Régi OTSZ
rész, fejezet

Új OTSZ
szakasz

Kérdés

Válasz

5. rész I/1. fej.

288

„A felelős tervező köteles tűzvédelmi szakértőt (építmények tűzvédelme, vagy építész-, vagy elektromos-, vagy gépész tűzvédelmi szakértő) bevonni, vagy tűzvédelmi tervezőt igénybe venni…” Mely esetekben kell bevonni, és mely esetekben igénybe venni tűzvédelmi szakértőt a műszaki leírás elkészítéséhez?
 A szakértő „bevonás”-a akkor valósul meg, ha ő készíti a tervdokumentációt, vagy elegendő 1-1 témakörben konzultálni vele, melynek megtörténtét igazolja az építész tervező?

A szakértő bevonásával kapcsolatos állsápont nem változott a korábbi OTSZ alkalmazásához kiadott, az OKF honlapján közzé tett válaszokhoz képest. A tűzvédelmi tervező igénybevétele azt jelenti, hogy ő a tervezés során tervezői felelősséget vállal az általa készített tűzvédelmi műszaki leírásért. A szekértő bevonása, valamint a tűzvédelmi tervező igénybevétele a beruházó, vagy az építész tervező szabad választása.

5. rész I/1. fej.

288

A 288.§ (1) Azokban az esetekben is tűzvédelmi szakértőnek kell készíteni a tűzvédelmi műszaki leírást, amikor az eljárásban a tűzoltóság nem szakhatóság?

Igen, abban az esetbe is be kell vonni a tűzvédelmi szakértőt, vagy igénybe kell venni a szakértőt, ha a tűzoltóság nem jár el szakhatóságként.

5. rész I/1. fej.

288

A 288. § (1) előírása szerint a szakértő, tűzvédelmi tervező a tűzvédelmi műszaki leírást és valamennyi építészeti műszaki tervlapot köteles aláírni. Amennyiben ez nem történt meg, úgy azt lehet hiánypótlásként kezelni, vagy ez elegendő ok a hozzájárulás megtagadására?

Hiánypótlást kell kérni.

5. rész I/3. fej.

296

Nem éghető anyag fogalma hol található?

296. szakaszhoz tartozó 15. melléklet 1. táblázatban.

5. rész I/3. fej.

301. § (2)

Különböző vastagságú bevonatok más-más tűzállósági határétékkel bírnak, hogyan kell értelmezni a fenti rendelkezést?

A tűzvédelmi megfelelőséget tanúsítással kell igazolni. Ez csak tájékoztató jellegű adat a rendeletben.

5. rész I/4. fej.

320

2) bekezdés f) pont. Kérdés: Az I. fokozatba nem tartozó épületek alatti pinceszintet legalább II. fokozat szerint kell létesíteni; ezt egyedül a (4) b) pont módosítja (enyhíti). Helyes-e a következ gondolatmenet: mivel egymás alatt és felett csak azonos tűzállósági fokozatba tartozó tűzszakaszok alakíthatóak ki, a III. fokozatba sorolt és alápincézett épületeket minden esetben a II. fokozatnak megfelelően kell létesíteni?

Nem helyes a gondolatmenet. Az OTSZ 320. § (2) bekezdés f) pontja értelmében valamennyi I. tűzállósági fokozatba nem tartozó épület alatti pinceszintet II. fokozatnak megfelelően kell kialakítani. A (4) bekezdés b) pontja értelmében lehetőség van IV. tűzállósági fokozat szerinti kialakításra is. A 323. § (1) bekezdése értelmében az épület tűzállósági fokozatának meghatározása esetén a pinceszintekre vonatkozó szabályokat figyelmen kívül kell hagyni.

5. rész I/4. fej.

