Híreink

Hogyan tárolható, használható tűzvédelmi szempontból a pellet?

2012. október 02.

Egyre népszerűbb és egyre inkább elterjed a fapelletek, fabrikettek használata, ahol fűrészport préselnek pellet formába. Ez a fűrészpornál könnyebben ég el, ugyanakkor a fánál jóval homogénebb szemcseméretű és emiatt automatizált házi tüzelőrendszerekben a tűzifánál jobban hasznosítható. Ez az anyag, különösen a préselés előtti állapotában, tűzveszélyt jelenthet a környezetére. Milyen előírások betartásával minimalizálható ez a veszély?


Milyen a fapellet?
 
·        A fapellet, fabriket legelterjedtebb mérete a 6 mm-es átmérőjű és 2–5 cm-es hosszúságú.
·        Égetésük ún. pellet kazánokban lehetséges.
·        A pellet fűtés zömmel újrahasznosított alapanyagot használ.
·        A pellet nedvességtartalma 10%-nyi a fa 40%-ával szemben. Ezért hatásfoka jobb a tűzifánál.
·        A pellet tűzvédelmi osztálya az anyag fajtából adódóan az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 9/2011. (IX.6.) BM rendelet (továbbiakban: OTSZ) 560. § (3) bekezdése alapján „C” „Tűzveszélyes” tűzveszélyességi osztályba tartozik.
A tűzveszélyességi osztályba sorolástól függően a pellet tüzelőanyag felhasználására, valamint tárolására vonatkozó tűzvédelmi szabályok az alábbiak:
Tárolásra vonatkozó előírások:
·        OTSZ 574. § (1) bekezdése kimondja, hogy az épület padlásterében éghető anyag csak úgy és olyan mennyiségben helyezhető el, hogy azok a tetőszerkezet, valamint a kémény megközelítését ne akadályozzák, szükség esetén eltávolíthatók legyenek a tetőszerkezet éghető anyagú elemeitől és a kéménytől legalább 1 méter távolságra helyezkedjenek el.
 
  • OTSZ 574. § (3) bekezdése kimondja, hogy a 200 m2 feletti üzemi és tároló helyiség födém-, tetőszerkezete, valamint a tárolt anyag között legalább 1 méter távolságot kell biztosítani.
 
  • OTSZ 574. § (4) bekezdés értelmében a raktározás, tárolás területét éghető hulladéktól, száraz növényzettől mentesen kell tartani.
 
  • OTSZ 575. § (1) bekezdése kimondja, hogy az üzemi helyiségben és a raktározásnál - ömlesztett tárolást kivéve - legalább a következő szélességű utat kell biztosítani:
 
 
a)      a 40 méternél szélesebb helyiségben, középen vagy két oldalon, a 80 méternél szélesebb helyiségben pedig 40 méterenként, hosszirányban egyenes vonalban végighaladó 3 méter széles, mindkét esetben 30 méterenként, 1,8 méter széles keresztirányú utat,
b)      a 40 méternél nem szélesebb helyiségben, hosszirányban 2,40 méter széles, valamint 30 méterenként 1,8 méter széles keresztirányú utat,
c)      a 10-15 méter széles helyiségben 1,2 méter, a 10 méternél nem szélesebb helyiségben 1 méter széles hosszirányú utat,
d)      éghető anyag zárttéri raktározásánál, tárolásánál 5 méter tárolási magasságig 1,8 méter, nagyobb tárolási magasság esetén 3 méter széles hosszirányú, s azon keresztirányban 25 méterenként 1 méter széles utat.
 
  • OTSZ 575. § (5) bekezdés értelmében az üzemi és tároló helyiségekben - a 400 m2-nél kisebb alapterületű helyiség és az állványos raktározás kivételével - a 2,4 méteres és az ennél szélesebb utak széleit jól láthatóan meg kell jelölni. Nem kell megjelölni azokat az utakat, amelyeket falsík, beépített gépsorok és berendezések határolnak.
 
Felhasználásával kapcsolatos előírások:
 
Az OTSZ 576. § (1) bekezdése rögzíti, hogy az égéstermék-elvezető berendezést és tartozékait, valamint a technológiai berendezés egyéb égéstermék-elvezetőjét A1 tűzvédelmi osztályú anyagból kell kialakítani, kivéve az olyan égéstermék-elvezető berendezést, amely 90 perc tűzállóságot biztosító A1 tűzvédelmi osztályú anyagból épített, megfelelő mechanikai védelmet is biztosító köpenyben vezetett, illetve szerelt, ha
  • a tüzelőberendezés gyártója a tüzelőberendezéssel együtt tanúsított (CE, EME) égéstermék-elvezető berendezés műszaki dokumentációjában erről nyilatkozik (pl. kondenzációs berendezés),
  • b) az égéstermék-elvezető berendezés gyártója a tanúsítványban (CE, EME), illetve más tüzelőberendezésekkel történő alkalmazásra vonatkozó műszaki dokumentációjában erről nyilatkozik, és
  • c) az gyújtási veszélyt ne jelentsen.
 
