Régi OTSZ rész, fejezet | Új OTSZ szakasz | Kérdés | | Válasz |
1. rész I. fej. | 9 | Csak és csakis karbantartó szervezettel munkaviszonyban álló karbantartó személy végezhet-e karbantartást, és a karbantartó szervezettel szerződésben álló személy („táskásellenőrök”) pedig nem? | | Nem így kell értelmezni, hanem úgy, hogy a karbantartó szervezetnek legyen legalább egy tűzoltó készülék karbantartó tevékenységre vonatkozó tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvánnyal rendelkező alkalmazottja. |
1. rész I. fej. | 9 | A 9. § alá tartozó fogalmakat is az értelmező rendelkezések közé kell tenni. | | Nem, a kifejezetten az adott fejezetet érintő fogalmak meghatározásának az adott fejezetek elején van helye. |
1. rész I. fej. | 10 | 10. § (1) bekezdése alapján: „Tűzoltó készülék karbantartást kizárólag jogosultsággal rendelkező karbantartó szervezet végezhet.” A 12 § alapján: „Tűzoltó készülék karbantartást az arra vonatkozó, érvényes tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvánnyal rendelkező karbantartó személy végezhet.” Kérdés, hogy a két jogszabályi hely alapján végezhet külön személy és külön szervezet is karbantartást, vagy csak a szervezet azon tagja, aki szakvizsgával is rendelkezik? | | Mindkét feltételnek egyszerre kell teljesülnie. A karbantartó szervezetnek bejelentéssel, a karbantartó személynek tűzoltó készülék karbantartó tevékenységre vonatkozó tűzvédelmi szakvizsga bizonyítvánnyal kell rendelkeznie. |
1. rész I. fej. | 18 | A 18. § az áll, hogy a tűzoltókészülék nem vehető át karbantartásra, ha szabálytalanul hozták forgalomba. Ez jelentheti akár azt is, ahol régi „talpalt” készülékeket alkalmaznak és a palást, valamint a talp hegesztési vonala nem esik egy vonalba, az a készülék nem érvényes? | | Nem. Az előírás arra az esetre vonatkozik, amikor a készülék nem rendelkezett forgalomba hozatali engedéllyel, vagy tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvánnyal. Azon tűzoltó készülékek esetében, melyeknél a tartályok hegesztéssel történő javítása megengedett - az MSZ 1040 szabványsorozat szerint gyártottak ilyenek voltak, - a hegesztési varratok nem egy vonalba esése nem jelent szabálytalan forgalomba hozatalt. |
1. rész I. fej. | 21 | Az OTSZ 21. § (4) bekezdése a tűzoltó készülékek karbantartását igazoló címke tartalmi követelményekét az f) pontban maghatározza, hogy; „a következő karbantartás esedékességét időponttal megadva (év, hónap), amelyet angolul és németül is meg kell adni.” Kérdés: A KÖVETKEZŐ KARBANTARTÁS ESEDÉKESSÉGE, vagy az ÉV, HÓNAP szavak kell, hogy két nyelvre is le legyenek fordítva? | | A következő karbantartás esedékességére való utalásnak kell angolul és németül szerepelnie a címkén. |
1. rész I. fej. | 32 | A 32. §-ban foglaltaknak megfelelően, ha 5 darab tűzoltó készüléknél többet tart készenlétben valaki, akkor a nyilvántartást a tűzvédelmi oktatási naplóhoz kell csatolni. Nem a tűzvédelmi szabályzathoz kell ezt csatolni? | | Nem, a tűzvédelmi oktatási naplóhoz kell csatolni, az idézett mondat a „tűzvédelmi szabályzat készítésére nem kötelezett készenlétben tartókra” vonatkozik. |
| 32 | 32. § (3) bekezdése előírja, hogy a tűzvédelmi szabályzat készítésére nem kötelezett készenlétben tartók, ha 5-nél több tűzoltó készüléket tartanak készenlétben nyilvántar-tási naplót kell vezetniük, melyet a tűzvédelmi oktatási dokumentációhoz csatolva kell tárolniuk. Az 1996. évi XXXI. Tv . 22§. (3) bekezdése azonban nem írja elő, hogy a tűzvédelmi oktatást dokumentálni kellene. Kérdés: Az elektronikusan dokumentált oktatásokhoz, milyen módon csatolják a nyilvántartást? 5 db készenlétben tartott tűzoltó készülék esetén kell-e nyilvántartási naplót vezetni? | | Tekintve, hogy a nyilvántartási naplót a karbantartó személynek alá kell írnia, ezért az tisztán elektronikusan nem vezethető, a naplónak fizikailag is rendelkezésre kell állnia, és a tűzvédelmi oktatás dokumentációjának ellenőrzésekor azt be kell tudni mutatni. 5 db tűzoltó készülék készenlétben tartása esetén nem szükséges nyilvántartási napló vezetése. |
