Híreink

Kérdések és válaszok az OTSZ alkalmazásáról III.

2012. szeptember 26.

A napi gyakorlat során az OTSZ alkalmazásával kapcsolatban felmerült kérdéseket a szakemberek feltették az OKF illetékes munkatársainak. Az egyes ügyekben keletkezett válaszokat talán azért indokolt csokorba gyűjtve közreadni, mert segítheti a gyakorlati szakembereket. Az összehasonlíthatóság kedvéért a régi és a jelenlegi OTSZ is jelölve van a táblázatban.


Régi OTSZ
rész, fejezet
Új OTSZ
szakasz
Kérdés
 
Válasz
1. rész XIII. fejezet
107
A létesítési és használati szabályok kérdésköréhez tartozik a 107. § (2) bekezdésében meghatározott föld feletti tűzcsap felső kifolyócsonkjainak magassága. Egyértelmű, hogy létesítéskor az előírt magasságot biztosítani kell, de megítélésem szerint a használat során is biztosítani kell a kívánt magasságot a beavatkozások megfelelő végrehajtásának érdekében. Ha tűzvédelmi ellenőrzés során megállapítást nyer, hogy a tűzcsap magassága nem előírásszerű, akkor egy létesítési szabály betartását kell megkövetelni, amire a használati szabályok között nincs egyértelmű előírás.
 
A 2008. május 22. óta létesített ff. ttűzcsapok esetében ez létesítési szabály, a tűzoltóság jogosan követelheti a megfelelő magasságú kifolyócsonkkal rendelekző tűzcsapokat.A korábban létesült tűzcsapok esetében ez nem követelhető meg, mivel korábban ilyen előírás nem létezett.
1. rész XIII. fejezet
109
109.§ (3) bek. „A ff. tűzcsap talajszint feletti részét piros színű bevonattal kell ellátni.”
109.§ (4) bek. „A korrózióálló acélból és a horganyzott acélcsőből készült tűzcsapokat nem kell bevonattal ellátni, de a piros fejrész alatt…”
Kérdés: A korrózióálló, illetve horganyzott ff. tűzcsapok fejrészét mégis be kell vonni piros színű bevonattal?
 
Igen . A gyakorlati tapasztalatok alapján a föld feletti tűzcsapok szelepszerelvényét (festhető) öntöttvasból, vagy acél ötvözetből készítik; korrózióálló vagy horganyzott acélból készült szelepszerelvénnyel még nem találkoztunk, gazdasági okok miatt nem valószínű, hogy bárki is ez utóbbi drágább megoldás mellett döntene.
 
134
Kioktatott személy fogalma. Amennyiben az ellenőrzés alkalmával meggyőződik a hatóság arról, hogy az adott személy nem rendelkezik a feladata ellátásához szükséges ismerettel (csak papíron), a berendezés nem tekinthető üzemképesnek?
 
Abből nem következik, hogy a berendezés nem volna üzemképes.
 
134
A beépített tűzoltó berendezések terveinél mindenkinek egységes jelkulcsot kell alkalmaznia? 143.§ (1)
 
Tervdokumentáción belül.
 
136
Az új OTSZ 136. § (4) bekezdése rögzíti, hogy a tűzjelző- és oltó központok állandó felügyeletéről gondoskodni kell. A jogszabályból egyértelműen nem lehet megállapítani, hogy ezt helyben, vagy távfelügyelettel is meg lehet-e oldani?
 
Mindkét megoldás elfogadott.
 
139
(1) bekezdés. Kérdés: a 7. melléklet 1. táblázat alapján lakóépületben nem kell tűzjelző berendezést létesíteni, a 139.§ alapján viszont kell átjelzés. Ez alapján akkor tűzjelző is kell?
 
Ez alapján nem kell tűzjelző, de ha más előírás alapján tűzjelző létesül, akkor automatikus tűzátjelzést kell megvalósítani a tűzoltóságot riasztó ügyeletre (ha fogadni képes).
 
139
(1) bekezdés. Kérdés: A normaszöveg előírja az állandó felügyelet biztosítását, vagy csak azért említi meg, mert az állandó felügyelettől függetlenül kell az átjelzés?
 
Azt hangsúlyozza ki hogy a tűzátjelzés nem helyettesíti az állandó felügyelet biztosítását. Az állandó felügyelet a 135. § (4) bekezdés írja elő.
 
