Ki olvasta az OTSZ-t? Kérdezem az előadásaimon. Teszem ezt azért, mert amikor először megkérdeztem nem akartam hinni a szememnek. Kiderült, hogy a tervezők 95 %-ának még olvasási szinten sincs ismerete a tűzvédelmi előírásokról. Közel 100 előadás és 5 nagy saját Rockwoolos konferencia tapasztalatait leszűrve ki merem jelenteni, hogy a helyzet változatlan! Hol lehet a hiba? Ennyire nem lenne fontos a tűvédelem? Az építész nem tudja, hogy sok esetben ő felel a tűzvédelmi előírások betartásáért? Meddig terjed a jogalkotó felelőssége? A mindent mindenhova ajánló gyártóknak is lehet benne szerepe? Miért nem egyértelmű, hogy minden tervnek, műszaki leírásnak része a tűzvédelmi előírásoknak való megfeleltetés, függetlenül attól, hogy azt az építész, a pályázatíró vagy kötelezően bevont tűzvédelmi tervező készíti?

Az építésztervezőknél már csak a végfelhasználók vannak nagyobb tudatlanságban hagyva. Amikor felújításba, építkezésbe kezdenek, sokakban fel sem merül, hogy vannak olyan tűzvédelmi előírások, amelyeket ha nem is látja a hatóság, a saját és mások biztonsága érdekében be kell tartaniuk. Nem figyelmeztet tábla az építőanyag kereskedésben, hogy az egyes termékek alkalmazhatósága tűzvédelmi szempontból korlátozott lehet. Ellenkezőleg a tisztánlátást elhomályosító, minél nagyobb eladást ösztönző marketing hajtómotorjává válva vevő a legtöbb esetben ár alapján dönt. Az ár, pedig nem műszaki és nem tűzvédelmi paraméter. A gyártók mindent mindenhova ajánlanak, az eladóknak, pedig fogalmuk sincs az előírásokról.

Ezek a termékek hosszú távra meghatározzák az épített környezetünk biztonságát. Túlzott elvárás, hogy a gyártó (mint a gyógyszereknél) köteles feltüntetni a kockázatokat, korlátozásokat, az eladó, pedig képes minimális tanáccsal szolgálni az építtetőnek.
 

Passzívház, energiatakarékosság, szigeteljünk! A csapból is ez folyik! Építészek, kivitelezők, beruházók büszkén, referenciaként képeket töltenek fel a netre. Ezek sokszor tűzvédelmi előírások ismeretének teljes hiányáról tanúskodnak, és jól mutatják az általuk teremtett veszélyforrásokat. Nézzünk néhány példát!

Passzív házzá alakítás. A pincefödém hőszigetelése 20 cm EPS. Az épület több paramétere alapján is minimum IV. tűzállósági fokozatú, így hőszigetelés burkolattal, vagy anélkül sem lehet E tűzvédelmi osztályú. A ház léptékéből ítélve pénz lenne más anyagra is, csak az ismeret hiányzik!

Az energiahatékonysági modernizációval jellemzően nem éghető (tégla, beton, cserép) épületszerkezetekből álló épületeket nagy mennyiségben éghető anyagokkal, (már belülről is) burkolunk. A nyílászáróinkat műanyagra cseréljük, közben a tűzvédelmi szóba sem jött. A házat még légcserét biztosító gépészettel is ellátjuk, és csodálkozunk a tűznél.
 

Az OTSZ alapjai még abban a korban fogalmazódtak meg, amikor az éghető építési anyagok elenyésző számban voltak, azok közül is a fa volt az egyedül számottevő. Időzített bombán ülve érezhetjük magunkat olykor-olykor hatóságként, tervezőként egyaránt, mert a mai kor építőanyaginál a trend megfordulni látszik!

Évről évre újabb és újabb anyagok jelennek meg,

·        a vizsgálatok fejlesztései nem mindig képesek lépést tartani az újabb és újabb paraméterekhez igazodó releváns módszerek kidolgozásában,

·        az eladásban érintett gyártók érdekei sokszor hátráltatnak,

·        a jogalkotási gépezet lassú.

A házak pedig csak épülnek és megújulnak számottevő tűzvédelmi koncepció, ellenőrzés és hatósági rálátás nélkül, ott ahol a Katasztrófavédelem nem szakhatóság.

A hatóságnak, jogalkotónak, fogyasztóvédelemnek, tervezőknek és nem utolsó sorban a gyártóknak is felelősségük van abban, hogy az épületeink a bent tartózkodók és a környező épületekben lévők biztonságát szavatolva valósuljanak meg. 
 

Ha leég a ház, már nem csak ezzel a veszteséggel kell szembenézni! Ha az építés, felújítás szabálytalanul történt és ennek köze volt a tűzhöz, az e miatti kötelezően kiszabásra kerülő tűzvédelmi bírság, akár 3.000.000.- Ft. is lehet. Kié a felelősség? A gyártóé, aki oda ajánlotta a termékét, ahova nem lehetne? A kereskedőé? A tervezőé, aki olyat tervezett be, ami nem volt megfelelő? Az első körben biztos a megrendelő kapja a „számlát”, amit majd megpróbálhat az érintetteken polgári peres eljárás során „behajtani”.
 

Az OTSZ pontosítását követően – csak oda kell tűzvédelmi tervezőt bevonni, ahol a tűzoltóság szakhatóság – számtalan tervező kérdezi: a műszaki leírás elkészítéséhez tényleg nem kell tűzvédelmi tervezőt bevonni? Hiba lenne egyszavas választ adni bárkinek, mert erre a kérdésre felelősséggel csak hosszan lehet válaszolni.

·        Amennyiben az építésztervező ismeri olyan mélységében az OTSZ-t, hogy el tudja készíteni felelősséggel az épületének műszaki leírását, megfeleltetve az épületét és annak egyes szerkezeteit a tűzvédelmi követelményeknek akkor elkészítheti.

·        Jó ha tudja, hogy a tervezői nyilatkozatának aláírásával a felelősséget 193/2009. (IX. 15.) Korm. rendeletKormány 259/2011. (XII. 7.) Korm. Rendelete a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról alapján 1.000.000.- Ft.-ig terjedő bírsággal lehet sújtani. alapján magára vállalja, amelyet ha valótlan nyilatkozatott tett (elnézte mert nem értett igazából hozzá) már a

·        Ha az épületben tűz volt, vagy a tűzoltóság ellenőrzést tartott és bírságolt, s a hiányosság tervezői mulasztásra vezethető vissza, a megrendelő polgári peres eljárásban további igényeket támaszthat tervezővel szemben.

Természetesen minden építőanyagnak meg van a maga helye a piacon, csak megfelelően kellene tájékoztatni a vevőket, tervezőket arról, hogy milyen előnyei, hátrányai, korlátai lehetnek egy-egy terméknek. A vevő, a tervező ezek ismeretében tud dönteni, s ne csak az ár lebegjen a szeme előtt mint „műszaki” paraméter. Bízom benne, hogy idővel a tervezői felelősség felértékelődik, s nem OTSZ táblázatoknak való megfeleltetésről, hanem koncepciózus, az épület egészét látni képes komplex tűzvédelmi tervezés mentén fognak épületeink megvalósulni.
 

Lestyán Mária építészmérnök

fejlesztési és szakmai kapcsolatokért felelős igazgató

Rockwool Hungary Kft., Budapest