320

320. § (1) bekezdése szerint: „Tűzveszélyességi osztályba sorolástól függetlenül I. tűzállósági fokozatnak megfelelően kell kialakítani: b) a tömegtartózkodásra szolgáló épületet, amelyben a tömegtartózkodásra szolgáló helyiség tartalmaz 13,65 m-t meghaladó padlószint-magasságú teret”
Kérdés mi a padlószint magasságú tér? Előfordulhat, hogy a középmagas épületben egy helyiség 13,65 m alatti padlószintű helyiségében olyan tér kerül kialakításra, ami 13,65 m fölé kerül és nem galéria?

Az OTÉK szerint a padlószint fogalma: födémszerkezetek (aljzatszerkezetek) padlóburkolattal ellátott vízszintes járófelülete. Ennek megfelelően kell értelmezni a padlószint magasságát.

5. rész I/4. fej.

320

A 16. melléklet 5. táblázata szerint a V. tűzállósági fokú épületekben lépcső nem létesíthető. Ezek szerint nem létesülhet tetőteres üdülő- és lakóépület?

Lakóépület nem létesíthető V. tűzállósági fokozatú szerkezetekből. V. tűzállósági fokozatú épület a 320. § (5) bekezdés szerint csak egyszintes üdülő, vagy közösségi épület lehet. Ha a tetőtér beépített része a tetőtér bruttó alapterületének 25 %-át nem haladja meg, az OTSZ rendelkezései értelmében az épületen belül lépcsőszerkezet nem létesíthető.

5. rész I/4. fej.

322

A 322. § (2) bekezdés szerint a növénytermesztési célú fóliasátrak szerkezeteivel szemben nincs tűzvédelmi osztály és tűzállósági határérték követelmény. Vonatkozik-e rá a 144. pontban taglalt ponyvaszerkezetű építményekre vonatkozó tűzvédelmi követelmények (pl. hozzácsatlakozó épületek csak tűzfallal csatlakozhatnak, telepítési távolság, stb.)?

Az előírások nem vonatkoznak a fóliasátrakra.

5. rész I/4. fej.

323

323. § (2) bekezdése szerint: „Egy épületen belül eltérő tűzállósági követelményű épületrészek akkor létesíthető a) az épületrészek egymás mellett kerülnek kialakításra, b) statikailag nem függnek össze, c) dilatációs hézaggal elválasztottak, valamint d) a dilatáció vonalában beépített tűzgátló szerkezetekkel elválasztottak.”
Kérdés szakmailag, hogy alakítható ki az épület, ha a jogszabály az összetartozó feltételeket külön választja?

A feltételeknek együttesen kell teljesülni, a jogszabály azokat nem választja szét.

5. rész I/4. fej.

324

A 324. §: A tetőtér bruttó alapterülete mit takar, nem egyértelmű. A meghatározott belmagasságtól független nettó alapterületet?

A belmagasságtól független, a beépített épületszerkezetek kiterjedését is figyelembe vevő bruttó alapterületet jelenti.

5. rész I/4. fej.

331

A 331.§ (1) az M követelmény teljesülésénél tégla és beton és vasbeton szerkezeteket határoz meg. Kérdésünk:
A tégla, mint meghatározás összességében a szilikátalapú (pl.: tömör tégla, vázkerámia, gázszilikát, pórusbeton stb.) és egyéb (pl.: vályog) termékekre vonatkozik vagy csak a klasszikus értelemben vett durvakerámiákra?

A vályogra nem vonatkozik a rendelkezés, csak az egyéb termékekre: szilikátalapú, kerámiaalapú téglák.

5. rész I/4. fej.

331

(8) bekezdés. Kérdés: A tetőszint, mint fogalom, mit jelent?

Az előírás ezen része nem változott, ugyanazt jelenti, mint eddig. A tetőszint a beépítés nélküli tetőtér (padlás) szintjét jelenti.

5. rész I/4. fej.

331

331. § (1) bekezdésében szerepel: „A táblázatokban szereplő M teljesítményt a 20 cm vagy annál vastagabb vakolatlan beton vagy vasbeton falszerkezet, illetve a 30 cm vagy annál vastagabb vakolatlan tégla falszerkezet laboratóriumi vizsgálat nélkül is teljesíti.”
A vakolt falak csak laboratóriumi vizsgálattal fogadhatók el? Mi van ha később vakoljuk a falat?