Az OTSZ 576. § (4) bekezdés kimondja, hogy az égéstermék-elvezető berendezés (kémény) használaton kívüli bekötő és tisztító nyílásait A1 tűzvédelmi osztályú anyaggal hézagmentesen lezárva kell tartani.
 
Az OTSZ 577.(2) bekezdés kimondja, hogy az összekötő elemet (füstcsövet) 1,5 méterenként, de legalább egy helyen, fémbilinccsel az épületszerkezethez kell rögzíteni, és a kéménybe jól illesztetten (hézagmentesen) kell csatlakoztatni. Az összekötő elem (füstcső) és a rögzítőbilincs a környezetére gyújtási veszélyt nem jelenthet.
 
Az OTSZ 577.(4) bekezdés kimondja, hogy az égéstermék elvezetéséről úgy kell gondoskodni, hogy az gyújtási veszélyt ne okozhasson.
 
Az OTSZ 578. § (2) bekezdése kimondja, hogy az építményben, helyiségben csak olyan fűtési rendszer létesíthető, illetőleg használható, amely rendeltetésszerű működése során nem okoz tüzet vagy robbanást.
 
Az OTSZ 579. § (1) bekezdés kimondja, hogy csak engedélyezett típusú, kifogástalan műszaki állapotú tüzelő- és fűtőberendezés használható.
 
Az OTSZ 579. § (5) bekezdés kimondja, hogy a szilárd tüzelőanyag-üzemelésű tüzelő- és fűtőberendezést csak szilárd tüzelő- vagy engedélyezett begyújtó anyaggal szabad begyújtani és üzemeltetni.
Az OTSZ 580. § (1) bekezdés kimondja, hogy a tüzelő- és a fűtőberendezés, az égéstermék-elvezető, valamint a környezetében levő éghető anyag között olyan távolságot kell megtartani, vagy olyan hőszigetelést kell alkalmazni, hogy az éghető anyag felületén mért hőmérséklet a legnagyobb hőterheléssel való üzemeltetés mellett se jelenthessen az éghető anyagra gyújtási veszélyt.
 
Az OTSZ 580. § (2) bekezdés kimondja, hogy a gyártó, vagy külföldi termékek esetében a forgalomba hozó a fogyasztók részére köteles meghatározni a tüzelő-, a fűtő- és a hozzá csatlakozó hőhasznosító berendezés használatára és karbantartására vonatkozó tűzvédelmi követelményeket, valamint - az (1) bekezdésre figyelemmel - a berendezéstől megtartandó távolságokat. Az üzemeltető vagy a berendezés kezelésével megbízott köteles a használati (kezelési) utasításban foglaltakat megtartani, a berendezést annak megfelelően üzemeltetni.
 
Az OTSZ 581. § (2) bekezdés kimondja, hogy éghető padozatú vagy padlóburkolatú helyiségben a szilárd tüzelőanyaggal üzemeltetett tüzelőberendezés ajtaja elé olyan A1 tűzvédelmi osztályba tartozó anyagú parázsfelfogót kell elhelyezni, amely biztosítja, hogy a kihulló vagy kipattanó parázs (szikra) ne juthasson az éghető padozatra, és az a tüzelőberendezés környezetében elhelyezett éghető anyagra gyújtási veszélyt ne jelentsen. Ha a „C” tűzveszélyességi osztályba tartozó helyiségben a tüzelőberendezés 5 méteres körzetében a tevékenység során éghető hulladék keletkezik vagy ott előfordulhat, a szilárd tüzelőanyaggal üzemelő tüzelőberendezés alá, annak függőleges vetületét legalább 0,3 méterrel meghaladó, vízzel telt tálcát kell elhelyezni.
 
OTSZ 582.§ (2) bekezdése kimondja, hogy salakot és hamut csak teljesen lehűtött állapotban, erre a célra szolgáló edénybe, a kijelölt salaktárolóba, illetőleg a kijelölt egyéb helyre szabad kiönteni.
Figyelemmel arra a körülményre, hogy az OTSZ használati szabályok tekintetében általános érvényű tűzvédelmi szabályokat fogalmaz meg, így a fentiekben idézett jogszabályi előírásokat kell érvényre juttatni a pellet és a növényi hulladékok (aprítékok) tárolására, valamint használatára vonatkozóan.

Vissza

Ezt a hírt eddig 2012 látogató olvasta.