139
A tűzoltóság a 139. § (1) bekezdésben felsorolt esetekben a tűzjelző központ által továbbított milyen jelzések fogadásáért számíthat fel szolgáltatási díjat?
 
A szerződés szerint. Kifejezetten tűzátjelzés fogadásáért nem.
 
140
A 140.§ (3) bekezdésben meghatározottak szerint, a tűzvédelmi hatóság beépített tűzvédelmi tervdokumentációját elbíráló ügyintézőjének a berendezésnek megfelelő (jelző vagy oltó) tervezői tűzvédelmi szakvizsgára felkészítő tanfolyamot kell elvégezni.
Ez pontosan milyen tanfolyamot, milyen képzési követelményt jelent, és ki végezheti el (csak mérnök vagy az állományban lévő nem mérnöki végzettségű megelőzési ügyintézők is)?
Bármely korábbi tanfolyami végzettség elismerhető, a fenti előírás kielégítéséhez? Ha nincs megfelelő végzettségű személy a tűzoltó-parancsnokságon hatáskör hiányában ki lesz az eljáró hatóság és mi az eljárás rend?
 
A tanfolyamot bejelentett oktatásszervező szervezheti (az OKF is ilyen). Az OKF által a 140.§ (3) bekezdésben foglaltak végrehajtása érdekében szervezett képzések ingyenesek, de ha a a tanfolyam végén az ügyintézők a tűzvédelmi szakvizsgát is meg kívánják szerezni, akkor a vizsgadíjat be kell fizetniük. Ezeken a képzéseken a mérnöki végzettség nem követelmény, de az opcionális szakvizsgán csak a mérnökök vehetnek részt. Minden ügyintéző képzése elfogadható, aki 2013. január 1-én érvényes tervezői tűzvédelmi szakvizsgával rendelkezik. A mindenkori parancsnok felelőssége az állománytábla megfelelő végzettségű személyekkel való feltöltése.
 
145
Az OTSZ nem egységes a beépített tűzjelző és beépített oltóberendezés használatbavételére vonatkozó szabályozásban. Míg az oltóberendezés esetében a 145.§ (6) bekezdésében meghatározza az eljáráson résztvevők körét, addig a tűzjelző berendezések esetében ezt nem teszi.
Kérdés: A beépített tűzjelző berendezések használatbavételi eljárásán való megjelenési kötelezettséget meg lehet követelni ugyan azon a körben, mint a beépített tűzoltó berendezések esetében teszi ezt az OTSZ?
 
197.§ üzembe helyezési eljárás.
 
146
Az OTSZ 146.§ (19 bekezdése szerint: „A beépített oltóberendezés üzembe helyezésére csak a kivitelezésért felelős műszaki vezető jogosult, aki az üzembehelyezést az üzemeltetési naplóba kell bejegyezni.”

Kérdés: Így kell érteni a bekezdést?
A beépített oltóberendezés üzembe helyezésére csak a kivitelezésért felelős műszaki vezető jogosult, akinek az üzembehelyezést be kell jegyezni az üzemeltetési naplóban.
 
Igen.
 
149
A rendelet 149. § (3) bekezdése értelmében: „… előre nem látott 30 percet meghaladó kikapcsolást pedig azonnal be kell jelenteni az illetékes tűzoltóságnak”. A korábbi változathoz képest az új rendelet megengedi a 30 percen belüli üzemképtelenség tájékoztatásának mellőzését, amely véleményem szerint a biztonságot csökkenti (a hivatkozott bekezdés első tagmondata szigorúbb szabályozást tartalmaz azzal, hogy a tervezett tevékenységet 8 nappal előbb jelezni kell).
 
A berendezések karbantartásakor természetszerűleg előfordulhatnak ilyen rövid időtartamok.
 
151-211
Az OTSZ Második rész Beépített tűzvédelmi berendezések XI. fejezet a beépített automatikus tűzjelző berendezések műszaki követelményei, tervezés, kivitelezés, üzembe helyezés, használatbavétel, üzemeltetés, felülvizsgálat és karbantartás nem tárgyalja az aspirációs tűzérzékelő rendszerre vonatkozó műszaki követelményeit, illetve engedélyezésének módját.
 
Nincs külön szabály. Az MSZ EN 54-20 nemzeti szabványt lehet még figyelemebe venni.
 
152
Ahol a létesítményben alkalmazott technológia miatt a tűzjelző késleltetése szükséges, az engedélyezhető-e, vagy csak eltérési engedéllyel oldható meg? 152.§ (1) b)
 
Nem a tűzjelző, hanem a vezérlések késleltethetőek. Nem szükséges eltérési engedély.
 
