Jelentős személyi változás történt az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságon. 2012. július 16-ától Dr Hoffmann Imre tűzoltó vezérőrnagy utódaként Dr Góra Zoltán tűzoltó

dandártábornok került a főigazgató-helyettesi székbe. Életútját mutatjuk be.

 

Dr Takács Lajos: Tűzvédelmi burkolatok helyes szemléletű kialakítása Harmathy szabályainak elemzésével

Harmathy Tibor “Ten Rules of Fire Endurance Ratings” címmel jelentette meg az összetett épületszerkezetek tűzállóságára vonatkozó szemléleti szabályait a Fire Technology 1964. júliusi kiadásában. Cikkünk célja, hogy bemutassa a hazánkban kevéssé ismert Harmathy-féle szabályokat és értékelje azok mai érvényességét a megjelenésüket követő több mint 45 év elteltével, továbbá az értékelésen túl szemléleti következtetéseket vonjon le az összetett, sok rétegből álló mai épületszerkezetek kialakítására, helyes tűzvizsgálati előkészítésére és megfelelő kivitelezésre történő alkalmazhatóságukról. Gyakorlatias elméletet tanulmányozhatnak, olyat, amely a napi feladatokban is jól eligazító alapelvként alkalmazható.

 

Dr. Bognár Balázs: A létfontosságú rendszerek és létesítmények védelme

 

Vannak olyan rendszerek, amelyek biztonságos működése elengedhetetlen a társadalom, a gazdaság működése szempontjából. E rendszerek védelmének nemzetközi szabályozását, a szabályozásukkal kapcsolatos európai törekvés lényeges pontjait, és a magyarországi szabályozás helyzetét mutatja be szerzőnk.

  

Szikra Csaba: Zárt téri tüzek modelljei I.

Az utóbbi időben gyakran szimulációs technikákat használunk a zárt téri tüzek elemzésére, melynek célja lehet például hő- és füstelvezető berendezések hatékonyságának vizsgálata. A modellek jóságát (pontosságát) számos tényező befolyásolja. A sok közül talán az egyik legfontosabb az alkalmazott tűzmodell. Szimulációs technikák alkalmazása esetén szakítanunk kell a fajlagos hőfelszabadulás alkalmazásának gyakorlatával (determinisztikus-közelítés, tűzterhelés). Ennél sokkal pontosabb információra van szükségünk: a hőfelszabadulás teljesítményének időbeli alakulására. Ezért fontos megismernünk a nemzetközi irodalomban fellelhető különböző elvi megfontolásokon nyugvó, illetve mérésekkel alátámasztott zárt téri tűzmodelleket, melyekre építve a tűz hőteljesítményének és füstfejlesztő képességének időbeli lefolyása is számítható.
 

A csóva három jól elkülöníthető szakaszra bontható:

A.: Láng feletti gázáram, melynek jellemzője híguló gázkoncentráció és hőmérséklet. A csóvában haladó gáz sebessége és hőmérséklete a lángtól mért távolság és a tűz hőteljesítményének függvénye. Áramlástani szempontból a csóva egy szabadsugárra hasonlít, melyre jellemző a keveredés a környező levegővel. Felfelé haladva a keveredés miatt növekszika tömegáram. A füstgáz összetevői: 1.: a domináns összetevő az égéstermék és a környezeti levegő keveréke (nagyjából fele-fele arányban), mely keverékben kémiai reakció nem játszódik le. Ez a keverék közvetíti a gázokat a mennyezet alatti füstrétegbe. 2.: További reakcióképes összetevők. A csóva tehát képes az égéstermékek mellett éghető oxigén-gáz keveréket a magasabb régiókba szállítani.

B.: Fluktuáló láng. Ebben a szakaszban az idő függvényében jelentősen változik a lángmagasság. A lángegyenletek szempontjából ez a legfontosabb része a csóvának. A lángmagasság egyenleteit általában az időátlagolt magasságra szokás vonatkoztatni (definíció szerint a látható lángmagasság időátlaga). Alángok esetében lamináris, illetve turbulens lángokról beszélünk. A láng fluktuáció a lángon belüli turbulenciára (főáramlás mellett kialakuló mellékáramlások) utal, mely segíti a lángcsóva és környezete közötti tömegek keveredését. A kis teljesítményű gyertya lángjától eltekintve általában fluktuáló (turbulens lánggal találkozunk).

C.: Stabil (folyamatos) láng. A láng teljesítménye a lángmagban lévő szilárd anyagok felszabadulásának sebességétől függ. A lángok esetében előkevert, illetve diffúz (égés közben keveredő) lánggal találkozunk.

