Régi OTSZ
rész, fejezet

Új OTSZ
szakasz

Kérdés

Válasz

4. rész VIII. fej.

 

Gázüzemű kazánok hasadó, nyíló felületeit nem kell biztosítani?

A 11/2004. (II.13.) GKM rendeletnek megfelelő GMBSZ tartalmazza az előírásokat.

4. rész

260.

Az új OTSZ sem tesz előírást, az éghető folyadékokat atmoszférikus nyomáson tároló állóhengeres tartályok - tűzvédelmi – felülvizsgálataira, ellenőrzéseire vonatkozóan, illetve utalást sem tesz más műszaki követelményeknek való ilyen irányú megfelelésről sem.
Kérdés: Mi az irányadó követelmény, az ilyen – nagy kockázatott hordozó - tartályok rendszeres ellenőrzésére, melyre a tűzvédelmi hatóságok eljárásaikban jogszerűen hivatkozni tudnak.

Az állóhengeres tartályokra az OTSZ 260. §-a alapján az MSZ 9910 szabványsorozat előírásait kell alkalmazni. A tartályok felülvizsgálata nem tűzvédelmi, hanem műszaki-biztonsági kérdés.

4. rész

271

Az OTSZ 271.§ (1) bekezdése szerint az üzemanyagtöltő-állomás oltóvízellátása a mértékadó tűzszakasz és tűzterhelés alapján történjen. Majd a (2) bekezdés a tűzszakasz alapterületének meghatározására tesz előírást; „A mértékadó tűzszakasz alapterületét a töltőállomáson elhelyezett zárt épületek legnagyobb tűzszakasza, valamint a szabadban, a szekrényben vagy a konténerben tárolt anyagok által elfoglalt terek, és a gépjárművek töltésére szolgáló terület összesített alapterülete adja. Töltőoszlopok, föld alatti tartályok körzeteit mértékadó tűzszakaszként, vagy az oltóvíz intenzitás számításánál nem kell figyelembe venni.”
Kérdés: Mit kell érteni a gépjárművek töltésére szolgáló terület alatt? A töltőoszlopok hatáskörzetét, esetleg a műszaki irányelv szerinti robbanásveszélyes zónákat, vagy pont ezek a területek esnek ki az utolsó mondat szerint?

A rendelkezés nem változott, ugyanazt kell érteni alatta, mint az elmúlt években.

4. rész

271

Az OTSZ XVIII. Fejezetében a 271.§ előtti 88. szakasz címe: „Tűzoltó eszközök és figyelmeztető táblák”. Az előírások között azonban, figyelmeztető táblákról nem esik szó.
Kérdés: Használhatóak a műszaki előírásban maghatározott ide vonatkozó követelmények?

A figyelmeztető táblákra a műszaki előírás alkalmazható.

4. rész

271

OTSZ 271. §. A töltőállomások oltóvízellátása a mértékadó tűzszakasz és a tűzterhelés alapján történjen. A mértékadó tűzszakasz alapterületét a töltőállomáson elhelyezett zárt épületek legnagyobb tűzszakasza, valamint a szabadban, a szekrényben vagy a konténerben tárolt anyagok által elfoglalt terek és a gépjárművek töltésére szolgáló terület összesített alapterülete adja. A konténerkút tűz- vagy robbanásveszélyes készüléknek, gépnek, berendezésnek minősül.
- Ahol a töltőállomás maga a konténerkút, kell-e oltóvizet biztosítani, hisz általában az 50 m2 alapterületet nem éri el a gépjárművek töltésére szolgáló terület?

Az oltóvizet az OTSZ-nek megfelelően kell biztosítani, 50 m2 alatt nem kell oltóvíz.

4. rész

272

272. § (2) bekezdése szerint: „A berendezés tűz- vagy robbanásveszélyes készüléknek, gépnek, berendezésnek minősül.”
Kérdés, hogy ezen bekezdés alapján minden konténerkút tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány köteles, vagy csak a jelenleg hatályos szabályok szerinti I-II fokozatú folyadékok tárolásra szolgálók?

Csak az I-II fokozatú folyadékok tárolásra szolgáló konténerkutak tűzvédelmi megfelelőségi tanúsítvány kötelesek.

4. rész

278

Mi a helyzet az ipari gázpalackok tárolása esetén, azok üres feliratú jelölését biztosítani kell vagy csak a külön tárolásukat kell megoldani a még nem kiürült gázpalackoktól?

Az ipari gázpalackokra vonatkozó előírások az OTSZ-ből törlésre kerültek, mivel az előírásokat az MSZ 6292:2009 szabvány tartalmazza.

4. rész

284

A rendelet - pb-cseretelepekről szóló rész - 284. § (3) "A cseretelep használati előírásait a 630-633. § tartalmazza." A hatályos rendelet normaszövege nevezett joghelyeiben a rendelet "Záró rendelkezések" kerültek rögzítésre.

A cseretelep használati előírásait a 626-629. § tartalmazza.

4. rész

285

Az OTSZ 285.§-a alapján, a rendelet 14. mellékletének 2. táblázata határozza meg a Pb-gáz cseretelepek és a szomszédos építmények, műtárgyak közötti telepítési távolságokat. A táblázata 6. sora „lakó- és gazdasági épület IV-V. tűzállósági fokozat” meghatározást tartalmaz.
Kérdés: Az I-III tűzállósági fokozatú lakó- és gazdasági épület esetében, milyen telepítési távolságokat kell megtartani? További kérdés, hogy miért kell fele akkora távolságokat tartani egy V-ös tűzállósági fokozatú, lakó funkciójú faháztól, mint egy „D” tűzveszélyességi osztályú, és esetleg III-as tűzállósági fokozatú építménytől?

A I-III tűzállósági fokozatú lakó- és gazdasági épületek esetében az épületek tűzveszélyességi osztályát figyelembevéve kell megállapítani a legkisebb betartandó távolságot. Tűzvédelmi szempontból nagyobb kockázatot jelent a cseretelepre nézve a „D” tűzveszélyességi osztályú III. tűzállósági fokozatú építmény, mint egy V. tűzállósági fokozatú lakóépület.