157
(2) bekezdés. Kérdés: Meglévő műemlék épületben – ahol kötelező lenne tűzjelző létesítése – önként telepítenének tűzjelzőt. Ha ebben az esetben az örökségvédelmi szempontok – OTSZ szerint előírt - teljeskörű érvényesülésével tervezik a rendszert és emiatt a tűzvédelmi érdekek részlegesen sérülnek (pl. az épület valamelyik helyiségében nem telepíthető érzékelő), akkor a tűzvédelmi helyzetet egyébként jelentősen javító berendezés létesítését nem engedélyezheti a tűzvédelmi hatóság?
 
Nincs ellentét a tűzvédelmi és az örökségvédelmi szempontok között. Olyan megoldást kell választani, amely mindkét szempontnak megfelel.
.
 
163
Az OTSZ 163.§ (2) és (3) bekezdése szerint a beépített tűzjelző berendezés kézi jelzésadóinak és automatikus érzékelőinek elhelyezési helyeit zóna térképpel, illetve a (3) bekezdés szerinti számítógépes grafikus felülettel, vagy térképes tablóval is kell jelölni. A (4) bekezdés szerint; „A (2) és (3) bekezdéseket a kötelezés alapján létesülő tűzjelző berendezések esetében kell alkalmazni.”
Kérdés: Miért csak a kötelezés alapján létesülő berendezések esetében kell a fenti megjelenítési eszközöket betervezni, és megvalósítani. A jogszabályi előírás alapján létesítendő berendezésekre ezen előírást nem kell alkalmazni?
 
A kötelezés a jogszabály alapján fennálló kötelezettséget is jelenti.
 
167
(5) bekezdés. Kérdés: A kézi jelzésadók elhelyezésénél mikor szükséges a mozgásukban korlátozott személyek jelenlétére számítva tervezni a telepítési magasságot? Valamennyi közösségi épületben, az akadálymentesített épületekben vagy csak a kifejezetten a mozgásukban korlátozott személyek befogadására szolgáló épületekben?
 
Csak a kifejezetten a mozgásukban korlátozott személyek befogadására szolgáló épületekben.
 
174
Az OTSZ 174.§ (1) bekezdése szerint; „Hangjelzőket kell telepíteni
a) bármilyen rendeltetésű középmagas és magas épületekben,
b) a szállodákban, szállásjellegű épületekben,
c) az egészségügyi rendeltetésű épületekben, tűzszakaszban,
d) a mozgásukban korlátozottak vagy egyéb fogyatékkal élő személyek elhelyezésére szolgáló épületekben, tűzszakaszban,
e) az oktatási-nevelési intézményekben, tűzszakaszban, továbbá ott,
f) ahol azt a bent tartózkodók biztonságára való tekintettel a tűzvédelmi hatóság előírja.”
Kérdés: Egy többszintes, nem szállás-egészségügyi-oktatási jellegű, vagy mozgásukban és cselekvőképességükben korlátozott személyek elhelyezésére szolgáló épületben nem kell hangjelzőket létesíteni? Miért kellett a hangjelzők telepítésére külön rendelkezni, hiszen az minden beépített tűzjelző berendezés kötelező rendszereleme, illetve erre a 152.§ (1) bekezdésében már úgy is van általános előírás? Vagy minden ilyen jellegű épület estében írja elő külön a tűzvédelmi hatóság a kötelezettséget?
 
Hangjelzőt mindig kell beépíteni.
 
188
(1) és (2) bekezdések. Ha megszabták, a hang (A) nyomás szintjét, akkor azt mérni is kell? Ha igen, milyen időközönként?
 
A mérés módszer nincs előírva. Amennyiben felmerűl, hogy a hangerő nem elégséges akkor célszerű méréseket végezni az általános műszaki gyakorlat szerint.
A hangjelzők ellenőrzését a 207. 210. és 211. §-ok szabályozzák.
 
210
(1) és (2) bekezdések. Milyen időközönként kell kapocsfeszültséget mérni?
 
Fél évente (207. § (1) bekezdés e) pont alapján)
 
211
(1) bekezdés. Milyen időközönként kell mérni?
 
Fél évente (207. § (1) bekezdés d) pont alapján)

Vissza

Ezt a hírt eddig 1786 látogató olvasta.