A meghatározás vakolatlan falszerkezetre vonatkozik, a szerkezet minimális vastagságát határozza meg, azt nem kell vizsgálni. Ha vakolatlanul megfelel a szerkezet, akkor vakolattal is meg fog felelni.

5. rész I/4. fej.

331

331. § (3) Egy tartószerkezet alátámasztására, gyámolítására, függesztésére, merevítésére nem alkalmazható az adott szerkezet tűzállósági követelményénél kisebb tűzállóságú szerkezet.
Ezek szerint a tetőfödém térelhatároló szerkezeteit tartó szelemenekre és tetőlécre is ez az előírás vonatkozik?

A tetőfödém lapostetős épületek esetén értelmezhető. Amennyiben a tetőfödém fa szerkezetből készül, akkor a szelemen, tetőléc ki kell, hogy elégítse a tetőfödém térelhatároló, illetve tartószerkezetére vonatkozó előírásokat.

5. rész I/4. fej.

332

332. § (2) bekezdés c) pont: homlokzati tűzterjedési határérték követelmény van a külső térelhatároló fallal szemben, ha nem A1, A2. Kérdés: Pl. egy PUR vagy PIR habos szendvicspanelnél ez hogyan mérhető, mivel tudomásom szerint a szendvicspaneleket ilyen célból nem vizsgálja az ÉMI.

A tűzterjedési vizsgálat a külső homlokzaton történő terjedést vizsgálja, ezért a tűzterjedési határérték követelmény a szerkezet belsejében lévő PUR/PIR habokra nem vonatkozik.

5. rész I/4. fej.

332

332.§ (5) bekezdés tartalmazza, hogy 10 cm-nél vastagabb B-E tűzvédelmi osztályú homlokzati hőszigetelő rendszert hogyan kell beépíteni. Kérdés: Mi a teendő, ha az adott rendszer megfelelőségi tanúsítványa ettől eltérően rendelkezik?

Csak olyan rendszer alkalmazható, amely a 332. § (5) bekezdésnek megfelelő kialakítással került minősítésre.

5. rész I/4. fej.

332

Az I. tűzállósági fokozatban építendő épületek nyílásos homlokzatain csak A1-A2 tűzvédelmi osztályú burkolati bevonati és egyéb hőszigetelő rendszerek alkalmazhatók.
Az 5. bekezdés b. pontja viszont megengedi tűzvédelmi sáv alkalmazásával a B-E tűzvédelmi osztályú hőszigetelő maggal rendelkező rendszerek alkalmazását magas épület esetén. A 110 pont 320 szakasz 1 bek. a) pontja alapján magas épületet I. tűzállósági fokozatnak megfelelően kell kialakítani.
Kérdés: a fentiekből adódik.

Vannak meglévő, a mai előírások szerint magasnak minősülő – elsősorban panel – épületek, melyek II. tűzállósági fokozatúak. Előfordulhatnak olyan középmagasként épült épületek, melyek a kivitelezés pontatlansága, illetve utólagos tereprendezés miatt átkerültek a magas kategóriába. A 332. § (4) bekezdése értelmében a magas épületként létesülő épületek esetében kell csak az A1 vagy A2 tűzvédelmi osztályú burkolati bevonati és egyéb hőszigetelő rendszereket alkalmazni, míg az eredetileg középmagasnak épült, de a fentiek miatt magas kategóriába tartozó épületek esetében alkalmazható az (5) bekezdés.

5. rész I/4. fej.

333

A tanúsító szervezet a kivitelezési munkák és az alkalmazott hőszigetelő rendszer megfelelőségét …………ellenőrzi.
A tanúsító szervezet lehet –e EU-n belüli illetve ha innen származik az építési rendszer és (magyar) TMI-vel rendelkezik akkor kinek kell a fenti ellenőrzést végrehajtani?

A magyar tanúsító szervezethez kell a bejelentést megtenni, nem az Unióból jönnek ellenőrizni.