1. rész I. fej. | 37 | Az OTSZ 37. § (3) bekezdése szerint a száraz felszálló vezetékkel kialakított fali tűzcsapot, és szekrényt félévenként kell felülvizsgálni, és; „A felülvizsgálatot végző személy a tapasztalt hiányosságok esetén intézkedik az üzemszerű állapot visszaállítására.” Kérdés: Intézkedésnek számít a felülvizsgálatot végző részéről, ha értesíti, vagy jelzi az üzembentartónak a feltárt hiányosságot? Más tűzvédelmi eszköz felülvizsgálatára vonatkozó paragrafusok esetében a szabály az, hogy hiányosságok feltárása esetén a felülvizsgáló írásban jelzi azt az üzembentartónak. Nem lenne itt is egyértelműbb ez a szófordulat, hiszen az intézkedési kényszer az üzembentartónál kell, hogy legyen? | | Intézkedésnek minősül, ha a felülvizsgálatot végző személy írásban értesíti a tűzoltó vízforrás üzemben tartásáért felelős szervezetet, vagy ha hiányosságot saját maga azonnal megszűnteti. |
1. rész III. fej. | 38 | Mit jelent a legkedvezőtlenebb fogyasztási időszak, és ki mondja meg hogy melyik időszak volt az? Más lehet egy lakóövezetben, és más lehet egy ipari övezetben a legkedvezőtlenebb időszak. És más lehet a kedvezőtlenebb időszak egy napon belül vagy heti időszakon belül is. A legkedvezőtlenebb időszakról a vízszolgáltató utólag, a fogyasztás alapján tudja megmondani, hogy tényleg az volt-e a legkedvezőtlenebb időszak. Egy vízműszolgáltatótól független oltóvízhálózat esetén kinek a nyilatkozata fogadható el? Nincs-e ez ellentétben a korábbi OTSZ-es szabályozással, ahol az oltóvízhálózatot úgy kellett méretezni, hogy az oltóvizet nem a legkedvezőtlenebb időszakban, hanem az átlagos kommunális fogyasztás mellett tudja biztosítani? | | A legkedvezőtlenebb fogyasztási időszak a nap azon része, amikor a hálózat fogyasztása a legnagyobb. Az időszakot az közműszolgáltató, illetve (víztározók esetében) az oltóvizet biztosító szervezet állapítja meg. A közműszolgáltatók az üzemeltetési tapasztalatok alapján a legkedvezőtlenebb fogyasztási időszakot előre is valószínűsíteni képesek. Nincs ellentmondás korábbi szabályzással, ez létesítési kérdés, és ebben az esetben szigorításra került sor (még 2008-ban). |
| 38 | A tűzcsapokat legalább félévenként a gyártó előírásai és a 35. §-ban meghatározott általános feladatok alapján kell felülvizsgálni, és évenként teljes körű felülvizsgálatot kell végezni. Ez vonatkozik a fali tűzcsapokra is? | | Nem. A fali tűzcsapokat a 36. § alapján kell felülvizsgálni (a 38. § (2) bekezdés a föld alatti és föld feletti tűzcsapokra vonatkozik). A fali tűzcsapok felülvizsgálatára vonatkozó műszaki követelmény (MSZ EN 671-3) évenkénti ellenőrzést, és a tömlők 5 évenkénti nyomáspróbáját írja elő. |
1. rész III. fej. | 39 | A fali tűzcsapokról nem találtam rendelkezést. A 39.§. (1) és a 40.§. (1) vonatkozik a fali tűzcsapokra is. A fali tűzcsapokon is csak 5 évenként kell vízhozam mérést, nyomáspróbát mérni? | | Nem. A 39.§. (1) és a 40.§. (1) nem a fali tűzcsapokra, hanem a szerelvényszekrényekre vonatkozik. A fali tűzcsapok felülvizsgálatára vonatkozó műszaki követelmény (MSZ EN 671-3) alapján nyomáspróbát a tömlőkön kell végezni 5 évenként. Az évenkénti ellenőrzés és karbantartás során ellenőrizni kell, hogy „állandó és elegendő-e a vízáramlás” |
1. rész III. fej. | 40 | Az új OTSZ 40 .§ szerint nyomás alatt lévő szakfelszereléseket 5 évente nyomáspróbázni kell. Sugárcső is? | | Igen. A szerelvényszekrényekre vonatkozó műszaki követelmény az MSZ 9771-7:2009 szabvány. A szabvány 2.3. pont 1. táblázata szerint az 52-C jelű sugárcső szabványainak azonosító jelzetei: „MSZ EN 671-2, vagy MSZE 1059 és MSZ EN 15182-1/-2”. Mindegyik műszaki követelmény tárgyai olyan sugárcső, amelyik elzárható kivitelű. |
1. rész III. fej. | 42 | Hogyan definiálható a „nagy mértékű szivárgás”, amiről a felülvizsgálatot végzőnek értesítenie kell az üzemben tartót? | | A felülvizsgálatot végző személy az oltóvíz mennyisége és a szivárgás mértéke alapján dönt az értesítésről. |