 

Kasza Anett: A fővárosi metró alkalmazási lehetőségei a tömegrendezvények biztosítása során

Az elmúlt évek tragikus kimenetelű rendezvényei (2006. augusztus 20., West-Balkán) rávilágítottak arra, hogy a tömegmozgások kezelése, és a résztvevők testi épségének garantálása érdekében új, a gyakorlatban is alkalmazható elgondolásokra és kutatásokra van szükség. Szerzőnk áttekinti a rendezvények típusait, ezen belül is a tömegrendezvények jellemzőit, majd megvizsgálta a főváros leghosszabb kiterjedésű alagútrendszerének védelmi lehetőségeit a rendezvények biztonságának növelése szemszögéből.

Bérci László – Ecseti Balázs: Légzésvédelmi kísérlet talajszint alatti beavatkozásnál

A megfiatalodott állomány felkészítése során különös hangsúlyt kell fektetni a talajszint alatti tűzesetek felszámolására, hiszen a tűzoltás során a hő- és füstterhelés mellett további problémát okoz az esetenkénti labirintus jelleggel elágazó, illetve a metró alagutakhoz hasonló nagy területű kárhelyszín, ahonnan a kijutás a kaotikus, nem megfelelően tervezett beavatkozások esetén gondokat okozhat. A talajszint alatt előforduló tűzesetek során a beavatkozás elősegítésére a füstelvezetés nem-, vagy csak nehézkesen oldható meg, így a tájékozódás, a felderítés, a tűz eloltása vagy esetlegesen az életmentés végrehajtása bonyolult módon kivitelezhető.

 

A szélsőséges körülmények közötti bevetések résztvevői tudják: a légzőkészülék használata olykor elengedhetetlen. Sokszor azonban a szélsőséges körülményeket a tűzoltók nem csak a bőrükön, hanem egyenesen a tüdejükben érzik.

 

Tóth Ferenc – Harmati István – Cseh-Szakál Tímea: Kockázatbecslési eljárás Magyarországon

A BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (BM OKF) 2011-ben elkészítette a „Nemzeti katasztrófa kockázat értékelés” című dokumentumot, amely jelentősen előremozdította hazánk településeinek egyedi kockázatbecslésen alapuló katasztrófavédelmi osztályokba sorolását. A cikk az európai folyamatok ismertetését követően az új típusú kockázatbecslési eljárásról kíván rövid áttekintést nyújtani az olvasónak.

 

Az elmúlt évben – az Európai Unió többi tagállamával együtt – hazánk az egyik kiemelt feladata volt a jellemző katasztrófa-típusok kockázat-értékelésének elkészítése. A cél, hogy áttekintést lehessen készíteni azokról a főbb kockázatokról, amelyekkel az Európai Közösség a jövőben szembesülhet. Ez a nagyléptékű munka elkészült, amelynek bemutatására több lépésben vállalkozunk.

Koburger Márk, Zsarnovszki Attila: Robbanásvédelmi dokumentáció

Mit kell pontosan érteni a cím alatt? Milyen rendeletek, direktívák vonatkoznak a területre? Mely technológiák esetében kell azokat alkalmazni? Felülvizsgálatok végzése robbanásveszélyes terekben? Mi a különbség az ATEX 100a és az ATEX 137 között? Szerzőink ezekre a kérdésekre válaszolnak, és segítenek értelmezni a robbanásvédelem területét érintő kifejezéseket.

Robbanásveszélyes ipari technológiák divatos fejezéssé vált az ATEX (ATMOSPHERE EXPLOSIVE) betűszó. Az Európai Unión belül egységesített robbanásveszélyes területre vonatkozó direktíva pontosan: ATEX 100a és ATEX 137.

Bérci László: A tűzoltói beavatkozás biztonsága – helyszínen beépítve

A tűzoltó beavatkozások során az állomány számos veszélyforrással találja magát szemben. Nehezíti a helyzetet a rendelkezésre álló információk mennyisége, adott esetben bizonytalansága. A veszélyek elleni védekezésnek számos módja van: megfelelő védőfelszerelések, hatékony tűzoltó technika alkalmazása, tűzoltástaktikai eljárások fejlesztése, valamint ide sorolhatjuk a beavatkozások „helyszínébe beépített” védelmi módokat. A cikk az utóbbiakkal foglalkozik.


