Híreink

Kérdések és válaszok az OTSZ alkalmazásáról I.

2012. szeptember 12.

A napi gyakorlat során az OTSZ alkalmazásával kapcsolatban felmerült kérdéseket a szakemberek feltették az OKF illetékes munkatársainak. Az egyes ügyekben keletkezett válaszokat talán azért indokolt csokorba gyűjtve közreadni, mert segítheti a gyakorlati szakembereket. Az összehasonlíthatóság kedvéért a régi és a jelenlegi OTSZ is jelölve van a táblázatban.


Régi OTSZ
rész, fejezet
Új OTSZ
szakasz
Kérdés
Válasz
 
 
A jogszabály alaki formája miatt Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 28/2011. (IX.6.) BM rendeltben (továbbiakban: OTSZ) az értelmezést segítő és magyarázó, valamint előíró ábrák, táblázatok a jogszabály végére egy külön mellékletbe kerültek, ez nagymértékben megnehezíti a jogszabály használatát. Továbbá az értelmezést segítő fogalom meghatározások nagy része a jogszabály elejére kerültek, nem a fejezetek elejére, ez nagymértékben megnehezíti a jogszabály használatát.
Az OTSZ szerkezete a jogszabályszerkesztésről szóló 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet alapján került összeállításra.
 
2
A 9/2008. (II. 22.) ÖTM rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat (a továbbiakban: régi OTSZ) 2. §-ában kerül megfogalmazásra, hogy mely előírások alól ki engedélyezhet eltérést. Ezek szerint, ha engedélyezhető, akkor eltérést a hivatásos önkormányzati tűzoltóság és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság engedélyezhet más, legalább azonos biztonsági szintet nyújtó előírások megtétele esetében.
Ehhez képest az új OTSZ 2. § (4) bekezdése alapján a vonatkozó műszaki követelmény előírásától eltérő, de azokkal legalább egyenértékű biztonságot nyújtó műszaki megoldásokat a BM OKF bírálja el.
A fentiekkel kapcsolatos kérdések: Ez azt jelenti, hogy az új OTSZ hatálybalépését követően minden egyes eltérés esetében a budapesti székhelyű BM OKF fog eljárni? Vagy esetleg ez a hatáskör részben a megyei igazgatóságokra (a BM OKF területi szerveként) kerül majd? Avagy a tűzoltóságok beintegrálásával továbbra is marad részben a tűzoltóság hatáskörében egy belső intézkedés által?
Az eltérési engedéllyel kapcsolatos kérelmét az ügyfél az illetékes tűzoltósághoz vagy a BM OKF-hez nyújtsa be az új OTSZ hatályba lépését követően?
Az OTSZ 2. § (1) bekezdése tartalmazza azokat a szakaszokat, melyek alól eltérés adható. Az a) és b) alpontokban szereplő előírások tartalmazzák a tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos követelményeket, valamint a használati előírásokat. A tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről és a tűzvédelmi hatósági tevékenység részletes szabályairól szóló 261/2009. (XI. 26.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a) alpontja értelmében a tűzoltóság az épületek, építmények tűzvédelmi használati előírásai, valamint a tűzoltóságok beavatkozásával kapcsolatos előírások alól kérelemre eltérést engedélyezhet. A fentiek alapján a HÖT az OTSZ 2. § (1) bekezdés a)-b) alpontokban felsorolt előírások alól adhat eltérést. A c) alpont és a 261/2009. (XI. 26.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés b) alpontja alapján létesítési előírások alól az OKF adhat eltérést. Az OTSZ 2. § (4) bekezdése a 6. § 57. pontjában megfogalmazott hazai és Európai Uniós szabványok és normák összességére vonatkozik (szabványok).
 
3
E rendeleten belül melyek a technikai és a nem technikai jellegű el írások?
Technikai jellegű előírásnak minősül az építési termékek, tűz- és robbanásveszélyes gépek, berendezések, valamint a tűzoltótechnikai termékek tűzvédelmi megfelelőségét szabályozó technikai követelmény.
 
2. § (4) bek.
A vonatkozó műszaki követelmény (pl. szabvány) előírásaitól való eltérés esetén a vonatkozó műszaki követelmény (pl. szabvány) címe vagy tartalma alapján kell-e kérni az eltérést az OKF-től?
A vonatkozó műszaki követelmény tartalma alapján, kizárólag a tűzvédelmet érintő követelmények esetén kérhető eltérési engedély az OKF-től.
 
4, 8
A fogalmak közül hiányzik a tömegtartózkodásra szolgáló helyiség és építmény fogalma.
Az OTÉK tartalmazza.
 
4, 8
A tűzvédelmi általános és vizsgálati fogalmak több korábbi tűzvédelmi alapfogalmat elhagytak. Ezek túlnyomó többségét egyéb jogi szabályozó, pl.: építésügyi jogszabály tartalmazza. Viszont még így is maradt olyan, amelyet az OTSZ is rendez, igaz kicsit változtatott rajta.
- Az új OTSZ nem tartalmazza a helyiség fogalmát. Az Országos Településrendezési és Építésügyi Követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (továbbiakban OTÉK) szerint a „Helyiség: a rendeltetésének megfelelően épületszerkezettel minden irányból körülzárt tér.” Megítélésünk szerint a jelenlegi OTSZ-ben szereplő helyiség fogalom egyik lényeges ismertetőjele hiányzik az építésügy által megfogalmazott helyiség fogalmából, az pedig az „önálló légtér”. Kérdésünk a helyiség fogalmával kapcsolatos, mivel építészetileg lezárás pl.: egy legördülő rács is, ez azonban nem biztosítja a légtér lezárását, ami pl.: hő- és füstelvezetés szempontjából lényeges.
Hogyan kell a továbbiakban a helyiséget tűzvédelmi szempontból értelmezni?
A legördülő rács nem épületszerkezet.
 
