila műszaki vezető
Ezt a hírt eddig 786 látogató olvasta. |
Szerzőnk az előző cikkben részletesen kifejtette, hogy miért nem tekinthető a szendvicspanel önmagában építményszerkezetnek. Ennek oka részben az, hogy szükség van csavarokra, vagyis egy másik építési termékre is a tartószerkezeti rögzítéshez. Tehát két, egymástól független gyártó által előállított építési termékről beszélünk, melyeket a helyszínen építenek hozzá egy harmadik termékhez, a tartóelemhez.