 

Lestyán Mária: Az átszellőztetett homlokzatok nagyobb veszélyt hordoznak

A 2011 október 6-tól hatályos Országos Tűzvédelmi Szabályzatban nagy változás, hogy az épületek átszellőztetett homlokzatainak létesítésénél a teljes rendszernek homlokzati tűzterjedés határértékre minősítettnek kell lennie – a teljes rendszernek, A1 nem éghető hőszigeteléssel együtt vizsgálva. Szerzőnk olyan helytelen gyakorlatra hívja fel a figyelmet, amely tűzesetnél életveszélyes következményekkel járhat.  

Nagy Katalin: Free-Cooling, Night-cooling kánikula idején – természetesen füstelvezetőkkel

Idén is menetrendszerűen megérkezett a nyár. A nyárhoz tartozó kánikula mégis meglepetésként, mondhatni váratlanul éri az embereket. Nincs ez másként a csarnokokat üzemeltetőknél sem. A kánikula első hetének vége felé megszaporodnak azok a telefonhívások, amelyek az után érdeklődnek, lehet-e a hő- és füstelvezető kupolákat szellőzésre is használni. A válasz természetesen igen, de mint mindenre, erre is igaz: csak kellő körültekintéssel. Járjuk kicsit körbe, hogyan lehet megoldani ezt a feladatot.

 

Sebők Imre: Menekülési útvonalak biztosítása – Szabályozási javaslatok

Előző számunkban a menekülési útvonalak biztosításának területét szerzőnk a 20 évvel ezelőtti tűzjelző rendszer-tervezés jellemzőihez hasonlította, megemlítve, hogy ezt előnnyé is formálhatjuk, hisz jól láthatók a szükséges fejlődési tendenciák. „A tervezőnek, gyártónak ezeket a tendenciákat figyelembe véve kell dolgoznia, nehogy úgy járjunk, mint számos tűzjelzőnél, ahol csak a régi rendszer lebontásával lehetett a korszerű követelményeket teljesíteni.” – írja. Milyen jogi környezet segítheti az életbiztonság szavatolását?

Lengyelfi László: A tűzvédelmi tervezői jogosultságokról és a jogosultság megállapításának eljárásáról

Az elmúlt időszakban a tervezői jogosultságok megszerzésével kapcsolatos eljárásra vonatkozóan merültek fel kérdések. A kérdésekre a Kamarai és a Tűzvédelmi törvények alapján annak figyelembevételével összefoglaló válaszokat ad a Mérnökkamara Tűzvédelmi Tagozatának elnöke. Figyelembe véve, hogy a tervezési jogosultságokról szóló 104/2006. (IV. 28.) Kormányrendelet előírásait a tűzvédelmi tervezés területén a 375/2011. (XII. 31.) Kormányrendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.

Prof. Dr. Szakál Béla: Tűzvédelmi szakmai képzések a SZIE Ybl Miklós Építéstudományi Karon

Az Ybl Miklós Építéstudományi Karon - beleértve a jogelőd főiskolai képzést is – 32 éve folyik a tűzvédelmi szakma részére felsőfokú műszaki képzés. A mai képzési struktúra, a szak alapításától kezdve több lépcsőn keresztül alakult ki. Erről és a jövőbeni törekvésekről olvashatnak a cikkben.

A Katasztrófavédelmi Tudományos tanács az idei pályázatok kiírásán túl további két jelentős konferencia szervezésében működik közre, ezekről adunk előzetes tájékoztatást.

Július 5-én immár 3. alkalommal Bugyiban találkozott a hazai Tűzvédelmi Mérnökök Közhasznú Egyesületének tagsága, ahol a közelmúlt eseményeivel, de a leghangsúlyosabban a jövő feladataival foglalkoztak.

Jelentős mérföldkőhöz érkezett a hazai építészeti tűzvédelem. Hosszú folyamat eredményeként július 10-én tartotta alakuló ülését a Magyar Építész Kamara (MÉK) Tűzvédelmi Tagozata.

 

Az ipari területen keletkezett elektromos tüzek általában a termelés megszakításához vezetnek, és mivel a rövid időn belüli pótlásuk szinte lehetetlen, nagy károkat okoznak. Milyen módszerekkel csökkenthetjük a károkat és ezzel a termeléskiesést?

Az égés során még az amúgy veszélytelennek minősített anyagokból, és építési elemekből is rendkívül sokféle égéstermék és maradványanyag képződhet, amelyek veszélypotenciálja csak nehezen felmérhető. Ugyanez a kémiai anyagokat tároló raktáraknál nagyságrendekkel jelentkezhet. Mit és hogyan kell a megelőzés érdekében tenni? Hogyan történik ez másoknál? A német irányelveket vettük górcső alá.

 

Baksáné Bognár Veronika

Tel.: 0682 – 413 339

Fax: 0682 – 424 983

Email: vedelem@katved.gov.hu