4, 8
Beépített tetőtér fogalmában az épületrendeltetések közül csak a lakó- és közösségi épületek jelennek meg. Kérdésünk:
Ipari-, mezőgazdasági épületek kihagyása tudatos-e vagy ezekben az esetekben is alkalmazható ez a fogalom?
Korábban is csak a lakó- és közösségi épületek esetében volt lehetőség a tetőtérbeépítésre, változás nem történt.
 
6
19. és 22. pontok
Kérdés: A dokumentációnak csak a kiürítés második szakaszát kell csak tartalmaznia? Az alaprajz méretarányára vonatkozik az építési engedélyezési tervdokumentáció méretaránya vonatkozó előírás, vagy készíthető más, de léptékhelyes méretben?
A dokumentációnak a kiürítés minden szakaszát tartalmaznia kell. Az alaprajz méretarányára nincs előírás, de azt méretarányosan és jól kiolvashatóan kell készíteni.
 
6
28. pont
Kérdés: Nyitott és zárt kategórián kívül van harmadik kategória? Pl. az olyan lépcsőház és közlekedő, amely nincs minden oldalról elsődleges épületszerkezettel határolva, de a homlokzati szabad falnyílás nem éri el a közlekedő szabad területének nettó 20%-át az hova tartozik?
Nincs harmadik kategória. Zárt lépcsaőháznak vagy közlekedőnek minősül.
 
6
28/a pont
Kérdés: Helyes-e az az értelmezés, hogy zárt folyosónak csak a menekülési útvonalakon (vagyis a kiürítés második szakaszában) lévő közlekedő helyiségek értelmezhetők?
Nem.
 
6
47. és 48. pontok
Kérdés: A tűzszakasz alapterületébe bele kell-e számolni a helyiségnek nem minősülő
területeket, pl. a szabadtéri tárolás alapterületét?
Igen.
 
6
Ha egy épületben tűzfal létesül, annak át kell-e metszenie az épület tetőszerkezetét? (A tűzfalak definiálásánál a jogszabály 6.§ 41. pontjában ez nem került meghatározásra.
Igen, a definícióból következik.
 
6.
Számos esetben van utalás a vonatkozó műszaki követelményre, annak rendelkezéseire. Ez alatt elsősorban a magyar és az EU-szabványok értendők (pl. a gázpalackokkal kapcsolatban az MSZ 6292:2009)? Várható-e valamilyen segédanyag, akár az OKF honlapján megtekinthető nyilvántartás, ami naprakészen összesítve mutatja az érvényes műszaki követelményeket, szabványokat, normákat? Mi várható a magyar nyelven még nem hozzáférhető szabványokkal kapcsolatban?
A 6. § 57. pontja értelmében: Vonatkozó mûszaki követelmény: hazai és Európai Uniós szabványok és normák összessége. Az OKF által kiadásra kerül az OTSZ-eket összehasonlító táblázat, mely tartalmazza a konkrét szabványok megjelölését is. A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény 101. § (2) bekezdése szerint honosított harmonizált szabvány az, amelyet magyar nyelven nemzeti szabványként közzétettek. Ennek megfelelően a szabványok magyar nyelven hozzáférhetőek lesznek.
 
7
Hogyan kell értelmezni a 7. § 6. pontban szerplő fogalom d) pontját? Csak a ház a házban megoldású terek (pl. ipari csarnokban önálló technológia terek részére létesített, a még jelenleg hatályos OTSZ szerinti helyiségeket tartalmazó terek) létesítését engedi meg, és/vagy (csak) az OTÉK szerinti helyiség fogalomnak megfelelő, épületszerkezetekkel határolt teret is (nem követelmény a helyiségnek önálló légteret alkotni).
Mindkettő megengedett.
 
7
Kérdés: Az összesített alapterületbe beleszámítandó-e a közlekedők alapterülete?
A tűzgátló előtér kivételével igen.
 
7
Középmagas épület fogalmát (7.§ 15. pont) hogyan kell értelmezni abban az esetben, ha a legfelső két szinten egymás fölött két azonos rendeltetésű egység van, de külön bejárattal (pl. két külön lakás van a legfelső két szinten) és a bejáratok nem azonos szinten vannak?
A legfelső lakás szintje a mérvadó. Egy rendeltetési egység alatt ebben az esetben egy lakást kell érteni.
 
7
7. § 25. pont: „Ponyvaszerkezetű építmény: Olyan állandó jellegű, legalább 9 hónapig fennálló alapozással rendelkező, szerkezetileg önálló közösségi építmény, amely a környező külső tértől csak húzófeszültségre igénybe vehető külső térelhatároló szerkezettel egészben elválasztott teret alkot és ezzel a használat feltételeit biztosítja.
Pontosabb megfogalmazást igényelne a fogalom meghatározást, mert az nem szerepel benne, hogy az előírt 9 hónap időtartam adott évre vonatkozóan van meghatározva, vagy akár 20 év időtartamra is vonatkozhat.
Az előírás értelemszerűen a 9 hónapig folyamatosan fennálló építményre vonatkozik.
 
7
7.§ (20.) Magasraktár: az a raktárhelyiség, ahol a raktározási magasság eléri, vagy meghaladja a 6 métert.
Ez vonatkozik az ömlesztett tárolásra is 6,0 m tárolási magasság felett?
Nem.

Vissza

Ezt a hírt eddig 2042 látogató olvasta.